Könnyűzenei Közösségi Kulturális Központ, Debrecen – Az ARCHI-BAR Építész Stúdió Kft. I. díjas pályaműve

A Debrecenbe tervezett, három épület összevonásával megvalósuló, európai szinten is jegyzett produkciókat befogadni képes Könnyűzenei Közösségi Kulturális Központra kiírt tervpályázaton az ARCHI_BAR Építész Stúdió Kft. első helyezést ért el a bíráló bizottság döntése alapján. A pályaművet a tervezők ismertetik.

BEVEZETŐ
A városszövetbe integrált, annak meglévő építészeti elemeit felhasználó és belső struktúráját saját képére formáló kulturális, zenei-szórakoztató központ előképe megtalálható Debrecenben, csakúgy, mint az ország számos pontján. Jellemzően a belvárosi utcák meglévő szövetét és térfalait használó olyan szórakozóhelyek, melyben az épületek és az épületek közötti köztes terek, udvarok átértelmezésével, megnyitásával, vagy akár lefedésével, attraktív és egyedi belsőépítészeti elemek alkalmazásával újraértelmezésre kerülnek a helyek atmoszférái. A meglévő terek felhasználásából adódóan ezek a helyszínek általában egymásból átszőtt, sokszínű és különböző minőségű és területű terek, melyekben a kisebb-nagyobb csoportok is megtalálják a helyüket. Ebből adódóan lehetőség nyílik a különböző ízlésű és érdeklődésű emberek egyazon időben és helyen való szórakozására. Nem meglepő tehát, hogy ezek a kulturális, zenei központok – ismertebb néven romkocsmák – évek óta a legkedveltebb közösségi terek közé tartoznak. Népszerűségük és nyüzsgő létük alapfeltétele azonban a városszerkezetben elfoglalt helyük, a jól megválasztott lokációjuk. Miért is olyan fontos a helyválasztás? Szükséges, hogy nagy tömegek gyalogosan tudják megközelíteni és elhagyni. Jelentőséggel bír az épületek előtti megfelelő befogadóképességű tér, mint gyülekezési hely és a városszöveti szoros kapcsolat más kulturális, szórakozó és vendéglátóhelyekkel.

TERVEZÉSI FELADAT
A kiíró szándéka, hogy Debrecen egy frekventált belvárosi helyszínén olyan szállás funkcióval kiegészülő közösségi kulturális központot hozzon létre, mely három meglévő épületet és azok telkeit használja fel erre a célra. A Dósa nádor tér 2. és 3. szám alatti épület bizonyult legalkalmasabbnak, azzal, hogy a hely kialakításánál igénybe venné az Ady parkra néző Színészházat is. Ez a választás több szempontból is előnyös lehet. Tekintve a hely lokációját, a belvárosban elfoglalt helyét, belátható, hogy a közelmúltban felújított és sétálótérré alakított Dósa nádor tér megfelelő helyszínelőkészítést és felvezetést biztosít. Az üresen álló két épület megmentésére és revitalizációjára kiváló lehetőséget teremtene, ha újra tartalommal töltenék meg és építészetileg is felújításon esne át. A tervezési program széleskörű és összetett működést vetít előre.  Az egymással kapcsolatban lévő és mégis külön-külön funkcióegységként megvalósuló szórakozó, kulturális terek egy olyan összetett működési rendszert sejtetnek, melyben mindenki megtalálhatja a számára legideálisabb helyszínt és programot az ízlésétől és érdeklődésétől, sőt korától függetlenül. Mindez természetesen párosul egy jelentős létszámbefogadással. Előre vetíthető, hogy a tervezett komplexum meghatározó és jelentős kulturális, szórakoztató és idegenforgalmi központtá válhat.

HELYSZÍN
Debrecen belvárosának fontos és forgalmi szempontból jelentős része a Dósa nádor tér (előbb Hagyma, majd Dégenfeld tér). A Piac utca és Kossuth tér vezető jelentőségű tengelyének egy szintén nagy fontossággal bíró, Halközből induló, a Simonffy és a Rózsa utcán át tartó kereszttengelyének a jelenlegi végpontja. Ez az egymásra merőleges két tengely határozza meg jelenleg Debrecen frekventáltabb vendéglátó helyeit és jelentős gyalogos forgalmát. A Dósa nádor tér közelmúltban történt sétáló térré alakítása jelentőségét és főleg lehetőségeit megnövelte, de itt az említett kereszttengely megszakad. A tervezéshez felhasznált épületegyüttes (a Dósa nádor tér 2. és 3. szám, valamint a Színészház) éppen ezen tengely vektorának állja útját, mely az Ady parkban és a Csokonai Nemzeti Színház terében teljesedne ki. A Dósa nádor tér adottságait tekintve mindennel fel van vértezve, hogy egy állandóan nyüzsgő belvárosi térré alakuljon, azonban térfalai mentén eddig nem tudtak kialakulni vendéglátóhelyek, melyek teraszként kitelepülve megteremtenék ezt. Az Ady park és a Színház tere jelenleg a súlypontot élvező Kossuth térhez szekunder módon kapcsolódik a Csapó és a Kossuth utcák által. Az Ady park szintén néhány éve történt megújulása és újragondolása által kedvelt gyülekezőhely főleg az itt működő Ady gimnázium tanulói és a nyugdíjasok számára. A szintén közelmúltban megújult színház is növelte a tér jelentőségét.

TERVEZÉSI KONCEPCIÓ
A tervezési feladatra adott építészeti válaszok három jelentős pillérre támaszkodnak.

Az első elem a városszöveti beavatkozás, mely a városközpont gyalogos forgalmát határozza meg. A korábban taglalt egymást keresztező főbb tengelyek kiterjesztését és méltó lezárását kívánja megoldani a terv. A tervezett Könnyűzenei Közösségi Kulturális Központ a Dósa nádor tér 2. és 3. szám, illetve a Színészház épületének felhasználásával, az ADY parkkal való összekötésével túlmutathat az új funkció tervezésén és a puszta felújításon, korszerűsítésen. Itt ugyanis lehetőség nyílik a Piac utca sétáló forgalmát keresztező gyalogos tengely kiterjesztésére. Jelenleg a Hal köz - Simonffy utca - Piac utca - Rózsa utca által kijelölt vektor a Dósa Nádor tér határán reked meg. A Dósa nádor tér újragondolása már előre vetíti azt a törekvést, miszerint a jórészt vendéglátóhelyeket és ezzel együtt köztéri teraszokat sorakoztató útvonal terjeszkedni kíván. A Színészház pozíciója ilyen értelemben is jelentősnek mondható, hiszen rajta (és a 4K-n) keresztül az Ady park és így a Csokonai Színház tere könnyedén kapcsolódhat erre a tengelyre.

A második elem az érintett épületek védelme. A tervezéssel és az új funkciók kialakításával lehetőség nyílik az épületek hosszú távú megtartására és megvédése, ami nem kis eredményt jelentene napjainkban, főleg a belváros ezen részén. Mindemellett a beavatkozással lehetővé válhat az épületek szerkezeti rendszerének és főleg homlokzatának olyan minőségű és színvonalú helyreállítása, mely mindenkit megnyugvással töltene el.

A harmadik elem maga az elvárt funkciók és funkciókapcsolatok megalkotása. Az adottságokat, a meglévő telkeket és épületeket figyelembe véve olyan tereket alkotni, melyek használati minőségben, hangulatában, színvonalában és fenntarthatóságban alkalmasak az elvárások teljesítésére és a Város szórakoztató és kulturális színvonalát tovább emelik.

A tervezés prekoncepcióját két markáns törekvés határozta meg. A színészház földszinti tömegét szükséges megnyitni, az adott feladatra megfelelő áteresztőképessé tenni, illetve a meglévő épületállományban egy 600 fő befogadására alkalmas teret képezni, mely minden tekintetben alkalmas koncertek megrendezésére. Ez a két elem helye és kialakítása határozta meg a terv alakulásának további sorsát. Az épületek közötti fedett udvar alkalmas egy többfunkciós tér szerepét betölteni és színpadjával lehetőség nyílik élőzenei események, vagy koncertek megtartására. A színészház földszintje könnyűszerrel kapcsolható ehhez a térhez és ezen keresztül a Dósa nádor tér 3. szám kapuzatához, így kézenfekvő az említett megnyitás lehetősége és helye. Az épületek és köztes tereik vizsgálata során világossá vált, hogy a 600 főt befogadni képes koncerttér az épületek tartószerkezeti rendszere miatt nem integrálható jelentős beavatkozás nélkül. Ilyen nagyságú tér csakis a Dósa nádor tér 2. szám alatti épület, vagyis a Barcsay Ház emeletén jöhet létre. Itt ugyanis a földszinti impozáns pillérek, boltozatok, boltívek megfelelő tartószerkezetet tudnak biztosítani és az emelet két traktusának összenyitásával létrejöhet a szükséges és megfelelő térméret. A koncepció további terei és elemei ezen rendezőelvek alapján szerveződött.

VENDÉG-KÖZLEKEDÉS ÉS FUNKCIÓKAPCSOLATOK
A központ vendégforgalma két irányból, a Dósa nádor tér 3. szám kapuzatából és a Színészház megnyitása felől várható. A Dósa nádor tér felől érkezve még az áthajtó teréből nyílik a grillterasz, mely a Zilahy Ház földszintjén kapott helyet. A grillterasz a Dósa nádor tér felől terasszal kitelepülve is működik. Szintén még a kapualjból nyílik és a Barcsay Ház földszintén kerül kialakításra a kávézó, mely az elegáns boltozatos tér adottságait kihasználva egy kifinomult vendéglátó egységként jelenne meg. A kávézó Dósa nádor térre kitelepült terasza szintén a belső tér eleganciáját örökítené át. Természetesen mindkét vendéglátóhely a 4K működésétől függetlenül a tér irányából is megközelíthető és használható. A kapuáthajtóból tovább haladva az épületek közötti belső udvarba érkezünk. A belső udvar a három épület által bezárt tér. Koncerttér, tánctér fogyasztótér szerepei mellett ez a terület látja el a teljes komplexum közlekedési rendszerének elosztását és összekapcsolását. Itt kerül kialakításra egy olyan lépcsőszerkezet, mely a 4K minden jelentősebb közlekedési útvonalára kapcsolódik. Térérzetét a közel 8 m belmagasság határozza meg. Ebből a térből nyílik a Barcsay Ház számtalan funkciója, mint például a pinceszinti ruhatár, vagy az innen akadálymentesen megközelíthető kávézó. Ide kapcsolódik a Színészház átjárója, de az emeleten kialakított VIP helyiségek üvegfelületei is erre a területre néznek. A tartószerkezeti rendszer és a helyi adottságok a Barcsay Ház emeletét tették alkalmassá ahhoz, hogy ott helyet kaphasson a koncerttér. Az épület szinte teljes hosszában a színpaddal együtt alakult ki, melyhez kapcsolódik az egyes számú backstage. A koncerttérhez kapcsolódik egy bár és funkcionális kapcsolatot kapott a Zilahy Ház emeleti fogyasztóterével is. Az emeleten elhelyezett koncerttér miatt olyan térszervezési megoldásokat szükséges kialakítani, melyek a jó megközelítés és logikusan átszőtt közlekedési útvonalak mellett lehetővé teszik a tűzeseti és más okok miatti menekítés biztonságos lebonyolíthatóságát. Ennek érdekében a Színészház déli szekcióján az épületen végig haladó lépcső került betervezésre. A lépcső a menekítésen kívül ad egy koncerttéri közvetlen alternatív megközelítést is az Ady park irányából. Ez a lépcső teszi lehetővé a Színészház első emeletén kialakított VIP dobozok és a bérelhető különtermek Ady park felőli közvetlen elérését is. Természetesen ezek a funkciók a belső udvar felől, és a Színészház előteréből és szállás szintjeiről is megközelíthetők. A színészház második, harmadik és negyedik emeletén továbbra is szállás funkció működne. Ezek az épületrészek korszerűsödnek, megújulnak. A fedett udvari központi lépcsőn keresztül érhető el a Barcsay Ház emelete fölött kialakított tetőterasz. A tetőterasz fedett és fedetlen tereivel szintén a vendéglátás fontos helyszíne. Panorámája rálátást biztosít a Nagytemplomra csakúgy, mint a Rózsa utcán keresztül egészen a Hal közre. Innen persze feltárul a teljes Dósa nádor tér. Az épület akadálymentes használata a földszinten került biztosításra, ahol minden funkció elérhető a látásukban, hallásukban és mozgásunkban korlátozottak részére.

ÉPÍTÉSZETI TÖMEG- ÉS HOMLOKZAT FORMÁLÁS
Az építészeti koncepció alapvető lényege, hogy a városszövetben meglévő házak és térfalak mögött feltáruló világ egy saját életet élő nyüzsgő forgatag, mely alapvetőleg az épületek tömegét és az épületek közötti terek adta lehetőségeket használja. Építészeti külső kapcsolódása minimális, csak helyenként utal a tömbbelsőben történő intenzitásra. Ilyen értelemben ház-a házban elvén egy rejtőzködő építészeti megfogalmazást képvisel. Az épületek külső tömege és homlokzata nem, vagy csak minimálisan alakul át. Az utcakép szempontjából egy építészeti és történeti folytonosságot közvetít. A Zilahy Ház védett homlokzata az átalakítás révén visszakapja eredeti nyílásarányát és nyílásritmusát. A későbbi beavatkozások – mint például az órásműhely – révén átalakult kapuzat felszélesedik, a városszerkezeti szempontból jelentős gyalogos átbocsájtáshoz megfelelő méreteket vesz fel. A Barcsay Ház méltatlanul lecsupaszított homlokzata lehetőséget kap arra, hogy a nyílásformáját szegmenszáródású nyílászárókkal visszakapja. A földszinti ablakok parapet nélküli portává formálódjanak, mint ahogy az eredeti 1858-as terv és néhány archív fotó ábrázolta. A homlokzati díszek tekintetében az épület nem kíván replikává válni, csupán az ornamentika formálása jelenik meg designbetonból. A tervezői szándék szerint így hitelesen tud utalni korunk beavatkozására és díszes elődjére. A színészház kortárs építészetünk az Ady park térfalába integrálódott szép arányú eleme. Az épület felújítása és korszerűsítése a jelenlegi struktúra megtartása mellet megy végbe. A szigetelt és újra vakolt homlokzata fehér alu szalagszerű nyílászárókat kap szintenként. A földszinti megnyitás és a szállás és 4K bejárat nagy üvegfelületekkel egységesít és kapcsolódik a felsőbb szintek architektúrájához. Az épületek megtartva jellemző saját tetőformájukat kiegészülnek a köztes terek lefedésével. Eredmény egy hullámzó, áramló teljes komplexumra kiterjedő egységes világosszürke natúr fémlemez lefedés, mely anyagában is igyekszik homogén maradni.

Barabás Lajos
építész