KOMPOZIT: A Rudas Gyógyfürdőhöz épült Romkert

A Rudas Gyógyfürdő nem mentes a hozzáépítésektől, hiszen immáron több szász éve növekedik sejtszerűen. Az új, esztétikájában is az ifjú törtető "családtagra" hajazó bővítést a hajdani romkertként ismert telekre tervezte a 2014-ben befejezett felújítás építésze, Vékony Péter és a Nirmana, valamint Szendrő Péter és a 81font iroda.

A Rudas Gyógyfürdő a budapesti városszövet minden bizonnyal egyik legkülönösebb lokációjú épülete. Az Erzsébet híd lábánál elhelyezkedő furcsa “szigetként" funkcionál, ikonicitása ugyanakkor kissé háttérbe szorul, hiszen két oldalról a forgalmas Szent Gellért rakpart, illetve a Raoul Wallenberg rakpart fogja közre. A nagy történelmi hagyományokkal rendelkező törökfürdő 2014-ben már átesett egy komoly felújításon, amelynek köszönhetően az addigi romos épületrész egy tetőtéri medencével és wellness-részleggel is rendelkező modern épületszárnnyal bővült, ennek terveit a Nirmana építésziroda (Vékony Péter) készítette el.

A fürdő épített környezetének rendezése azonban nem volt teljes körű ekkor, hiszen az új szárnnyal átellenben lévő oldalon található Romkert – amely a 2000-es évek éjszakai szórakozóhelyeinek egyik ikonikus pontja volt – korábbi esztétikájában meglehetősen rombolta az összképet. A hely történeti múltjához hozzátartozik az a századfordulón működő étterem, amely a fürdőkultúrát valamilyen módon összekapcsolta az étkezéssel, így tehát a helytől nem volt idegen a vendéglátó funkció.

A kulturált kerthelyiség gondolata már a 2010-es évek közepén megfogalmazódott, itt még alapvetően zöldövezeti funkcióval, egyfajta rekreációs szabadtéri helyszínként – a tervek kikristályosodása során azonban egyre hangsúlyosabban a korábbi Romkert újrafogalmazása nyert teret. Ám egy olyan szabadtéri szórakozóhely létesítése merült fel, amely immáron a környezethez sokkal inkább illeszkedő esztétikummal képes a főváros éjszakai életének egyik karakterévé válni. A 2017-ben elkészült kiviteli terveket ismét a Nirmana építésziroda (Vékony Péter) készítette elő, a fürdő történelmi épületét pedig igyekeztek összehangolni a 2014-es szárnnyal és ezzel az új Romkert épületrésszel.

A tervezést a kiviteli terv közeli állapotban aztán Szendrő Péter (81font építésziroda) vette át. Szendrőnek rendkívül sok élménye kapcsolódott elmondása szerint a helyhez, így szívügyének tekintette, hogy egy olyan színvonalas épület valósuljon meg, amely sok szempontból a már alapjaiban kidolgozott nyomvonalon halad, ugyanakkor a legapróbb részletekig méltó kiegészítésként épülhet majd meg – ezúttal funkciójában és esztétikailag is színvonalas szórakozóhelyet nyújtva a közönség számára. Ezen kiváló együttműködés nyomán idén nyáron nyithatott meg az új Romkert. A korábbi állapot igen silány építészeti minőségével szemben egy olyan bővítményről van immáron szó, amely újszerűnek ható esztétikája mellet jól illeszkedik a fás zöldfelülethez is.

A Romkert homlokzati ritmikáját alapvetően határozza meg az egymás mellett elhelyezkedő függőleges falécek struktúrája. A természetes anyagválasztás egyfajta átmenetként szolgál az új toldalék melletti, illetve az aluljáró után elhelyezkedő Döbrentei sétálóútnál fellelhető fákhoz, ugyanakkor egyfajta melegséget, intimitást is teremt, ez a karakter pedig az esti világításnál méginkább előtérbe kerül. A térstruktúra a szórakozóhely funkcióit hivatott betölteni, ennek megfelelően egyfajta körkörös átjárhatóságot biztosít a földszinti terek, valamint a Szent Gellért rakpart felőli oldalon megjelenő galériarész között – ezt a kialakítást egyúttal a domborzat is megkövetelte.

A felülről nagyrészt nyitott épület ugyanakkor a kiszolgálóegységek számára fedett struktúrát biztosít, ezen beugrások egyszersmind galéria-funkciót is betöltenek. A fa mint alapvető anyag nem csupán a homlokzatot határozza meg, hanem egyszersmind a padlóburkolaton is megjelenik, emellett pedig a bútorokat is alkotja, vagyis ténylegesen uralkodó matériává vált a szórakozóhelyen.

A megújult Romkert rendkívül bátor és színvonalas utat képvisel a műfaj palettáján. Minőségét az arányok finom használata, valamint az anyag szépségének reprezentációja jellemzi, és mentes mindenféle olcsó hatásvadászattól. Sikerült tehát egy olyan bővítésnek  megvalósulnia, amely funkciójával együtt (vagy annak ellenére?) a minőségre, és az épített környezettel történő dinamikákra épül, rendkívül szép ívet kirajzolva a Rudas különböző épületrészeivel, valamint a zöldfelületekkel. Ezzel együtt azonban nem záródott ki a szórakozóhely funkció sem, csupán a kikapcsolódás terei váltak esztétikailag értékessé és érvényessé.

Kovács Péter

Szerk.: Pleskovics Viola