Látvány az építészetben - WhiteBox Visual

A látványtervek szükségessége iránt megfogalmazódó igény korlenyomat, a kultúránkban megjelenő vizualitás erőteljes jelenlétének eredménye – mondja Vági Bence, a WhiteBox Visual látványtervező cég ügyvezető igazgatója, akivel a látványtervezés jelentőségéről és az építészeti szektorban elfoglalt helyéről beszélgetett Molnár Zsuzsanna. 

Molnár Zsuzsanna (MZs): A látványtervező irodák munkájának bekapcsolódása az építészeti, belsőépítészeti tervezés folyamatába elsősorban a technológia fejlődésének, az egyre kifinomultabb szoftvereknek köszönhető, melyek alkalmasak arra, hogy az építészek munkáját előremozdító modelleket hozzanak létre. Mindez miként járul hozzá az építészeti, belsőépítészeti szektor hatékonyságához?

Vági Bence (VB): Ha kronológiailag tekintünk a szakma történetére, azt kell látnunk, hogy a látványtervezés megjelenése előtt az ügyfél tervrajzok és skiccek alapján próbálta meg elképzelni, hogy miként formálódik tömeggé, amit a tervezőasztalon lát. A mai rohanó világban azonban erre kevésbé jut idő, a technológia pedig ott tart, hogy lehetőségünk nyílik képi formában is megfogalmazni egy teret. Egy építészeti- vagy belsőépítészeti terv, olykor bútorterv elkészültét követően azokat feldolgozzuk, és a virtuális térben elkészítjük a szóban forgó munka modelljét. Ily módon az építész vagy a befektető pontos képet adhat ügyfelének arról, milyen végeredményre számíthat. Látványtervezőként, a képek készítése során megkeressük a megfelelő beállításokat, a legelőnyösebb fényeket, továbbá azokat a matériákat, amelyeket részben vagy egészben meghatározott a tervező. A végeredmény egy képsorozat, amely megmutatja, hogy mit álmodott meg az építész, belsőépítész.

MZs: Milyen szaktudásra van szükség egy látványtervező cég, esetetekben a WhiteBox Visual sikeres működéséhez?

VB: A szükséges kompetenciák körét két részre lehet bontani: az egyik a programok ismerete, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a virtuális térben el tudjuk készíteni a modelleket. Ez egy olyan egzakt tudás, aminek megszerzéséhez le kell ülni és az ismeretanyagot meg kell tanulni. Továbbá lépést kell tartani a programok fejlődésével. A látványtervezőnek folyamatosan fejlesztenie, képeznie kell magát. Vannak alapvető tudással létrehozható terek, előfordul azonban, hogy szövevényesebb, egyedi elemeket beépítő tervek megmodellezésével bíznak meg bennünket. Ilyen esetekben nem tudunk kész modellekhez nyúlni, ezeket nekünk kell elkészíteni. Ez a tudás egyik szegmense. Ez viszont csak a beugró, hiszen e nélkül el sem tudjuk kezdeni a munkát. Ami ezen túlmutat, az a munka művészi oldala, a képalkotáshoz szükséges szemlélet. Fontos, hogy értelmezni tudjuk a terveket, lássuk a tömegeket, el tudjuk dönteni, hogy hová helyezzük a hangsúlyokat, miként játszunk a színekkel, mely részletekre fókuszálunk. Összességében tehát erre a két alapvető ismeretkörre van szükség a látványtervezés során, ezeknek az ismereteknek a mélysége természetesen tovább boncolható. El lehetne merülni az apróságokban, amelyektől a belső- vagy a külső terek tökéletes megformálásának irányába specializálódhatunk, a két terület ugyanis erőteljesen elválik egymástól. Röviden az mondható el, hogy a belső terek kialakítása során fontos, hogy finom kézzel nyúljunk a feladathoz. Alapos átgondolást igényel, hogy a térben milyen forma- és színvilágú bútorok, illetve kiegészítők kapjanak helyet. A külső helyszínek esetében kiemelten figyelünk arra, hogy a tervek elkészítését megelőzően alaposan megvizsgáljuk az adott épület környezetét: csapadékos időjárás során hol alakulnak ki tócsák, a hajnali órákban hogyan száll le a köd, a különböző évszakokban miként változik az égbolt és a nap színe, és így tovább. Amikor elkezdtem látványtervezéssel foglalkozni azt vettem észre magamon, hogy sokkal intenzívebben figyelem a környezetemet. A kiemelkedő minőségű munkához elengedhetetlen ez az érzékenység.

MZs: A magas színvonalú látványtervezéshez építészeti-, belsőépítészeti, esetleg lakberendezési ismeretekre is szükség van ezek szerint?

VB: Igen, lényegi szempont, hogy ilyen jellegű ismeretekkel is rendelkezzünk. Túlnyomórészt mi is építészek vagyunk, vannak azonban kivételek. A WhiteBox Visual csapatát erősíti olyan kolléga, aki az autóiparban dolgozott az elmúlt tíz évben, de formatervező is van a munkatársak között. Az építészeti háttér azért jelent előnyt, mert sokszor kapunk egy alapmodellt, amit nekünk kell „felöltöztetni". Egy építész tudja, hogy miként egészítheti ki szakmailag hiteles részletekkel a kezdetben egyszerű modellt. Nem kell tehát fölösleges köröket futni a megbízást adó építésszel. A megbízó természetesen kommentálja az általunk készített munkát, melyet mi szükség esetén módosítunk.

MZs: Hogyan alakult a piac az elmúlt években? Minek az eredménye, hogy építészként a látványtervezés területén képeztétek magatokat?

VB: Két irányból közelíteném meg a kérdést. Az egyik a téma személyes vonulata. Esetemben az történt, hogy az egyetem elvégzéséhez szükséges szakmai gyakorlatomat Rómában töltöttem egy építészirodánál, ahol rendszerint én kaptam a látványtervezői munkákat, annak ellenére, hogy akkor nem értettem ehhez, és az iroda sem rendelkezett a szükséges programokkal. Egyedül Photoshop használatával dolgozhattam, ennek ellenére jó minőségű képeket készítettem. Ami viszont ennél is fontosabb, hogy nagyon élveztem a munkát. A gyakornoki idő után, amikor hazajöttem, továbbképeztem magam ezen a területen. Az élet is segítségemre volt ebben, mert az irodákban, ahol elhelyezkedtem, mindig kiderült, hogy jó érzékem van a látványtervezéshez, ily módon én kaptam az ilyen jellegű feladatokat. Egy másik személyes oka annak, hogy ezen a területen igyekeztem kiteljesedni, az pedig a szakág produktivitása. A tervezés megkezdésétől az épület létrejöttéig évek telhetnek el, ennyi idő kell ahhoz, hogy a szakember lássa a munkája eredményét. Egyes esetekben pedig nem ugyanazt látja viszont, amit évekkel korábban eredetileg megálmodott, hiszen a kivitelezés során módosulhat a költségvetés, de egyéb viszontagságok is befolyásolhatnak egy építkezési folyamatot. Több év kell tehát ahhoz, hogy az ember hátradőlhessen és megcsodálhassa munkája eredményét. A mi esetünkben azonban néhány nap alatt elkészülhetnek a modellek, aminek köszönhetően egyből visszaigazolást kapunk. Ez azonnali sikerélményt okoz. Számomra nagyon inspiráló a munka ezen része.

MZs: Visszakanyarodva a piac helyzetéhez: mit tapasztaltál Magyarországon és nemzetközi szinten, ami megerősített abban, hogy létrehozd a saját cégedet?

VB: A WhiteBox megalapítása előtt építészirodáknál helyezkedtem el, majd egy évig egy látványtervező iroda alkalmazásában dolgoztam. Nagyon eredményes volt számomra ez az év, azonban választás elé állított az a helyzet, hogy egyre több magán megrendelést kaptam. Így azt a döntést hoztam, hogy önállóan, egyéni vállalkozóként folytatom a látványtervezői munkát. Akkor nem gondolkodtam azon, hogy mit hoz majd a jövő, de a vállalkozás folyamatosan fejlődött, egyre több komoly megbízást kaptam. Nagyon hamar azt vettem észre, hogy nincs kapacitásom teljesíteni a feladatokat. Ekkor döntöttem a bővülés mellett. Ma már hatan vagyunk. Tehát nem a piaci rések ügyes felismerése vezetett idáig, hanem az élet hozta így.

MZs: Ezek szerint nem olyan telített a piac, hogy ne lehetne kényelmesen működtetni és fenntartani egy látványtervező irodát Budapesten.

VB: Ez egy összetett kérdés. Nagyban befolyásolja a piacot a megbízó cégek kívánalmának szintje. Vannak, akik magas minőségű látványterveket igényelnek, míg mások a kevésbé színvonalas munkával is megelégednek. Mi az előbbiek kiszolgálására törekszünk, magasra tettük önmagunk számára a lécet. A magasabb színvonalat megkövetelő megbízások elvállalása nagyobb felelősséggel jár, hiszen azokhoz alaposabb, mélyebb tudás szükséges.

MZs: A WhiteBox Visual tagjai képesek formálni a megrendelők igényének szintjét?

VB: Hadd említsek egy konkrét példát, a Danubio Lakópark látványtervét. A Turányi Bence vezető tervező és csapata által tervezett lakópark kimondottan nívós munka, ennek megfelelően a marketing is színvonalas, ily módon tőlünk is magas minőséget vártak. Mióta elkészítettük a Danubio modelljeit, öt-hat megkeresés érkezett hozzánk, melyek során azt kérték a megbízók, hogy a lakópark megjelenéséhez hasonló hangulatú és minőségű látványtervet készítsünk nekik. Egy projekt is nagy port kavarhat, mely által mi is hatással lehetünk a megbízók ízlésére. Itt meg kell jegyeznem, hogy a Danubio esetében nem mi voltunk az egyetlen iroda, aki dolgozott a modelleken. Hozok még egy, a lakóparkhoz hasonló pozitív példát. Egy ciprusi magasház modelljén dolgoztunk az elmúlt időszakban. Ennek a tervnek az esetében nemcsak az épületet és annak közvetlen környezetét alkottuk meg, hanem az azt körülvevő városi szövetet is. Ehhez egy drónnal készített légifelvételt alkalmaztunk. A munka olyan jól sikerült, hogy nem könnyű megállapítani, hol a határ a fénykép és az általunk modellezett képrészek között. Ez a projekt is kiemelten sikeres munkánk lett. A megrendelők kapcsán hadd meséljek a munkafolyamatról is: az együttműködések elindításánál egy személyes találkozó keretében beszélgetünk az építész vagy a marketinges csoport elképzeléseiről, valamint a megvalósítás lehetőségeiről. A tervező gondolatainak megismerése és megértése nagyban járul hozzá a kívánt látványtervek elkészítéséhez. Tapasztalatunk szerint, ha kölcsönösen a járható utat keressük, hamar bizalmat szavaz számunkra a megrendelő, és megfogadja a tanácsainkat.

MZs: Példaként emelted ki a ciprusi magasház modelljét. Látsz különbséget a hazai és a nemzetközi piac szereplői között?

VB: Azt látom különbségként, hogy egy általunk készített kép itthon általában a végső termék, nyugaton azonban már a vázlattervi prezentáció része. Míg itthon marketingeszközként szolgál a látványterv annak érdekében, hogy a megbízó vagy a jövőbeni vásárló lássa, hogy mire számíthat egy épület esetében végeredményként, addig külföldön egy ilyen képanyag a tervezési folyamat része. A megbízó ennek alapján tud véleményt formálni arról, hogy megfelelő-e a terv, milyen esetleges változtatást kíván eszközölni. Ennek hatására kerül vissza a munka a tervezőasztalra. További különbség, hogy a nyugati világban nagyobb anyagi ráfordítással dolgoznak, ezzel együtt azonban a minőséget is komolyabban elvárják. A ciprusi magasház esetében például a madártávlati képeknél is érkeztek módosítási igények a beltéri bútorkiosztást illetően, holott ezeket az apró részleteket csak néhány pixel volt képes megjeleníteni.

MZs: Minek köszönhető, hogy fiatal irodaként ilyen nagyszámú külföldi megrendelést kaptok?

VB: Bár a marketinghez nem igazán értek, de azt hiszem mindig szerencsés helyzetben voltam. Több külföldi munkát is a tanítványaimnak köszönhetek. Tanítottam a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészeti Ábrázolás Tanszékén, ahol részt vettem az Építészeti Grafika tantárgy kidolgozásában. A látványtervezés utómunkáit tanulhatták meg ezen az órán a diákok. Emellett hamar elkezdtünk az egyetem mellett photoshopot, grafikát, utómunkát tanítani a kollégiumban. Ennek nagy sikere volt, sok diák megfordult nálunk. Ezt követően csatlakoztam a LUMEN Tanfolyamok csapatához, ahol többek között építészeknek és tájépítészeknek szóló látványtervező képzéseket szervezünk. Sok ott megismert diákom hozott munkát a WhiteBox számára, többen töltenek ugyanis hosszabb időt külföldi irodáknál, és amikor kedvezőbb áron, de magas színvonalon dolgozó kelet-európai látványtervező céget keresnek, a volt diákjaink minket ajánlanak. Az első három-négy munkát volt nehéz megcsípni, de mivel ezekkel meg voltak elégedve a megbízóink, újabb és újabb megbízásokat kaptunk. Ez egy öngerjesztő folyamat. Ahhoz azonban, hogy a lánc ne szakadjon meg, tartanunk kell az általunk képviselt minőséget, és ami talán még ennél is fontosabb, a határidőket. A mi munkánk adja az adott projekt arculati megjelenését, mellyel a közönség számára ismertté teheti a megbízó a saját munkáját. Ezekkel nem lehet csúszni. Nagy felelősség van rajtunk, hiszen mi készítjük sok ember munkájának utolsó láncszemét.

MZs: Animációt is készítetek és a virtuális valóság adta lehetőségeket is alkalmazzátok…

VB: A virtuális valóság iránti igény nagyon érdekes terület. Tavaly vettük fel a portfóliónkba ezt a lehetőséget, amikor még gyerekcipőben járt a VR (virtual reality) hátterét nyújtó technológia. Egy év alatt nagyon sokat fejlődött a szakág. Tavaly még gyötrelmes procedúra volt megalkotni egy ilyen projektet, ma már pár nap alatt működik a rendszer, mert elkészült az ehhez szükséges szoftveres infrastruktúra. Meg voltam győződve arról, hogy a virtuális valóság robbanni fog, mindenki keresni fogja az ilyen jellegű munkákat. Több megbízót igyekeztünk meggyőzni arról, hogy ily módon is készíttesse el a terveket, a befektetők azonban ódzkodtak ettől a lehetőségtől. Azt tapasztalom, hogy a képet és a videót mindenki el tudja fogadni, mert ezek sokkal aktívabb részei a kultúránknak. Ahhoz, hogy a virtuális valóság adta lehetőségek beépüljenek a mindennapjainkba, talán még évekre van szükség, holott az infrastruktúra már egész jó készültségi fokon áll, csak még nem barátkoztunk meg vele. A látványnak az a lényege, hogy az ember minél gyorsabban megértse és megszeresse az adott tervet, ily módon a megrendelőhöz legközelebb álló lehetőségeket kell nyújtanunk.

MZs: Milyen trendek léteznek a látványtervezésben?

VB: Az ismert művészek által képviselt képi világ gyorsan be szokott robbanni a köztudatba, amit sokan elkezdenek követni. Ezek a trendek azonban pillanatok alatt változnak. Nem elsősorban a művészek ízlésbeli formálódása okozza az irányzatok gyors egymásutánját, hanem a technológia hihetetlen sebességű fejlődése is. A módszerek elavulása a trendeket is módosítja. Ezért is nehéz a hazai felsőoktatásban meghonosítani a látványtervezést. A technológia terén történő gyors innováció nagyban nehezíti az integrálódást a szigorú szabályokhoz kötött egyetemi oktatási rendszerbe. Probléma továbbá, hogy a szükséges szoftverek meglehetősen drágák. Ezeket egy felsőoktatási intézmény nehezen vagy nem tudja finanszírozni. Alapszinten is két-három szoftverre van szükség a munkához. Többek között azért fontos, hogy létrejött a korábban említett LUMEN Tanfolyamok, mert az érdeklődők az intézményi kereteken kívül, kisebb anyagi ráfordítással is bele tudnak kóstolni a látványtervezés világába. Sokan megdöbbennek a hatodik, hetedik alkalom környékén, hogy milyen sok időt és energiát igényel a látványtervezés folyamatának megismerése. Nem elég egy 30 órás tanfolyam a magas színvonalú képek készítési módjának elsajátításához. Ez egy egész embert igénybe vevő szakma. Érvényesülni pedig akkor lehet, ha intenzíven benne vagyunk. Azért mesélek erről, mert a véleményvezérek, a trendek meghatározó művészei követésével is lehet fejlődni. Néhány éve a festői, meseszerű képek voltak divatosak, részben mi is ezt a vonalat képviseltük amellett, hogy már akkor igyekeztünk a realitás talaján maradni. A szoftverek fejlődése is alakítja a trendeket. Van olyan program, amely alkalmas arra, hogy például ködöt jelenítsünk meg a képen. Ezt megelőzően is készítettünk ködöt, de az nem volt annyira életszerű. Az említett programmal sokkal szebb dolgokat alkotunk. Ahogy a beszélgetés elején is említettem, amikor a valóságot szeretnénk megmutatni, akkor nagyon figyelni kell a részletekre. Ismerni kell a minket körülvevő világot, ezért minden egyes munka előtt referenciaképeket gyűjtünk. Egy családi ház modelljét téli környezetbe helyeztük. Ebben az esetben tanulmányoztuk a hó viselkedését. Megnéztük, hogy a tetőről leolvadó hó hogyan csöpög, és milyen formát hoz létre. Megvizsgáltuk azt is, hogy az összesöpört hónak milyen a textúrája, vagy hogy a levelek hogyan viselkednek a hóban. Meg kell ismernünk azt a valóságot, amit szeretnénk megjeleníteni. Ettől lesz hiteles a kép, ez az alaposság adja meg a magas minőséget. A trendek tekintetében elmondható tehát, hogy egy mesésebb világból indultunk, és a szoftverek fejlődésének eredményeként lehetőségünk van a tisztább valóság irányába elmozdulni.

MZs: Az rajzoldóik ki számomra az elmondottak alapján, hogy nagyon rövid idő alatt ért el jelentős sikereket hazai és nemzetközi szinten is a WhiteBox Visual. Miben ragadható meg a siker mértéke a látványtervezés terén?

VB: Cégvezetőként akkor könyvelem el sikerként a munkát, ha az ügyfél sikerként éli meg az együttműködést. Fontos, hogy a kommunikáció folyamata is eredményes legyen a kapcsolatfelvételtől a munka befejezéséig. Nem megfelelő a munkavégzés, ha az ügyfél végig izgul az eredmény miatt, vagy ha nem elégedett azzal. A megrendelői visszajelzések kapcsán fontos megjegyezni, hogy alkotóként azt kell megértenünk, miért merült fel az adott igény, miért tartja szükségesnek a megrendelő a változtatást. A megrendelő részéről gyakran okoz nehézséget konkretizálni mindazt, ami nem felel meg az ízlésének, kívánalmainak. A mi feladatunk ráérezni a megrendelői gondolatmenetre, hogy egy kölcsönösen jónak ítélt kép készülhessen.

MZs: Az építészet területén a jövő felé vezető út a látványtervezés bekapcsolódása a szakági folyamatok közé?

VB: Inkább úgy fogalmaznék, hogy ez korlenyomat. Olyan igény, amely már számos szakmán belül jelentkezett, a reklámok erőteljesen elterjedtek az elmúlt 15-20 évben, a vizualitás tehát része az életünknek. Az elmúlt években az építészet területén is egyre fontosabb szerepet kezdett el betölteni.

Molnár Zsuzsanna