Kultúr-köz, Neszmély

Neszmély falu lakosainak száma egyre fogy, a közösségi élet kihalóban van, a Művelődési Ház mára már nem igazán felel meg eredeti funkciójának. Ezeket a problémákat akarja Szabó Valéria orvosolni, ezért diplomamunkaként egy Kultúr-közt tervezett a településre.

Neszmély mint község – helyszín

Neszmély Komárom-Esztergom megye északi részén található, kb. 1500 fős lakosú település. Északról a szlovák-magyar államhatárt képező Duna, délről a Gerecse hegység lejtői határolják. A településen a kultúrház és a polgármesteri hivatal épülete felújításra, illetve kiváltásra szorul. A falu kulturális élete nem – a funkciójában jelenleg egyébként sem működő – művelődési házhoz, hanem a község rendezvényeihez kötődik.

 

 

Neszmély mint közösség - társadalmi, szociológiai háttér

A falu közösségi szempontból jelenleg hullámvölgyben van, fogy a település lakosainak száma, egyre zárkózottabbak az emberek. Nincs jól működő közösség, nincs összetartás, kohézió, így a helyi lakosoknak elsősorban olyan helyre/helyekre van szükségük, ahol kisebb közösséget teremthetnek, melyekből idővel újra nagyobb, összetartó faluközösség válhat. Találkozó- kulturális- és szórakozóhelyekre van szükség.

 

 

Téma: Kultúr-köz

Az építészet eszközeinek segítségével ilyen tereket, helyeket szeretnék létrehozni. Célom egy olyan, a település építészeti értéket képviselő strukturális szövetébe illeszkedő új faluközpont kialakítása, amely biztosítani tudja az emberek számára a kulturális és közösségi élményekben való részvételt. A helyi embereknek és igényeiknek megfelelő intézményt szeretnék megalkotni.

Településszerkezet

A falu szerkezetét meghatározó legfontosabb tényező a Duna közelsége, valamint a Gerecse-hegység, így az utcahálózat is a Duna, és az őt tápláló patakok, vízmosások analógiájára alakult ki. A település legmeghatározóbb utcája a Dunával párhuzamos 10-es főút, ami mentén az egyedi telkes, oldalhatáron álló beépítési mód a jellemző. Az épületek földszintes kialakításúak, utcára merőleges oromfalas vagy kontyolt nyeregtetővel.  Meghatározóak a falukép szempontjából az úgynevezett közök, melyek kisebb, házak között megbúvó - általában föld - utak, és a Fő utcát kötik össze a Duna-parttal.

Telek

A tervezési telkem a jelenlegi Művelődési Ház területe és annak közvetlen környezete. Régebben, amíg a telek beépítetlen volt, ez a hely töltötte be a faluközpont funkcióját, itt tartották a piacot. A tervezési telekkel szembeni két telket szintén belevonnám a koncepcióba oly módon, hogy azok, a templommal együtt alkotnák a falu „Fő terét". A jelenlegi Művelődési Ház mellett, a Hősök sora túloldalán egy romos, lebontásra ítélt ház áll. A telket a tervezési területhez csatolnám, és az intézményhez biztosítandó parkolókat helyezném el rajta.

 

 

Koncepció: Kultúr-köz

A településre jellemző közök hangulatát szeretném visszaadni, ezért lenne köz. Olyan köz, melyben a kultúra szelleme uralkodna. Egy szabadonálló, nagy épülettömeg léptékében és látványában sem illeszkedne a szabályos településszerkezetbe, ezért a minél harmonikusabb utcakép érdekében három, a falu léptéknek megfelelő méretű virtuális telekre osztottam a tervezési területet, és azokon a jellemző beépítést valósítanám meg. A szemben lévő két telket összevonnám, és a jelenleg az építési telken, valamint mellette található emlékműveket áthelyezném az így kialakult templom előtti térre, ami a templommal együtt szakrálisabb, a közösség méltóságát, az összetartozás, ünnep, múlt tiszteletét kifejező teret alkothatna: Dísztér, míg az út túloldalán lévő Kultúr-köz az új faluközpont civil tevékenységeknek otthont adó része lehetne.

Térszervezés, funkcionális kapcsolatok

Hat épülettömeget tervezek. A Fő utca felől három látszódna közvetlenül. Ezen épületek között érkezünk meg a Kultúr-közbe, melynek hosszanti terei mentén különböző kulturális élményekben lehet része az embernek. A két bevezető köz egy központi térré bővül, ahonnan a különböző épületek bejáratai elérhetők. Hátrafelé ez a központi tér ismét két keskenyebb közzé szűkül. Hátul a Kultúr-köz két sarkában egy szabadtéri színpad, valamint egy kút vezet ki, illetve irányítja be a hegyek felől érkezőt. A hátsó épületek mögött egy keresztköz zárja, illetve köti össze a hátsó építményeket, és a két párhuzamos utcát.

 

 

Építészeti megjelenés

Az épületek archetipikus, nyeregtetős házak, letisztult tömeggel, megjelenésükben homogén tömbök. A falak burkolata tégla - utalva a ma már nem működő téglagyárra -, a tetőkön színében és hatásában a téglaburkolattal harmonizáló cserép található. Az eresz szürkére mázolt rozsdamentes acél, a tető síkjába, illetve a fal téglaburkolatába komponálva. A külső térburkolatok anyaga fagyálló tégla, illetve mészkő. A burkolatkiosztásra jelentős hatással volt a számomra értéket képviselő településszerkezet: a burkolatkiosztás mintája a Fő utca mentén jellemző telekosztás kicsinyített másából alakult ki.

Az épületek tartószerkezete monolit vasbetonból, keretként működő, valamint helyenként hagyományos fal és tetőszerkezettel készül. A megjelenés fontos részei a nagy üvegfelületek előtt futó, egy-egy tégla széles téglapillérek. Díszítő motívumként a csűrökre jellemző lécváz jelenik meg az épületeken, a bejáratokat hangsúlyozva. A közösségi funkciókat betöltő helyiségek a nyitott fedélszéknek és a vasbeton tetőszerkezetnek köszönhetően nagy belmagasságú, letisztult terek.

---

tervező: Szabó Valéria
építész konzulens: Varga Tamás DLA
tartószerkezetek: Dr. Sajtos István
épületszerkezetek: Reisch Richárd
épületgépészet: Viczai János
építéskivitelezés: Gerskovics Sándor
társadalmi háttér: Szentessy Éva (szociológus, pedagógus)