Korcsolyázók álma – Nemzeti Korcsolyázó Központ

A Nemzeti Korcsolyázó Központ 2022-re készülhet el. Magyarország beszállna az osztrákok mellé a 2026-os téli olimpia megrendezésébe. A létrehozására kiírt nemzetközi tervpályázatra beérkezett 8 pályamű egyike, a BIVAK Építésziroda beadott, rangsorolás nélküli tervjavaslata következik.

Az épület elhelyezésével Budapest nemzetközi jelentőségű funkcióval gazdagodik. A terület városépítészeti szempontból jellegzetes: a sport szigete. Az épület tömegképzése figyelembe veszi a környezeti adottságokat, kiváltképp a tervezett Puskás Ferenc Stadion tömegét. A tekintélyes magassággal nem próbál versenyezni, cél egy minél laposabb korong tervezése, mely "becsúszik" a tervezett stadion mellé.

A vegyes programot (sport-hotel-iroda) egy tömegben helyeztük el, fenntarthatóbb üzemeltetést biztosítva. A küzdőtereket egy szerkezeti-feszítőgyűrű veszi körbe, ahonnan a tetőidom indul, ez a gyűrű alkalmas a szállás és irodafunkciók befogadására. A gyűrű alatt a közönségforgalmi területek kaptak helyet.

Az épület szerkezetéből és "korong" jellegéből adódott egy nagy lehetőség: az épület tetején egy 700 m-es, kétsávos jégpályát helyeztünk el. Szezonon kívül futókörként egész évben működhet. A "panoráma-csúszópálya" szürreális, publikus élményt nyújt: siklás a város felett. Ez a többletfunkció hozzájárul az épület karakteréhez és plusz bevételi forrást jelent, mely hozzájárul az épület üzemeltetéséhez.

A sportágak, melyeknek a létesítmény otthont adna:

• műkorcsolya
• jégtánc,
• gyorskorcsolya,
• rövidpályás gyorskorcsolya,
• szinkronkorcsolya és
• jégkorong,

melyek számára négy 60x30 m-es gyakorló jégpálya, és egy 2x5m széles, 400m-es gyorskorcsolya pálya kerül egy légtérbe, ugyanakkor önálló hűtési és légtechnikai rendszerekkel ellátva. A tervezett épületben 10.000 férőhelyes lelátó került kialakításra.

Fontos alapelv volt, hogy a komplexum saját bevételeiből fenntarthassa magát, ehhez rendkívül kis energia fogyasztású, megújuló energiaforrásokat igénybe vevő rendszereket alakítottunk ki. A tetőn 1500 m² napelem és napkollektor került elhelyezésre. A jégkészítés során keletkező hőt újrahasznosítottuk a nézőtér alatt padlófűtésként, valamint az uszodatérben.