LAKNI KELL 2024: Egy anyuka és a kislánya juthat otthonhoz

Egy nehéz sorsú család juthat otthonhoz a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara (PTE MIK) Lakni kell! projektjének segítségével. Ezúttal egy kislányát egyedül nevelő édesanya otthonát tervezik meg egy üresen álló pécsi önkormányzati lakásba az építészhallgatók, majd egy adománygyűjtő akció keretében kapott építési anyagokkal meg is valósítják az elképzeléseiket. 

A PTE Műszaki és Informatikai Kar Szolidáris Építészet Kutatócsoport 2016 óta rendezi meg LAKNI KELL elnevezésű programsorozatát. Oktatókkal és diákokkal közösen, a művészetet és az építészetet szorosan összekapcsolva kutatjuk a hajléktalanság társadalmi problémáinak területén olyan kis léptékű építészeti-művészeti beavatkozások lehetőségét, amelyekkel érzékelhető változást lehet elérni. 

Jelen projekt keretében amellett, hogy a leendő szakemberek a gyakorlatban szembesülnek azzal, miként válthatók valóra az elgondolásaik, azt is megtapasztalják, hogy az építészet hogyan járul hozzá a társadalmi fenntarthatósághoz. Ez utóbbi téma a PTE MIK-en 2015 óta létező, 2023 óta pedig Szolidáris Építészet Kutatócsoportként működő közösség életében is fontos szerepet játszik. 

A most kezdődött házfelújítási projekt egy széleskörű összefogás eredménye, a tényleges kivitelezés várhatóan 2025 tavaszán valósul meg. A munkában az egyetemi szereplők mellett a felújításra váró lakás felajánlásával a pécsi önkormányzat, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, illetve a Pécsett a családok átmeneti otthonait üzemeltető Kapocs Közhasznú Nonprofit Kft. is részt vesz. „Ez az akció egyfajta példamutatás is lehet arra, hogy nem kellene hagynunk üresen állni a még használható lakásokat, ha azok némi ráfordítással lakhatóvá tehetők. Pécsett a KSH adatai szerint több mint 9 ezer lakatlan lakás található, jelentős részük azért, mert rossz állapotban van. Sokat közülük fel lehetne újítani és lakhatóvá tenni. A mostani lakás korszerűsítése közösségi munkában történik, kimondottan az anyuka és a kislánya igényei alapján készítik el a lakástervet a hallgatók, a felújítás után pedig önkormányzati szociális bérlakás lesz. A tervezés során fontos szempontként jelenik meg, hogy később is fenntartható maradjon a lakás, a megfizethető rezsiköltségek mellett nyújtson megfelelő komfortot az ott lakóknak. Egy adománygyűjtés keretében 750 ezer forintot sikerült összegyűjtenünk a munkákra, jelenleg pedig olyan céges támogatókat keresünk, akik alapanyagokkal tudnak hozzájárulni a kivitelezéshez" – mondja dr. Dányi Tibor Zoltán, a PTE MIK Épületszerkezetek és Energiadesign Tanszékének adjunktusa, a projekt vezetője.

2016 óta rendeznek Lakni kell! workshopokat a PTE MIK-en, ezek keretében az elmúlt években több nehéz helyzetben lévő ember lakhatási körülményeinek javításában működtek közre az építészhallgatók. Például a Hajléktalanok Ápoló Otthona lakói számára közösségi teraszt terveztek és építettek, de a Családok Átmeneti Otthona belső tereinek traumatudatos tervezésére is hívták már a diákokat. 2023-ban adományokból összegyűjtött újrafelhasználható alapanyagokból szinte zéró költségvetéssel hoztak létre átmeneti lakhatásra alkalmas kis házat egy nehéz sorsú párnak. Ezek a közösségi munkák a lakhatási válsággal és az ahhoz kapcsolódó megoldási javaslatok keresésével foglalkozó Szolidáris Építészet Kutatócsoportjának égisze alatt valósulnak meg. „Építészként is nagyon fontosnak tartjuk a körforgásos, regeneratív gazdasághoz való kapcsolódást, ennek az egyik legegyszerűbb megvalósítási módja, ha a meglévő anyagainkat a lehető legtovább életben tartjuk. Az építészet területén ez a fennálló épületállományra is vonatkozhat. A Föld jövője szempontjából azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy mennyi energiát emészt fel például a most felújítandó lakás átalakítása és üzemeltetése. A fenntarthatóság figyelembevételével igyekszünk a lehető legkevesebb fizikai beavatkozással megvalósítani a felújítást: keveset bontunk és építünk, de az jelentős hozzáadott értéket jelent. Például a kert felőli két ablak helyett erkélyajtót beillesztve jelentősen nő a téli szoláris nyereség, és egy újonnan építendő terasszal meg lehet növelni az alapterületet, ami tavasztól késő őszig jelentős mértékben hozzájárul az ott lakók komfortérzetéhez. Az átalakítás nemcsak az építészetet, hanem az épületgépészetet is érinti, ezért gépész szakos hallgatókat is szeretnénk megnyerni a munkára" – mondja Dányi Tibor. A projektbe a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdászhallgatóit is tervezik bevonni, akikkel a felújítás-fenntartás gazdasági vonzatát vizsgálnák: lehet-e úgy befektetni a felújításba, hogy az az önkormányzat számára anyagi szempontból hosszú távon is megérje, így egy modell megalkotásával a jövőben akár a jelenleginél többen is lakáshoz juthatnának Pécsett.

A Szolidáris Építészet Kutatócsoport alapjait 2015-ben rakták le a pécsi karon, kutatói az építészethez kapcsolódóan a szolidaritás különböző tereit vizsgálják: elsősorban az épített és a természeti környezettel, valamint a társadalommal való szolidaritás építészeti vonatkozásai kerülnek fókuszba. A szakemberek szerint az építészethez a diszciplináris megközelítést igénylő lakhatási válság – ami a jövedelemmel rendelkezőket ugyanúgy érinti, mint a jövedelem nélküli embereket – kezelése áll a legközelebb, ezért a közeljövőben egy közgazdászok, szociálpszichológusok, társadalompszichológiai szakemberek részvételével létrehozott programalkotó workshopot szerveznek. Velük együtt igyekeznek meghatározni egy olyan fő csapásirányt, amin elindulva hosszú távú terveket lehetne kidolgozni. 

Mint Dányi Tibor mondja, a lakhatási válságra helyspecifikusan kell megoldást találni, e téren nem működnek a globális válaszok. „A fenntarthatóság mint fogalom a mindennapi marketing részévé vált, a greenwashing egyre nehezebben különböztethető meg a valódi fenntarthatóságtól. Az igazi fenntarthatóság azt jelenti, hogy regeneratív rendszerként vagyunk képesek működtetni például az építőiparunkat vagy a társadalmunkat, nem kizsákmányolóként, ami a fogyasztásalapú társadalomra jellemző. A regeneratív rendszer felépítéséhez a mi projektünk is hozzájárul, hiszen nem rombolunk, hanem életben tartunk, új életet adunk egy meglévő, több mint száz évvel ezelőtt megvalósított szerkezetnek. És ehhez a hallgatók – ahogy a korábbi években – most is nagyon szívesen csatlakoznak" – teszi hozzá a PTE MIK oktatója.