Klub-mozi Baja
Magára adó város nem létezhet mozi nélkül, ám Baján, Bács-Kiskun megye második legnagyobb városában körülbelül három éve nincs mozi. Lepsényi Ákos diplomadíjas terve egy új közösségi teret adna az alföldi kisvárosnak.
Témaválasztás
Egy magát városnak tartó településnek kulturális értelemben is központi szerepet kell betöltenie. Ennek a funkciónak alkalmazkodnia kell a település méretéhez. Ez a méret nem csak lakosságszámot, területi nagyságot, hanem sokkal inkább szellemi kapacitásbeli méretet, az ott élők szellemi kvalitását jelenti. Baja Bács-Kiskun megye második legnagyobb városa. Mivel nem megyeszékhely, korábbi közigazgatási, gazdasági helyzete megromlott, ennek ellenére mindig “város" maradt. Ezért is nagy kulturális hiányosság és hiba, hogy Baján körülbelül három éve nincs mozi. A régi moziépületek közül ma már csak kettő áll, egyikben csempeüzlet található, másik üresen áll, leromlott állapotban és nincs is a város tulajdonában. A megváltozott igények (mozilátogatás rítusa, nézőszám, filmfajták) és a meglévő moziépületek alkalmatlansága miatt szükségesnek érzem Baján egy új, korszerű mozi létrehozását. Ennek tervezését választom diplomatémámnak.
Téma bemutatása
A téma érdekessége szerintem abban rejlik, hogy az általam választott helyszínen egy mozi nem csupán egy épület kell, hogy legyen, hanem a köztér-közösségi tér kiterjesztett része is. A mozi funkcionális rendje beleillik ebbe az elképzelésbe, hiszen a mozi közösségi terei funkciójukban meg tudnak egyezni egy közterület funkcióival. Itt elsősorban kiszolgáló funkciókra gondolok, melyek szerintem egy belvárosnak fontos alkotóelemei.
A mozi és a köztér közös elemei: kávézó, söröző, trafik, nyilvános WC, újságos, könyvesbolt, jegyiroda.
A köztér elemei: biciklitároló, parkoló, galéria.
A mozi elemei: vetítő termek, gépház, irodák.
Helyszín
A választott helyszín Baja belvárosában található a főtértől (Szentháromság tér) kétszáz méterre. Fő megközelítése a sétálóutca (Eötvös utca) felől van, ennek közepéről merőlegesen indul nyugati irányba a Grauaug Ármin utca, ahol a tervezési terület található. A terület megközelíthető még a Péter Pál utcából is, mintegy “hátsó bejáratként", innen történhet a terület megközelítése gépjárművel. Lényeges tényező a terület szintkülönbsége, a Grauaug utca kb. három méterrel magasabban van a Péter Pál utcánál.
Épített környezet
Az épített környezet a terület közelében változatos képet mutat. Az utcahálózat nem tervezett jellegű, spontán alakult ki. Keleti irányból, a fő megközelítés felől két oldalról egy emeletes, alul üzletekkel rendelkező bérházak közötti bevágással indul a feltáró út. Ez egy kisebb teresedéshez vezet, amely hirtelen sikátorszerű utcává szűkül. A terület közvetlen szomszédai szintén egyemeletes, magas tetős épületek, amelyek földszintjén üzletek, felettük lakások találhatók.
Az épület telepítése
A moziépület a terület nyugati oldalhatárára került, így a telek fennmaradó további részén kialakul egy felszíni szabad terület, amely átkötést biztosít a Grauaug és Péter Pál utcák között. Ez az új átkötés fontos eleme a koncepciónak, mivel rajta keresztül a Sugovica felől érkezők egy új irányból is meg tudják közelíteni a belvárost, ezáltal a városszövet fellazul.
Az új közterület bekapcsolódik a meglévő városszövet „belsőudvar, kis tér" hálózatába. A terület keleti határán, amely kerítés jellegű beépítést kapott, könnyedebb, lazább beépítésű pavilon helyezkedik el, a köztér funkciók további erősítésére.
Funkciók, tömegképzés, homlokzatok
A főépület magában foglalja a fő funkciót, a Klubmozit. Ez az épület pinceszintjén található, ami a mozik zárt karakteréből és a helyszíni adottságból is következik. Így a felszíni épületrészek szervesen kapcsolódni tudnak a köztér funkciókhoz. A földszinten előtér, kávézó, pénztárak, ruhatár található, amelyek a külön lévő pavilonban létesülő nyilvános WC-vel és filmes témájú kultúrbolttal egészül ki. Az emeleti tömör szinten találhatók az irodák a megfelelő kiszolgáló részekkel.
A tömegképzés fő célja a kisvárosias lépték megtartása. A homlokzat követi a funkciót, a nyitott, illetve zárt felületek váltakozása jellemzi.
Breuer Marcell diplomadíj 2008készitette: Lepsényi Ákos
konzulens: Hutter Ákos DLA
PTE-PMMK 2008
18:17
Kedves Hozzászólók!
Köszönöm az észrevételeket és a hozzászólásokat.
Feltöltöttem még egy-két dolgot amik először nem kerültek fel a honlapra.
A koncepciómakettemről és a helyszínről néhány kép, amelyek az alábbi linkekre kattintva megtekinthetők:
http://kepfeltoltes.hu/view/090414/helysz_nrajz_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/view/090414/k_rnyezet_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/view/090414/koncepci_makett1_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/view/090414/koncepci_makett2_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/view/090414/koncepci_makett3_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
Üdvözlettel:
Lepsényi Ákos
19:48
@lakosster: Technikai jellegű közbevetés: ugyan miért is használja mindenki ezt az elvetemült képfeltöltés.hu-t?
Amikor ott van példának okáért a drop.io (mindenféle regisztráció nélkül, automatikus képgalériát, meg chat-jellegű hozzászólási lehetőséget, meg egy csomó minden mást biztosít), vagy a www.scribd.com/ (ugyanez regisztrációval), de legutolsó esetben is az inda.hu féle lehetőségek. Arra már nem is gondolok, hogy a képeket ide is be lehet illeszteni (no nem mondom, egyszerűbb megoldást is el tudok képzelni)
23:07
Igen, amit gg említ az érdekes.
Mármint, az hogy Turányi -érdekes módon-mediterrán hangulatról beszélt.
Furcsamód, mikor többször ott jártam, ezt nem éreztem az épületeken. Inkább a skandináv hideget és feszességet, de semmiképpen sem azt, hogy az épület a tájban "oldódik". A szárazon rakott kő különösen elhibázottnak tűnt (tűnik) ma is, még az egyébként zseniális tér, melyet az épületegyüttes takar a 8-as út és egyben a mediterrán Dél felől, "hideg és szomorú" marad.
Kevés olyan zseniális filozófust olvastam, mint Hamvas Béla. Legnagyobb erénye a közérthetőség ( lásd André Breton mondását) ill. az, hogy általában mellőzi , de ha alkalmazza, akkor is elmagyarázza a "nagyképű" idegen szavakat.
Rá sokan hivatkoznak a tájak és géniuszok kapcsán. Nehéz is a hatása alól kivonnia magát az embernek, főleg miután olvasta és Sümegnél a 85-ösút mentén stoppol, Pécsen mászkál ősszel, ( akár Baján), Kemenesalján Berzsenyi szellemét keresi stb stb.
De ezek akkor is csak hangulatok,egyéni beleérzések. Tenger nélküli kárpát medencei elvágyódás a szerb hegyeken túlra a mediterrán felé.
Magyar földön a Hamvas által leírt Dél géniuszát töredékében sem vették(?) át, fejezték(?) ki, élték meg az említett tájegységek.
Igazából nem értem Viktor hozzászólását.az alábbiak neki:
-hogy is próbálja a a bajai városvezetés a (szerintem Mo-on félreértelmezett) mediterrán hangult felé "terelni" az építőket(?) ( nem az építtetőket?)
-mit is jelentene a színekben , formákban gazdag alföldies stílus? Van erre példa?
Üdv
KühnP
10:06
@Kühn Péter: Évekkel ezelőtt, amikor a Szentháromság tér felújítását tervezték, volt szó a mediterrán hangulatról. Láttam tervrajzokat, amiken láthatóan pálmafás kávézók és természetes anyagú utcabútorok szerepeltek. Mellé szövegesen is meg volt fogalmazva, hogy mediterrán hangulata fogja ittartani a turistákat. Én erre emlékszem, de az is lehet hogy csak a térre, illetve a közösségi terek kialakítására vonatkozott a terv és nem a belváros építészetére. (És igenis tessék nyáron lemenni a Sugó-partra, a "beachre", strandolni egész nap, utána tessék meginni egy bambit a sugó-sor bármelyik sörözőjében rattan fotelekben bossanovát hallgatva, és tessék megcsodálni a kivilágított vízsugarat és az esti fényben úszó főteret! Ezt élik nyaranta a fiatalok és turisták Baján. Ha ez nem mediterrán fíling az egyszeri embernek, akkor mi?)
Az alföldies stílus kifejezés pedig biztos a műveletlenségemből fakad. Azt akartam ezzel kifejezni, hogy ez az épület nekem túl kocka és túl egyhangú. Lehet hogy nincs színes, formákban gazdag alföldi stílus, de a véleményemet akkor is fenntartom, hogy nekem ez az épület úgy ahogy van nem illik bele abba a kisvárosi környezetbe, amit itt a terveken látok.
Végül hadd ismételjem önmagam: nem vagyok építész, ezért kérem a kedves építőművészeket, hogy a szavaimat ne szakmailag értelmezzék, hanem úgy mint egy laikus városlakóét, akinek egy ház szép vagy nem szép! Kösz...
11:23
@viktor: Van színes alföldi építészet. Tessék megnézni a kisvárosok 80-100 éves belvárosi polgárházait, külvárosi családi házait, némelyik olyan színesre van festve, hogy nem akarod elhinni. Én Félegyházán járok sokat, ott a kedvencem egy fekete-piros-zöld színű belvárosi polgárház, a főút mentén. Az is igaz viszont, hogy ezek földfestékekkel festett házak, nem ezek a mai iszonyú műanyagsárga színűek.
Szerncsésebb talán ha nem mediterrán stílusról beszélünk, mert arról az építészeknek a divatszörnyek jutnak eszükbe, a megrendelőknek pedig az a kellemes hangulat, amit nyaralás közben tapasztaltak erre-arra. Beszéljünk inkább természetes anyagokról hangulatokról (kőburkolatok, fa korlátok, leanderek, lugasok, árnyékok, teraszok) és akkor nem beszélünk el egymás mellett.
12:15
@csoszka: nem hiszem h bárki is azt propagálná hogy görög falut építsenek Baja közepére, de egyes magyar városoknak valóban van vmi délies, oldottabb hangulata, és talán Baja is ezek közé tartozik. ugyanezt senki nem mondaná Sopronról vagy Győrről, amit inkább osztrákosnak, németesnek érzünk. azt pedig végképp nem tartanám bajnak ha egy épületről a használóinak kellemes, nyaralás közben érzett hangulatok jutnak eszükbe. végülis nem muszáj az embernek a szülővárosában kifejezetten pocsékul éreznie magát.
13:26
@Kühn Péter: A mediterrán "hangulat" és "éghajlat" vitához (mert a kettő nem ugyanaz):
Szerintem a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon igenis tetten érhető mediterrán hangulat. Elég csak arra gondolni, amit borkultúrában, és ehhez kapcsolt építészetben lát az ember, akár Hajós, akár Bonyhád (De Szekszárd, Pécs, Villány) vidékeit ejti útba. Ezek azok a helyek, ahol a donau svábok nyugati kultúrhatását átszövi a ráczok, sokácok, bunyevácok török hatású déli kultúrája, akár a térszervezést (udvarházak, "piazza" jellegű városi terek, sikátoros utcák), akár a pinceépítészetet, akár a szakrális épületeket tekintem. Ehhez a hangulathoz hozzátartoznak azok az utcaképek is, ahol a kerítés mellől még nem hiányzik a kispad, ahová az öregek ülnek ki kvaterkára. Aztán itt van a szecesszió, aminek keleties és délies motívumkészlete annyira meghatározza Szeged, Szabadka, de Kecskemét és Kalocsa építészetét. Létezik, létezhet ez ma is? A válasz szerintem igen: a klíma megengedi hogy a kültéri rendezvényi szezon hosszabb legyen, a nyitott kávéház teraszok, a védett kis udvarocskák a környezettel, szabad térrel átnyitható házak, védett verandák és teraszok, árnyékos sikátorok és lépcsők egyértelmű folytatásai lehetnének a "mediterrán hangulat" továbbvitelének. Pálmafák és műmájer izléstelenség nélkül. Borostyánnal, futórózsával, kövirózsával, varjúhájakkal, babérmeggyel, repkénnyel, és még kismillió más növénykével, jól megválasztott burkolattal, csobogóval, ivókúttal, a víz temeperáló hatásával, de vásznakkal és kaspókkal, köztéri világítással is. Erre a "hangulatra" egyébként ez a diplomunka alaprajzilag ráérez, az utcaszinti alaprajz nagyon szimpatikus. Ami taszító lehet benne, az a monokróm feldolgozás. Az élő közösségi hely igényli a színeket. Bár Csontváry például panaszkodott rendesen Taorminában, miszerint a mediterrán kiégeti a színeket. Érdekes tény, hogy igazából sokan azért nem szeretik a modern építészeti megfogalmazásokat, mert az is gyakran kiégeti a színeket...
Hogy Magyarországon kontinentális éghajlat van? ez általánosságban persze igaz, de például a flóravidék és flórajárás leírásokból is kiderülhet: az ország nem csak kulturális, de éghajlati értelemben is ütközőzóna (ezt a sokszínűséget tartom egyébként a kárpát-mendence legfőbb értékének). Ha valakinek mond valamit a pontusi-pannon flórahatás, az érti miről beszélek. Akinek nem, az nézze meg a bevont két forintos hátoldalát, vagy emlékezzen a bánáti(!) bazsarózsára. Egyáltalán: a rózsára, ami török és bolgár (bolgárkertészek) közvetítéssel érkezett hozzánk. A Dél-Alföld és Dél-Dunántúl több szempontból szubmediterrán jellegű, a klímaváltozás pedig mindezt csak erősíti.
10:35
@bardóczi: Én szívesem vettem volna, ha egy tágabb környezetet mutató helyszínrajzot is föltettek volna a szerkesztők, mert biztosan készült ilyen. A rajzokat jó lett volna picit kevésbé butítani, mert sok helyiség felirat nem olvasható, így nem tudom kibogarászni, mi lehet az (és itt nem a wc-kre gondolok!)
Nekem a belső udvar nagyon tetszik, bár nem értem, hogy a mozgássérültek hogyan tudnak bejutni az utcáról odáig, csak egy lépcsőt látok. Talán korlátlifttel...
A mozitermek szerintem is szűkösek egy picit, az első 2-3 sorba én sem nem szívesen ülnék. Bátor dolog, hogy ilyen kis területre bevállalta a szerző a mozi funkciót, gondolom, ezzel sokat küzdött a tervezés során. Összességében viszont szerintem léptéket nem tévesztett terv, a jelenlegi kisvárosi igényeket kielégítené, ha megépülne.
A formavilágon erősem érződik a "pécsies stílus", ezt már láttuk néhány pécsi diplomatervnél. Nekem ezzel sincs itt bajom, egy városi szövetben elmegy, a puritán modern, tiszta formák pedig mindig helyénvalóak. Kérdés, hogy a szerkezetek, anyagok nem avulnak-e hamar...
Összességében gratulálni tudok a munkához és a díjhoz a szerzőnek.
A mediterrán vitához annyit tudnék hozzászólni, hogy nincs Magyarországon mediterrán, egyelőre még a pálmafák se élnek meg csak üvegházban, lehet, 50 év múlva meg fognak, és akkor a tenger sem lesz már olyan messze, de azt várjuk meg a mediterránnal. Még mindig sokkal nagyobb a különbség a horváth és görög hangulat és dél-Magyarország között, mint mondjuk Pécs és Debrecen között (Nem beszélve, hogy nincs tengerpartunk.). Az alföld és a Balaton-felvidék dombjai pedig sokkal inkább a magyar táj sajátjai, nem pedig a "mediterráneumá". Aki mediterránt akar, az utazzon délre. Punk-tum!
17:09
egy belvárosi foghijbeépítést a környezet ábrázolása nélkül nem lehet érdemben értékelni. Szerintem ez alapvető dolog, ebből következően ez a tömeg még akár jó is lehet.
Ami tetszik, a mozitermek lesüllyesztése, ami nem tetszik, azok maguk a mozitermek. Ha az első két sort kiszedik, akkor használhatóak, mivel 2 méter távolságból nem lehet senkit sem arra kényszeriteni, hogy egy 8 méter széles vásznat nézzen.
Ez olyan szarvashiba, ami a mozitermek használhatóságát, különösen gazdaságos kihasználást alapvetően megkérdőjelezi.
A diplomadíjat odaítélő zsűrinek (sem a konzulensnek) ez nem tűnt fel?
Pár év múlva, amikor majd a portfólióját írja a kamarai felvételhez, abban jól fog mutatni, hogy diplomadijat nyert, de akkkor már senki sem fogja megnézni. Ezért van felelőssége egy ilyen zsűrinek.
16:05
A témaválasztásig teljesen egyetértek a tervezővel. Bajának szüksége van egy kultúrközpontra, ami a fiatalok új találkozási csomópontja lehetne. Három éve nincs mozi egy negyvenezres városban, ahol két főiskola és (ha jól tudom) hat középiskola működik. De aztán ennyi.
Az épület számítógépházra hasonlító masszív tömege, illetve a további kockaformák divatosnak tűnnek, de még akkor sem illenek bele a belvárosi környezetbe, ha tudjuk, hogy a Péter Pál és Grauaug utcákban a telek körül az utóbbi tíz évben több új lakóház is épült. Még a helyszínválasztással is egyetértek, hiszen a két utcából csak az egyikbe lehet autóval behajtani, a másik a sétálóutcából nyílik közvetlenül, így ténylegesen a gyalogosforgalom útjába esik a telek, azonban sokkal "bajaibb", "alföldiesebb" stílusú épületet tudnék ide elképzelni. Alföldiesen értem a színes, formákkal teli építészetet, bajain pedig a mediterrán jelleget. (Nem beszélve arról, hogy a városvezetés is erősen a mediterrán hangulat irányába próbálja terelni az építőket.)
16:30
@viktor: Mediterrán hangulat nem létezik magyarországon, mert itt kontinentális az éghajlat. Aki erre próbál terelni az nagyon eltévedt, aki ezt még helyesli is, vagy egyszerűen képes csak így tárgyilagosan ideírni, és nem kritizálja, az meg talán még jobban...
18:17
@gorbeats: 1. Nos, akkor hadd mutatkozzak be: Viktor vagyok, közgazdász. Nem építész, vagy bölcsész, aki valamelyest tanulta a szépérzéket, hanem egy városlakó, aki érzi a szépet, vagy a nem szépet. (Ráadásul bajai voltam évekig.) Így a tárgyilagosságom és kritikai érzékem inkább mutassa azt, hogy hogyan látja egy szakmán kívül álló utcaembere az ilyen tervet.
2. Mediterrán hangulat meg igenis létezik. Le is van írva: hangulat. Nem mediterrán jelleg, vagy mediterrán éghajlat, hanem hangulat. Aki járt már nyáron Pécsett, a Mecsek déli lejtőjén, vagy Baján, az tudja, miről beszélek.
Kedves gorbeats, gyere, igyunk meg nyáron egy frissítő sört a Sugó partján, és beszélgessünk arról, ahogy egy építész és egy nem-építész látja a városokat! :-)
19:47
@gorbeats: Pedig van.Tényleg le kell menni Bajára, Pécsre vagy mondjuk Dörgicsére a Balaton felvidékre.Hamvas B. is leírta, de Turányi, amikor a herendi Porcelániumot tervezte-érdekes módon- ő is mediterrán hangulatról beszélt. (bár evvel vitatkoznék)
13:49
Remélem soha nem épul meg...
22:10
@sponcsak: -