Kjellgren Kaminsky Architecture – a fenntarthatóság építészetének fiatal svéd ötletelői

A Fredrik Kjellgren és Joakim Kaminsky által alapított, nemrég indult göteborgi tervezőiroda nemzetközi szinten azzal veteti észre magát, hogy a trendérzékeny prezentációt és az internet közösségformáló lehetőségeit a fenntarthatóság építészeti útkeresésére használják.

Milyen legyen Göteborg ötven év múlva? Miért érdemes kerek passzívházban élni? Ilyen kérdésekkel foglalkozik a Fredrik Kjellgren és Joakim Kaminsky által alapított, nemrég indult göteborgi tervezőiroda, a Kjellgren Kaminsky Architecture. Nemzetközi szinten azzal vetetik észre magukat, hogy a trendérzékeny prezentációt és az internet közösségformáló lehetőségeit a fenntarthatóság építészeti útkeresésére használják.

 

 

Villa Nyberg
Hogy a környezetbarát építési technológia mindenki számára elérhetővé váljon, az Emrahus építőipari céggel közös passzívház fejlesztésbe kezdtek. Együttműködésük első megépült eredménye ez a Közép-Svédországban épült ház. A Nyberg-család 156 négyzetméteres villája egy mesés tó partján fekszik a fenyőerdőben. A nappaliból és a konyhából nagyszerű kilátás van a tóra, az intimebb terek, vagyis a hálószobák és a fürdőszoba kisebb ablakai a hátsó, erdei oldalra néznek.

 

 

A kör-struktúra  minimalizálja a külső falak felületét. A szigetelések annyira jók lettek, hogy az ajtók mérhető légáteresztési mutatói új svéd rekordot döntöttek meg  – mert ott már az ilyen eredményeket is számon tartják. A meleg vizet a tetőn lévő szolár-vízmelegítő szolgáltatja. Energia-felhasználási szimulációk azt mutatják, hogy ebben az épületben az energiafogyasztás 25 kWh/m² lesz évente. A koncepció szerint a szobák elrendezése egy teljes napunk időarányos leképezése. Szobából szobába, a nap forgásával, illetve az óra mutatóival megegyező irányba vándorolhatunk, miközben  változó kilátások élményével gazdagodunk.

A passzívházakról általában
Hogyan lehet energiatakarékos és minél kevesebb káros anyagot kibocsátó házakat építeni? Az energiatakarékos épületekre alkalmazott német minősítési rendszer, Németországban, Ausztriában, Svájcban, valamint a skandináv országokban a legelterjedtebb. A kívánt hőmérséklet eléréséhez szükséges viszonylag alacsony hőmennyiséget főleg a napsugárzásból, illetve az épületben tartózkodó személyek és műszaki berendezések által kisugárzott hőből fedezik. Fontos ismérv a különlegesen hatékony hőszigetelés: a falak általában 50 cm vastagok, az ablakok pedig háromrétegű üvegezéssel készülnek. Földben vezetett csöveken keresztül a lakótérbe érkező friss levegő a talajhőt is hasznosítja: télen több fokkal előmelegíti, nyáron lehűti a levegőt. A passzívházakon nincs kémény, mert nem kell tüzelésből származó káros anyagokat a levegőbe juttatni. Nem szükséges gyakran kinyitni az ablakot, mert a szellőztetés nem nyílászárók nyitogatásával történik. Egy hőcserés szellőztető berendezés segítségével folyamatosan friss és tiszta levegő kerül a házba.  A passzívházak a jövő hírnökei. A minél magasabb, izgalmasabb és látványosabb épülettervek helyett az energia,- és környezet-tudatos megoldások kerülhetnek előtérbe, hiszen a kérdés nagyon aktuális: folyamatosan emelkednek az energiaárak.

 

 

Villa Atrium terve
Az egyik első előregyártásra szánt svéd passzívház-prototípus. Idén a malmői Ham and Cilla lakberendezési vásáron mutatták be. A 200 négyzetméteres villa a köralakú épületben rejlő lehetőségek esszenciája. Két változata van, füves-kertes tetővel, illetve ugyanez zöld terasszal bővítve. Az alaprajzon jól látszik, hogy az egyenes falakról a szobák belsejében is lemondanak. A köralaprajz cikkelyekre osztásával a szobák elkülönülő funkcióit hangsúlyozzák. Így jön létre középen a hangulatos zárt kiskert, a névadó átrium. Az építőanyag minimalizálása, a belső tér maximalizálása optimális, mégis, felmerül a kérdés: hány ember szeretne manapság kör alakú házban lakni? Nehéz lesz-e lemondani az egyenes falfelületről, a megszokott kuckós sarkokról?

 

 

Villa Varde terve - a passzívház típus-család egyik tagja
Mottó: egy  lakóház legyen energiatakarékos, ugyanakkor állja meg helyét modern épületként is. Attól, mert valami olcsó, ne nézzen ki unalmasan. Elsődleges tervezési szempontok: alacsony építési költségek, takarékos, alternatív fűtési rendszer, levegős belső terek. Eredmény: egyszerű, magabiztos vonalvezetésű, eredeti körvonalú forma némi dinamikával.

Super Sustainable City
A fenntarthatóságot először divatba kell hozni. A szivárványlogós blogjuk egy környezettudatos nemzetközi ötletbörze, amely Facebook-os és más közösségi profilokkal egészül ki. Kaminskiék legkomolyabb terve is itt tekinthető meg, ez pedig Göteborg környezetbarát futurista víziója.

 

 

Repülő szőnyeg (Flying carpet) kávéház terve
A mesés nevű kávézópavilon Göteborg belvárosában található, egy liget közepén. Úgy tájolták, hogy napközben a lehető legtöbb napfény érje. A töredezett homlokzat bejáratai és nyílásai minden irányból fogadják a vendégeket. Az alaprajzon jóval túlfutó tető a szemközti buszmegálló tágasabb testvére lett. A hely meghatározó eleme, a vörös szőnyeg szintén túlnyúl az alaprajzon, elegáns kifutóként várja a tér gyalogosait. A vastag üvegfal közvetlenséget biztosít, a mennyezett tükörlapjai tükrözik az emberek mozgását és ezer felé szórják a fényt. A közszolgálati törekvést hangsúlyozandó, az épületben többfajta vendéglátóhely lenne: délnyugati oldalán  gyorsbüfé a buszra váróknak, másik oldalon bár kilátással a randizók számára, bent pedig egy 65 fős étterem, de lehetnek itt koncertek, más kulturális rendezvények is. Nyáron mindez terasszal bővülne.

---

Interjú Joakim Kaminskyvel

EF: Milyen stádiumban van a a Villa Atrium , a Villa Varde meg a többi passzívház tervetek? Ezek még csak koncepciók, vagy már Svédország-szerte építik őket?

Joakim Kaminsky: Ezek a házak a svéd előregyártott passzívházak első szériái. Összesen 16 ház van ebben a sorozatban. Ezeket már most meg lehet rendelni Svédországban. Ezidáig  egy Villa Kompakt és egy Villa Átrium épült meg.

EF: A kerek házak esetében nem fognak az emberek hiányolni valamit? Az alacsony fenntartási költség és a levegős terek előnye ellenére nem ellenkezik ez a presztízs-lakásokról élő régi elképzelésekkel? Mi erről a véleményed?

JK.: Szerintem különböző emberek különböző házakra vágynak. Vannak megrendelőink, akik szkeptikusak a Villa Atrium-ot illetően, elsősorban azért, mert a többi ajánlatunkhoz képest magasabbak a gyártási költségei. Nehezebb legyártani ugyanis a hagyományos építési módszerekkel. De néhányan, mondjuk az érdeklődők egyharmada, igazán pozitívan áll ezekhez az épületekhez.

EF: Super Sustainble City projektet keresve a blogotokra akadtam, amely a világ különböző helyeiről gyűjt össze terveket a fenntarthatóság témakörében. Mi az elképzelésetek mindezzel?

JK: A Super Sustainable projektet mi indítottuk el, ám egyre növekvő európai társulásról van szó. A Super Sustainable megoldásokat keres, designt fejleszt, a kisléptékű dolgoktól egészen a városig. Vitatkozni szeretnénk a fenntartható fejlődés lehetőségeiről, a honlapunkat és a közösségi oldalak felületeit használjuk erre. Volt egy kiállításunk, amelynek témája „A fenntarható Göteborg ötven év múlva". A kezdő lökést és a támogatást Göteborg önkormányzata adta, akik szintén azt szeretnék, hogy városunk fenntartható hely legyen a jövőben. A Super Sustainable City - Göteborg  jövőbeli arcát mutatja. Viziókat, ötleteket mutatunk modellek, képek, szövegek és filmek formájában.

EF: Irodátoknak több koncepció terve van, mint megépült épülete. Ez tudatos, vagy csak vártok a megrendelőkre?

JK: Fiatal irodánál ez szerintem természetes. Valahogy el kell indulni. Ha fejlettebbek leszünk, több megépült munkánk lesz, ám a koncepció tervezés mindig fontos része lesz tevékenységünknek. Minket ezek a nagy kérdések foglalkoztatnak. Új és meglepő ötleteken szeretnénk dolgozni.

EF: Mely építészek vagy irányzatok hatottak rátok?

JK: A nagy gondolkodók inspirálnak legkülönbözőbb területekről. Az utóbbi időben két könyv gyakorolta a legnagyobb hatást a hozzá állásunkra. Egyik a William McDonough - Michael Braugart: Bölcsőtől a bölcsőig – Környezettudatosság a tervezéstől a gyártásig című könyve. A másik a Jólét növekedés nélkül – Prosperity without growth. Tanárainknak Fredrik Lundnak és Gert Wingårdh-nak is nagyon sokat köszönhetünk.

EF: Hogyan jellemeznéd Svédországi jelenlegi építészetét?

JK: Svédországban a fenntarthatóság most válik egyre fontosabbá minden szinten. Az ehhez szükséges ismeretek egyre gazdagabbak és elterjedtebbek lettek. Az építészeti légkör nekem egyébként néha kissé provinciális.

Nemes András