Kortárs színház, Barcs - Koncz Péter diplomaterve

Koncz Péter alapos vizsgálatokkal alátámasztott diplomatervében egy racionálisan megvalósítható, Barcs város léptékéhez és kulturális igényeihez igazodó, többcélúan - elsősorban befogadó színházként - hasznosítható rendezvényközpontot vázolt fel, amely a település hosszú távú fejlesztési koncepciójába is jól illeszkedik.

A kortárs színház egy általam kreált szóösszetétel, amely utal a kulturális épületek helyzetére a jelenben és az archetipikus előképre, amely a színház. Az épület tervezését egy hosszú elméleti alapozás előzte meg, melyet az alábbi tervezési naplóban részletesen kifejtek.

Helyszín
Barcs városához személyes, rokoni kötődés vezetett. Jól ismerem a település egyes részeit, beleértve a tervezési területet, hiszen a szemben található strand és gyógyfürdő mindig is az egyik legkedveltebb célpontom volt. Fontos tudni, hogy Barcs településszerkezetében három jelentős terület van. A Dráva Völgye Középiskola, az új és a régi városközpont. A telek egy hármas csomópont része. Itt található Barcs első számú turisztikai célpontja, a Strand-, és Gyógyfürdő, egy épülőben lévő panzió és a Móricz Zsigmond Művelődési központ. A művelődési központ egy terjedelmes telken helyezkedik el, főutcai sarkán a felújított Művelődési Házzal, ehhez kapcsolódóan a telket kettészelő Filmszínház hosszanti tömege és az északi parkos terület, mely a tervezési területem.

 

 

Program
A tervezési program egy választás volt, amely egy átfogó önkormányzati elképzelés része. A fejlesztés célja Barcs nyugati (régi) városközpontjának rehabilitációja, központi jellegének visszaállítása lenne. A program első üteme már megvalósult, amely új stranddal, kikötővel, könyvtárral, illetve a Dráva Völgye Középiskola felújításával bővítette a várost.

A program második üteme érinti a Dráva Völgye Középiskola előtti területet, amely az épülő könyvtárral együtt egy forgalomtól mentesített intézményi tér lenne. Az innen induló Ifjúság utca szintén megújulna, egy gyalogos tengellyel összekötve az intézményi területet és a tervezési területemet. A program része a Móricz Zsigmond Művelődési Központ bővítése egy színház- és koncertteremmel, illetve a művészeti oktatás, és kiállítótér, valamint a Vikár Béla Zeneiskola helyének biztosítása. A meglévő filmszínház - mivel nem képes befogadni a színháztermet - bontásra kijelölt.

Alapvető vizsgálatok
Az alapadatok ismeretében a tervezést az alapvető program elemzésével és átgondolásával kezdtem. Felvázoltam az új funkciók méreteit, dimenzióit, telken való elhelyezkedésüket. Fontosnak tartottam a meglévő filmszínház bontásának felülvizsgálatát.

Vázlatos tervezési program
Végül arra jutottam, hogy a meglévő filmszínház bontása indokolatlan, az épület képes olyan, új funkciók befogadására, mint a művészeti oktatás, kiállítóterek, kávézó, mely a színház mellett további szolgáltatásokkal bővítené a főtéri szituációba kerülő teret. A földszinten lehetne kávézó, kapcsolatban az új színházzal, kiállítótér, az emeleten pedig a művészeti oktatás termei. A meglévő, vasbeton kazettás födémet meghagyva, egy külső közlekedő maggal összekötve működne az épület. A színház működésben és használati idejében is leválik ezektől a funkcióktól, ezért külön épületbe kerülne. A beruházás így egyúttal ütemezhető is, amely a költségvetés szempontjából kedvező lehet.

 

 

Akusztika, repertoár
A tervezést megelőzően fontosnak tartottam még az előadóművészeti műfajok megismerését, a színház fogalmának tisztázását, történetének megismerését. Kortárs és múltbeli példákat kerestem, megismertem és megvizsgáltam működésüket, valamint annak indokait. Elsődleges fontosságú kérdés volt az akusztikai kialakítás, amely kihat az egész épületre, ezért a tervezés előtt ennek eldöntése elengedhetetlen. Két nagyobb típust különböztethetünk meg, a zengő tér és a csillapított tér. A zengő tér - nevéből értetődően - visszhangzik. Ez a komolyzenei koncerttermekre, zenei stúdiókra jellemző. Előnye, hogy magas igényszintű programokat lehet rendezni (MÜPA – Bartók terem), hátránya, hogy pont emiatt, jellemzően a barcsinál nagyobb léptékben éri meg építeni, kihasználhatósága pedig - a zengés miatt - korlátozott. A csillapított tér a drámai színházak, konferenciák, táncos-zenés előadások tere, ahol a zene főleg mesterséges hangerősítő és hangjavító berendezések segítségével szólal meg. Ez alacsonyabb igényszint, ám felhasználhatósága tágabb. Egy ilyen léptékű település életében reálisabb egy effajta multifunkciós rendezvénytér kialakítása.

A terem akusztikai feltételei közül az első a megfelelő hanggátlás. Ezt a 30 cm vastag vasbeton falak, illetve a nyílások minimális száma biztosítja. A terem belső kiképzése faburkolatokkal történik. A nézőtér mögötti hátsó falon és a mennyezeten hangelnyelő burkolat található. Ezt egy légréses, perforált akusztikus faburkolat takarja. Az oldalfalakon az első erkélyszint magasságáig sima faburkolat készül, fölötte a mennyezetig a megfelelő diffuzitást elősegítő, tagolt felületű faburkolat kerül, melynek vastagsága 5-15 cm. A mennyezet harántirányú sávokból álló, függesztett álmennyezet, amely függőlegesen leereszthető és dönthető, így a játéktér nézőtéri frontvilágítása előkerülhet. A magassági beállítás lehetővé teszi a terem térfogatának változtatását, amely akusztikai lehetőségeket is rejt magában, illetve csökkentheti a fűtési költségeket olyan rendezvény esetén, ahol a nézőtérre és karzatra nincsen szükség.

 

 

Működés
Barcsnak jelenleg nincs profi színtársulata, annak kialakulása pedig időbe telhet, illetve további beruházást jelent. Ezért kiindulásként befogadó színházat terveztem, amelynek jellemzője, hogy a meghívott művészek saját díszlettel és technikával dolgoznak, így bőséges raktárra van szükség, közvetlen színpadi eléréssel. A működés szempontjából fontos, hogy a program egy kamarateremmel bővülne, amely kisebb előadásoknak, próbáknak, tárgyalásoknak adhatna helyet. A földszinten pedig kávézó, büfé működne, mely a hétköznapokban is megtöltené az épületet élettel.

Részletes tervezési program, térbeli kapcsolatok
A feltárt előzmények után kialakult a részletes program, amely tartalmazza a színháztermet, hozzá kapcsolódóan a kétszintes díszletraktárral és közeli öltözőkkel. A kamarateremnek egyaránt  kapcsolódnia kell az előcsarnokhoz, valamint az öltözőket és a raktárt feltáró folyosóhoz. A közönségforgalmi tereknek (ruhatár, mosdók, büfé) az előcsarnokból kell nyílniuk. A büfé-kávézót úgy kell elhelyezni, hogy a felújított filmszínházzal kommunikálni tudjon. Szükségesek még az öltözők, valamint a művészeti vezetés irodái, továbbá az épület üzemeltetéséhez elengedhetetlen irodák és gépészeti helyiségek. A színházterem nézőterének kialakítása háromszintes. A földszinti 206 fős mező megközelíthető a földszintről két oldalon, illetve az emeletről középen. A terembe kerülne még egy 44 fős karzat, amely a második emeletről közelíthető meg. Az előcsarnok ennek megfelelően háromszintes, a nagyteremmel azonos magasságú.

 

 

Telepítés
Az épület funkciója és pontos működése - amit az építés megtérülése szempontjából elsődleges prioritásúnak tartottam - erős korlátok közé szorította a tömegképzést és telken való elhelyezést. A mai színházak közül ez az épület a csarnokszerű, nagyméretű stúdiószínházakra hasonlít, amelyek jellemzője, hogy a nagyterem és előtere arányaiban erősen dominál. A kiszolgáló terek, öltözők, raktárak kompaktak, szűkre szabottak annak érdekében, hogy a nagyterem kialakítása maximálisan sokoldalú és igényes lehessen.

A beépítés során tulajdonképpen egy adott dimenziójú, háromszintes csarnoképületet kellett elhelyezni. Az általam tervezett beépítést a telekhasználat, a gyalogos közlekedés, az autós megközelítés és a régi épülethez való viszony szempontjai együttesen határozták meg. A bejárati tér az Ifjúság utcát meghosszabbító gyalogos tengelyre fűződik, amely a művészeti oktatást és múzeumot magában foglaló régi filmszínház épülete mentén folytatódik a főútig. A két épület között kialakulna egy teraszos, intim hangulatú tér, amely a kávézók teraszaként szolgálna. Az új épület feltöltése az északi homlokzatról, a Gagarin utca felől történne. A keleti homlokzat mögött, biztosított a szükséges mennyiségű parkoló, parkosított kialakításban. A bejárat, a terasz, a feltöltés és parkolás tereinek, forgalmának elválasztása fontos szempont volt számomra.

A telken található hatalmas, 10-12 méteres fákból két jelentősebb csoport marad meg. Az egyik az telek északi oldalán lévő, 10 fából álló sor, amely a telekhatár mentén egyenletesen oszlik el. A másik 6 a régi filmszínház északi homlokzata mentén húzódik, amely a kialakított gyalogos tengelyt is szegélyezi egyben. Továbbá két nagyobb fa áll a két épület között, amely az ott kialakított teraszos teret teszi árnyékossá, kellemessé.

 

 

Műszaki leírás
Az így kialakult épület átfogó koncepciója, hogy a nagyterem kialakítása maximális igényszint mellett történjen. A település kívánta lépték a kapcsolódó terek ésszerű és szerényebb kialakítását vonja maga után. Az épület felépítése egyszerű, a három szintet átfogó belmagasságú színházterem és előtér képez egy blokkot, ehhez a hosszanti oldal mentén kapcsolódik a kamaraterem, öltözők, raktárak, irodák és közönségforgalmi helyiségek háromszintes sávja. A kávézó-büfé és a mosdók  kisebb hányada az előtér és a színház közé, mintegy szűrőként került be.

Gépészeti szempontból az alapkoncepció azt jelenti, hogy - a színházterem kivételével - minden helyiség természetesen világított és szellőztetett. Az előtér szellőzését és világítását Essmann tetőszellőzők biztosítják, amelyek minden időjárási körülmények között használhatók, szép időben felnyíló tetővel, télen oldalsó lamellákkal, szabályozhatóan szellőztetnek. A légáramot az előtéri függönyfal alsó mezeinek nyitása indítja el. A nagyterem mesterségesen szellőztetett, felületfűtéssel kiegészített légfűtéssel, nyáron pedig léghűtéssel ellátott.

Az épület homlokzata simára csiszolt, törtfehér kőburkolat, amely a házat egységes és elegáns tömbbé fogja össze. A bejárat  tömbbe vájt mélyedésként jelenik meg, türkizkék Trespa burkolattal, amely az előtérben is visszaköszön a lépcsőt kísérő falon. Az előcsarnokban fehér vakolattal, fényes fehér műgyanta padlóval találkozhatunk, a galériás födémek alsó síkját pedig monolit álmennyezet borítja, amely többek között a világítást rejti magában. A tartószerkezeteket tekintve az épület vasbeton vázas, merevítését a színházterem vasbeton doboza adja, mely akusztikailag is igényes léghanggátlást biztosít.

Az épület szabadonálló elhelyezése tulajdonképpen a kiviteli koncepció része is. Az ütemezhető beruházás szeparált költségvetés készítését és az építkezés időbeli elkülönülését teszi lehetővé, amely a települést így két lépcsőben és kisebb mértékben terheli, mint ha egyetlen nagy intézmény épülne.

Összegzés
Diplomatervem célja az volt, hogy a kulturális épületek mai kialakításának kérdésére adjak választ, megvizsgáljam a színház mai jelentését, valamint a régen használt, rosszízű kultúrház fogalmának továbbélését. Olyan épületet próbáltam tervezni, amely a település valós dimenzióit nem átlépve, működésével egyértelműen bővíti, színesíti Barcs város kulturális életét, fellendíti turizmusát és erősíti közösségi életét. Választ akartam adni az oly nyomasztó válság jelenlétére is egy olyan kulturális épülettel, amely szándékoltan szerény kialakításával képes bebizonyítani, hogy építeni érdemes, egyaránt tiszteletben tartva a jelen kor követelményeit és, nem utolsó sorban, korlátait.

Koncz Péter

---

Színházterem, Barcs - Diplomaterv, BME Urbanisztika Tanszék

tervező: Koncz Péter
http://peterkoncz.p8.hu
konzulensek:
építészet: dr. Benkő Melinda
épületszerkezetek: Németh Csaba
épületgépészet: Gyurcsovics Lajos
épületvillamosság: dr. Filetóth Levente
építéskivitelezés: Huszár Zsolt

Külön köszönet:

Bánkuti Melitta (főépítész, Barcs)
Kuti Béla (városfejlesztés, Barcs)
Csákó Béla (műszaki-, szcenikai vezető, Magyar Színház)
dr. Reis Frigyes (BME Épületakusztikai labor)