Közélet, hírek

Kőbányászati emlékművet avattak Dorogon

1/0
Hirdetés
1/0
Közélet, hírek

Kőbányászati emlékművet avattak Dorogon

2015.09.07. 07:38

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Dorog, Magyarország

Cég, szervezet:
Baumit

Az idei bányásznap alkalmából Dorogon felavatták a Nemzeti Kőbányászati Emlékhelyet. Az eseményen részt vett Kasó Attila miniszteri biztos és Popovics György megyei közgyűlés elnöke, az emlékhelyet Dr. Székely János címzetes püspök áldotta meg.

A Nemzeti Kőbányászati Emlékhelyet az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) kezdeményezésére a Baumit Kft. építette számos magyar bányavállalat kőadományának felhasználásával 2015-ben, a 110 éves dorogi mészkőbányászat jubileumi évében.

A dorogi mészkőbánya tulajdonosa, a Baumit Kft. a város önkormányzatával együttműködve tavaly pályázatot írt ki egy kőbányászati emlékmű tervezésére, amelynek első helyezettje Maurer-Klimes Attila terve volt. Ez az alkotás lett a központi eleme az emlékhelynek, amely mindenki által látogatható helyen, a Baumit bányája és központja előtti területen épült meg.






Szeptember 4-én a dorogi bányásznapi ünnepségek idején rendezett avatáson jelen volt Kasó Attila a nemzeti ásványvagyon hasznosítására irányuló feladatokért felelős miniszteri biztos a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részéről, Popovics György a Komárom-Esztergom megyei közgyűlés elnöke valamint a bányász szakmai szervezetek képviselői. Az emlékhelyet Dr. Székely János címzetes püspök, az Esztergom-Budapest Főegyházmegye segédpüspöke áldotta meg.

Illy Gábor, a Baumit Kft. ügyvezető beszédében elmondta, hogy az emlékhely kövei kifejezik a természeti és szakmai sokszínűséget, a közös hagyományokat és az ebből fakadó erkölcsi tartást is. Az ügyvezető megköszönte mindazon kőbányáknak, hogy a szakmai egyetértés jeleként saját bányáik kőtömbjeit adományozták a Nemzeti Kőbányászati Emlékhely számára.






Kasó Attila miniszteri biztos szerint a kőbányászatnak szakmai összefogásra van szüksége, mert van jövője: Magyarország mezőgazdaságának sikere függ az ásványi anyagok, ezen belül is a mészkő bányászatától. A bányászott kő az útépítéshez nélkülözhetetlen, és a jövőben várható jelentős építőipari EU-s pályázatok miatt is fontos, hogy megfelelő mennyiségű alapanyag leegyen elérhető.

Dorog városának nevében Dr. Tittmann János polgármester a Baumit Kft.-nek negyedszázados, sikeres együttműködésük elismeréseként egy rendhagyó emléklapot adott át, melyet stílusosan kőbe véstek.






A Baumit Kft. minden dolgozóját az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület a bányászhagyományok ápolásáért elismerésben részesítette. A Magyar Bányászati Szövetség pedig Illy Gábornak a Magyar Bányászatért Szakmai Érdemérmet adományozta.

Az esemény hagyományosan a bányászhimnusz eléneklésével záródott, a dorogi bányászzenekar kíséretében.

Az idén 110 éves dorogi mészkőbányászat történetét mutatja be az a kiállítás, amely szeptember 5. és október 9. közt látható a dorogi József Attila Művelődési Ház galériájában. Az érdekes, korabeli dokumentumokat bemutató tárlaton nyomon követhető a dorogi mészkőbánya évszázados története fotókon, mérnöki rajzokon, jegyzőkönyveken és térképeken.






forrás: sajtóközlemény

 

 

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.