Látványos belépő a Rózsa utcában

Hogyan fordítható a szigorú szabályozás és a saroktelek adottságai egy projekt előnyére? Milyen kihívásokkal küzdenek meg az építészek a fejlesztési célú társasházaknál? A Gábor Kálmán (Gábor&Svejkovszky Építésziroda) által tervezett "Rózsa55" - amelynek zajlanak a kivitelezési munkálatai - választ ad a fenti kérdésekre. 

Nem először dolgozik a tervező csapat a beruházóval: a szakmai kapcsolat néhány éve a Corvin sétány általuk tervezett 474 lakásos társasházával indult. A lakásépítést érintő ÁFA-csökkentés után a Rózsa utcai volt az első épület, amelyre megbízást kaptak. A saroktelek adottságai, a szigorú szabályozás és a befektetői érdekek figyelembe vételével kellett megtervezni az épületet. Belvárosi környezetben, de már a nyüzsgő bevásárló-vendéglátó zónán kívül fekszik az ingatlan, két szűk utca találkozásánál. A hely olyan építészeti megoldást igényelt, amely tompítja a kialakult állapot zsúfoltságának érzetét, ugyanakkor illeszkedik a századfordulós házak sorába.

A tervezők több belső udvar köré szervezett épületet rajzoltak, kissé hátrahúzott homlokzati síkkal az utca légtérarányának javítása érdekében. Mivel a szabályozás szigorúan előírja az utcafronton az építési vonal megtartását, áttört, árkádos zöldsávot, átmeneti zónát hoztak létre, amely egyszerre megtartja a kívánt homlokzati síkot, de hagyja levegőhöz és zöld felülethez jutni az utcát. Ugyanez a sáv adott mozgásteret az erkélyek kialakítására, amik a beépülő lakások és leendő lakóik, a várhatóan fiatal, pályakezdő vagy még egyetemista korosztály számára igencsak fontosak. Ez a homlokzat elé húzott réteg egyben az épület tömegét, a határoló felületek síkszerűségét is feloldja.

Ugyanígy tervezte meg a csapat az épület átfordítását a sarkon. A közterület értékét is megemelve a bejárati zóna kis előkertet kaphatott. A telek elhelyezkedéséből adódóan a földszinten kereskedelmi funkcióval nem számoltak a fejlesztők sem. Ez teremtett lehetőséget az építészek számára, hogy nagyvonalú, közel két szint belmagasságú lobbyt, a megérkezés egyszerre reprezentatív és otthonos terét hozhassák létre a bejárati üvegfal mögött. Exkluzív kialakítás, nemes anyagok határozzák meg majd a hotelszerű hangulatú, öt méteres belvilágú fogadótér belsőépítészetét. A Cordia fejlesztései sorában is kiemelkedőnek tekinthető ez a látványos érkezés. Építészeti szempontból tehát előnyt lehetett kovácsolni a telek egyik hátrányából, vagyis hogy az utcafront ezen a környéken már nem kelendő terület.

Nemcsak a környező eklektikus beépítéshez illeszkedik harmonikusan ez a megemelt földszinti belmagasság, de a társasház térszervezésének logikájához is hozzá tudott járulni. Az első lakószint körülbelül két és fél méteres magasságról indul - kihasználva a hátrahúzott homlokzat adta lehetőséget. Alatta két szinten, illetve részben ezen az első emeleten oldották meg a gépkocsitárolást, megtakarítva ezzel a költséges, sok kivitelezési nehézséggel járó résfalas mélyépítési munkákat, amik egy három szintes mélygarázshoz már szükségesek lettek volna. A szabályozás a területen nem teszi lehetővé a parkolóhelyek megváltását, így az előírt, lakásszámmal megegyező beállóval kellett számolni. A belső udvar szintjét "megemelő" parkolóterület következményeként az udvarok légtéraránya is kellemesebb lett.

A finoman megmozgatott épülettömeg a belvárosi területen keresett, kisebb alapterületű lakásokat rejt. Nem épültek ugyanakkor hagyományos értelemben vett garzonok: a szabályozás a lakások átlagterületét 55 négyzetméterben határozta meg. Ebből adódott méretük és újszerű elrendezésük: a nappalihoz paravánfallal csatlakoztatott háló, amely tolóajtókkal akár teljesen le is zárható, vagy a paravánfal nélkül egy térként is kezelhető. Minden lakóegység rendelkezik terasszal vagy erkéllyel. Eltérően a szokásos gyakorlattól, a nagyobb lakások esetében egy beugróban elhelyezve ez a lakótér szerves, központi részévé válik.

"Mindig kihívás a fejlesztési célú társasházaknál, hogy úgy kell minőségi, időtálló és esztétikus épületet létrehozni hogy szigorúan be kell tartani a a Beruházó által meghatározott költségkeretet." - emelte ki Gábor Kálmán, a ház vezető tervezője. Anyaghasználatát tekintve a Rózsa55 esetében azt a megoldást választották, hogy a bejárati zóna környezetében, ahol a lakók vagy a járókelők kapcsolatba kerülnek a házzal, eternit burkolatot alkalmaztak, míg a magasabb vagy belső felületeken fehér vakolatot. Elegáns részletet jelent a homlokzaton a befogott, homokfúvott üvegkorlát. A lakások számára beépíthető emeleteken ugyanakkor a közös terület minimalizálására volt szükség, a középfolyosós kialakítás elkerülhetetlen volt - igaz, a mai korszerű ledes világítástechnikával megfelelő mennyiségű és színhőmérsékletű fény érhető el.

Kicsi energiaigényű, hatékony és jól fenntartható házat terveztek. A lakások komfortját - az okostelefonról vezérelhető szerelvények mellett - a tetőre helyezett gépészeti tömegbe rejtett központi, hővisszanyerős hűtőgép is biztosítja. Jóformán teljes területén zöldtetőt kap az épület: a belső és a környező mikroklímára gyakorolt pozitív hatása mellett legalább részben hasznosítja a csapadékvizet. Mivel a vizet csak egy átmeneti tározón keresztül lehet a csatornába engedni, így a növényzettel ültetett felület a lefolyási sebességet is optimalizálja.

A ház - a fejlesztői szempontok érdekében meghozott kompromisszumok mellett is - igyekszik kihasználni a hely, a telek és a program adta építészeti lehetőségeket. A vezető tervező kiemelte, büszke arra, hogy amit letettek az asztalra, abban benne van a beruházó és a tervező csapat minőségi munkája.

Mizsei Anett