
Lantos Múzeum Pécs – Györgyi Ábel különdíjas pályaműve
"Lantos munkássága térben is megvalósítható" állítja az MMA ötletpályázatára benyújtott pályaművében Györgyi Ábel. A pályázati kötöttségeket hátrahagyva és az eredeti koncepciót továbbgondolva egy bejárható festményt alkotott a pályamű tervezője.
Alapgondolat
A festészet és az építészet közötti összefüggések sokszor nem egyértelműek, de Lantos Ferenc munkássága inspirációt jelenthet a mai kor építésze számára is. A festményeire jellemző geometrikus formakarakter és organikus formakapcsolat térben is megvalósítható. A terv kísérletet tesz a festővászonból kilépve egy háromdimenziós kép megvalósítására, Lantos munkásságát és elveit alapul véve.

Lantos Múzeum Pécs – Györgyi Ábel különdíjas pályaműve – Lantos Ferenc festményei, forrás: https://apagyi-lantos.hu/lantos-ferenc/galeria/
Szerkesztési elvek
Lantos festészetének legfontosabb szerkesztési szabályait végigkövetve izgalmas téri struktúrákhoz juthatunk. Képei többségének alapja egy négyzetháló, aminek az átlói mentén való szeleteléssel formavariációkat hoz létre. Ugyanezzel a módszerrel, ám egy térbeli hálót használva mi is létrehozhatunk különböző alaptípusokat.
Ezen variációk összekapcsolásával nagyobb egységeket képezhetünk, melyek összessége egy háromdimenziós képet alkot. Ahogy Lantos esetében ez jelentette a képek alapját, úgy térben is ez adja az épület alapstruktúráját.
Belső kialakítás
A rendszer az épület belsejében is megjelenik, érdekes kristályszerű képződmények formájában. Lantos számára kiemelten fontos volt a kör motívum, mely az alapot átszőve teszi teljessé festményeit. Az épületnél hasonló módon gondolkodva az íves lépcsők és liftek fonják és metszik át a térbeli rendszert, ezzel egy bejárható képet létrehozva.
Az épület földszint feletti része így egy olyan kiállítótérré válik, ami túlmutat a funkcionális szükségleteken. Egyedi élményt ad a látogatóknak, akik a földszintre belépve már bepillantást nyerhetnek a fejük fölött húzódó izgalmas téri játékba. A kiszolgáló funkciók a pinceszinten kaptak helyet.
Külső megjelenés
Az épület színvilága is Lantos festményeit vizsgálva született meg. A festő nem félt az élénk színek használatától, melyeket többször is fehérrel és feketével egészített ki. Az épületnél hasonló módszerrel lett hat szín kiválasztva. A fehér és a fekete mellett piros, zöld, kék, és narancsszínű egységekből áll az épület. Két egyforma színű „kristály" sosem érintkezik egymással.
A múzeum több helyen is megnyílik a külvilág felé. A rendszerhez igazodó szilánkszerű nyílások izgalmas ki- és belátást biztosítanak a látogatóknak. Az épület magassági méretei miatt a felsőbb részekről a Mecsek vonulata is látható, ami Lantos számára a természettel való kapcsolat egyik fontos elemét jelentette.
Mivel a pécsi helyszínt két oldalról nagy forgalmú utak határolják, és a környező épületek sem karakteresek, így az épület jellegzetes formálásával új identitást ad a területnek. A múzeum környezetének kialakítása az épület szerkesztéséhez hasonlóan, de kevésbé hangsúlyosan, finom térplasztikaként jelenik meg.
Györgyi Ábel