Épülettervek/Középület

Legyen zöld a Városháza is!

1/8

18. kerületi városháza felújítása - építész: Zsuffa és Kalmár Építész Műterem

18. kerületi városháza felújítása - építész: Zsuffa és Kalmár Építész Műterem

18. kerületi városháza felújítása - építész: Zsuffa és Kalmár Építész Műterem

18. kerületi városháza felújítása - építész: Zsuffa és Kalmár Építész Műterem

18. kerületi városháza felújítása - építész: Zsuffa és Kalmár Építész Műterem

18. kerületi városháza felújítása - építész: Zsuffa és Kalmár Építész Műterem

18. kerületi városháza felújítása - építész: Zsuffa és Kalmár Építész Műterem

18. kerületi városháza felújítása - építész: Zsuffa és Kalmár Építész Műterem

?>
18. kerületi városháza felújítása - építész: Zsuffa és Kalmár Építész Műterem
?>
18. kerületi városháza felújítása - építész: Zsuffa és Kalmár Építész Műterem
?>
18. kerületi városháza felújítása - építész: Zsuffa és Kalmár Építész Műterem
?>
18. kerületi városháza felújítása - építész: Zsuffa és Kalmár Építész Műterem
?>
18. kerületi városháza felújítása - építész: Zsuffa és Kalmár Építész Műterem
?>
18. kerületi városháza felújítása - építész: Zsuffa és Kalmár Építész Műterem
?>
18. kerületi városháza felújítása - építész: Zsuffa és Kalmár Építész Műterem
?>
18. kerületi városháza felújítása - építész: Zsuffa és Kalmár Építész Műterem
1/8

18. kerületi városháza felújítása - építész: Zsuffa és Kalmár Építész Műterem

18. kerületi városháza felújítása - építész: Zsuffa és Kalmár Építész Műterem

18. kerületi városháza felújítása - építész: Zsuffa és Kalmár Építész Műterem

18. kerületi városháza felújítása - építész: Zsuffa és Kalmár Építész Műterem

18. kerületi városháza felújítása - építész: Zsuffa és Kalmár Építész Műterem

18. kerületi városháza felújítása - építész: Zsuffa és Kalmár Építész Műterem

18. kerületi városháza felújítása - építész: Zsuffa és Kalmár Építész Műterem

18. kerületi városháza felújítása - építész: Zsuffa és Kalmár Építész Műterem

Legyen zöld a Városháza is!
Épülettervek/Középület

Legyen zöld a Városháza is!

2017.01.30. 13:14

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Kalmár László, Zsuffa Zsolt, Kund Iván Patrik

Városháza Bővítése és energetikai korszerűsítése, Budapest XVIII. kerület

Tervezés éve:
2016

Stáblista

építész vezető tervező: Kalmár László, Kund Iván Patrik, Zsuffa Zsolt  

gépészet: Fejes Tamás 

megbízó: XVIII. kerületi Polgármesteri Hivatal    

"Tervünk az épület alapvető geometriája és tömegkompozíciójának megőrzése mellett a részletek humanizálására tesz kísérletet." - áll az ifj. Rimanóczy Gyula koncepciója alapján épült 18. kerületi városháza felújításáról szóló műleírásban. Munkájukkal a Zsuffa és Kalmár Építész Műterem célja egy lakosságbarát, "zöld önkormányzat" megvalósítása, ahol a növények nemcsak az épület ékei, hanem kedvező mikroklímát is teremtenek. 

A homlokzati és energetikai megújítás mellett feladatunknak éreztük, hogy a Városháza a kerület meghatározó szervező elemévé váljon, úgy, hogy kisugárzásával megjelenítse a városvezetés előremutató szándékát, amelyet a lakosságbarát Önkormányzat fogalmával szerettünk volna társítani. Ennek elemeit próbáltuk a leghatékonyabban elhelyezni tervünkben. A felújítás jelentős része a legracionálisabb, legszerényebb megoldásokat használja, kizárólag az energetikai hatékonyság növelését célozza meg, példaként a közpénzek felhasználásának fegyelmezett módjára. Emellett kis mennyiségben, az ügyfelekhez legközvetlenebbül kapcsolódó helyeken újszerű építészeti megközelítést alkalmaztunk, de itt sem az önreprezentáció szándékával, hanem a fenti alapelv legpontosabb építészeti megjelenítésével. Így kerültek előtérbe olyan célok, mint a kerület múltjának megbecsülése, a folytonosság kifejezése, a zöld környezet fejlesztése, az ügyfélforgalom egyszerűsítése és komfortossá tétele. Ezt a szándékot és ennek megvalósult elemeit (pl. Kossuth tér fejlesztése) szerettük volna folytatni koncepciótervünkkel.

 

18. kerületi városháza felújítása - építész: Zsuffa és Kalmár Építész Műterem
5/8
18. kerületi városháza felújítása - építész: Zsuffa és Kalmár Építész Műterem



A városháza épülete ifj. Rimanóczy Gyula (BUVÁTI) tervei alapján 1983-ban épült. Az azóta eltelt időben az épület, annak karakterét befolyásoló nagyobb felújításon nem esett át, azonban kisebb-nagyobb belső átalakítások folyamatosan történtek. A városháza szerkezetileg jó állapotban van, a belső térrendszer alapjait érintő átalakításokra nincs szükség, ám a Megbízó elvárása három új tárgyaló vagy irodák tetőszinti elhelyezése, a homlokzati megjelenés javítása, illetve a mai és a közeljövő energetikai követelményeinek való megfeleltetés.

A meglévő Polgármesteri hivatal karakteres épülete - kisebb beavatkozásokkal - alkalmassá tehető egy korszerű, energiatakarékos, lakosságbarát és a kerületet reprezentálni képes Városháza kép megalkotására. A takarékos megvalósítás érdekében, a karakterét érdemben módosító beavatkozások többsége a szükséges funkcionális bővítmények elhelyezésével került összefüggésbe. Az elsősorban a homlokzatok felújítására vonatkozó átalakítási javaslatunk ezzel együtt a belső használat optimalizálását is segíti.


Funkcionális átalakítás

Az önkormányzati ügyintézés nagy része a földszinten zajlik. Jelenleg az ügyfélszolgálatnak és a hivatal többi részének külön bejárata van, amely nem könnyíti meg a tájékozódást. A bejáratok nem akadálymentesek. Tervünk legfontosabb építészeti beavatkozása a bejáratok összevonása, egy városházához méltó közös bejárat kialakítása. A folytonosság megőrzése érdekében az új, reprezentatív, akadálymentes bejáratot a jelenlegi helyén alakítottuk ki. Az épület kiemelt pozíciója szükségessé tette új rámpák létrehozását, melyek mellvédje karakteres lehatárolást biztosít a városháza előtti köztér irányából, míg a lépcső határozottan kijelöli a főbejárat tengelyét.

A tanácsterem épülettömege - amelynek földszintjén ügyfélszolgálat jelenleg is működik -, a főépület és a posta tömbje kis teresedést ölelnek körbe. A bejárati tér negyedik oldalára szellős, áttört növényfüggönyt és előtetőt terveztünk. A meglévő épületrészek és az új, emberléptékű bejáratot hangsúlyozó tetőépítmény, a zajos főút felől jól lehatárolt, parkosított teret övez. Így a városháza előtt védett külső előtér jön létre, mely kellemes találkozóhelyet biztosít a városlakóknak. Innen nyílhat az új főbejárat. A környezettel kommunikáló gesztussal intim, mégis városias hangulatot kölcsönöztünk a hivatal közvetlen környezetének, a nagy forgalmú főút közelsége ellenére is. A növényzet megjelenése közvetíti a „zöld önkormányzat" üzenetét.


18. kerületi városháza felújítása - építész: Zsuffa és Kalmár Építész Műterem
1/8
18. kerületi városháza felújítása - építész: Zsuffa és Kalmár Építész Műterem




A főbejárati új szélfogóból a meglévő aula újrahangolt terébe léphetünk, ahol a képzett recepcióstól az ügyfél azonnal tájékoztatást, eligazítást kap, rögtön átvehet egyes űrlapokat, ezzel lényegesen gyorsabb ügyintézésben részesül. Az aulában lévő paravánok áthelyezésével áttekinthetővé és elegánssá válik a tér, a megnövelt alapterület alkalmas olyan lakosságbarát szolgáltatások elhelyezésére, mint az internet szigetek. A büfé/kávézó kis átalakítással az ügyfélszolgálati várakozáskor is elérhetővé tehető, a parkosított külső előtérben fedett terasszal is kiegészülhet.

Javaslatunk szerint az ügyfélszolgálati teret közvetlenül az aulából akadálymentesen lehet majd elérni. Ezen a szinten megközelíthető az akadálymentes vizesblokk is. A teljes akadálymentesség lehet középtávú cél is (látássérültek részére infografika tervezése, hallássérültek számára indukciós hurok kialakítása, stb.). Az emeleti ülésterem homlokzati síkjáig megnövelt ügyfélszolgálati tér kényelmesebb ügyintézést tesz lehetővé valamint az aula paravánjainak újragondolásával állandó kiállítási hely jöhet létre, a városháza legnagyobb forgalmú terében. Ez a nagyméretű osztatlan belső tér a kiállítások megnyitóira is alkalmasabb, mint az aula szabdalt tere, nagyvonalú homlokzati megnyitása pedig kirakatként közvetítheti a városháza kulturális szerepét is.

A Polgármesteri Hivatal részleges belsőépítészeti megújulása folyamatban van. Az I. emeleten található, a homlokzaton külön egységként elkülöníthető képviselőtestületi terem, valamint a hozzá kapcsolódó tárgyaló, váró és kiszolgáló helyiségek felújítása előreláthatólag idén megtörténhet, Csavarga Rózsa és Török Szabolcs Bence tervei alapján. Az első, második és harmadik emeleteken emiatt minimális beavatkozást irányoztunk elő. Viszont a tetőszinti tárgyalók és irodák megvalósítása esetén esetleg felszabadíthatóvá válik ezeken a szinteken is annyi hely, hogy szintenként lehetővé válhat diszkrét térbővületként megjelenő teakonyhák és technikai szigetek kialakítása. Ezzel a dolgozók komfortérzete lényegesen javulhat. Ha pedig egy ügyosztály irodái kerülnek a tetőszintre, akkor szintenként 1-1 új tárgyaló kialakítására nyílik lehetőség.

A lapostetők zöldfelületté történő átalakítása és a dolgozói parkoló zöldtetős lefedése lényegesen javítja az irodákból feltárulkozó látványt. Az épület lapostetőjét tetőkertté alakítottuk át, melyre csak az új, reprezentatív tárgyalók nyílnak. A tetőszinten két nagyméretű (cca. 20 fős) tárgyalót alakítottunk ki, melyek megoszthatók 2-2 kisebb tárgyaló vagy irodatérre is. Ezen kívül egy szeparált kis tárgyalót terveztünk, amely közvetlenül az aula négyszintes terére nyílik. A többinél lényegesen kisebb alapterületű tetőszint helyiségeinek mérete és elrendezése lehetővé teszi, hogy esetleg egy teljes ügyosztály vagy akár a polgármester irodája, titkársága és a kabinet is itt működjön. A tetőszintre az aulából új lépcső vezet, valamint a többi szinttel a meglévő liftakna felhasználásával új, alsó gépházas lift köti össze. Ezen a kiemelten reprezentatív, és teljeskörűen akadálymentesített szinten külön teakonyhát és vizesblokkot is kialakítottunk. A parkosított tetőteraszról csodálatos körpanoráma nyílik a kerületre.


18. kerületi városháza felújítása - építész: Zsuffa és Kalmár Építész Műterem
6/8
18. kerületi városháza felújítása - építész: Zsuffa és Kalmár Építész Műterem



 
Energetikai felújítás építészeti vonatkozásai

A tervezési megbízás elsősorban az épület külső, energetikai korszerűsítésére vonatkozó felújítást célozza, amellyel együtt korszerű, a városháza funkcióhoz is méltó megjelenést kell kapjon. Ahhoz, hogy energiahatékony új épületet valósíthassunk meg, építészetileg a megfelelő szerkezetekkel, felület-térfogatarány helyes megválasztásával tudjuk csökkenteni az energiaveszteséget. Meglévő épület esetén a befoglaló geometriai paraméterek nehezen változtathatók, így a külső burok hőszigetelési tulajdonságainak javítása a leghatékonyabb építészeti eszköz az energiaveszteség csökkentésére. A természetes bevilágítási arány javítása az elektromos-, a homlokzati árnyékolás a hűtési energiaigényt csökkentheti, míg a fejlesztett gépészeti rendszerek feladata az energia hatékony előállítása és felhasználása volna.

Az épület felújítása során a külső falakra 20 cm, a tetőkre 30 cm, a pince födémre pedig alulról 15 cm hőszigetelés kerül. A nyílászárók cseréje szintén fontos eleme a felújításnak, az elavult faszerkezetek helyett 3 rétegű műanyag ablakokat terveztünk. A déli oldal nyílászáróinak vezérelhető árnyékolásával és minimális gépészeti átalakítás mellett, ezekkel a beavatkozásokkal a felújítás után igen jelentős mértékű energiamegtakarítást érhetünk el (részletesen lsd. a gépészeti műszaki leírásban).


18. kerületi városháza felújítása - építész: Zsuffa és Kalmár Építész Műterem
7/8
18. kerületi városháza felújítása - építész: Zsuffa és Kalmár Építész Műterem




Homlokzati megjelenés, építészeti karakter

A postával egybeépített városháza terveit ifj. Rimanóczy Gyula még 1975-ben készítette, 12 évvel a Rákoskeresztúri új Tanácsháza épületének megtervezése után. A két középület térszervezésében sok hasonlóságot fedezhetünk fel, viszont tömeg- és homlokzatképzésükben látványos különbségek érzékelhetőek. Míg a korábbi épület a modernizmus skandináv irányzatával rokonítható, a XVIII. kerületi épület a hatvanas–hetvenes évek beton-brutalizmusának követéséről tanúskodik. A nagyméretű konzolos szerkezetek (tanácsterem eredeti állapotában) és a látszóbeton anyaghasználat vagy a 45 fokban lemetszett sarkok mind az akkor aktuális nyugati építészet hatásairól tanúskodnak.

Tervünk az épület alapvető geometriája és tömegkompozíciójának megőrzése mellett a részletek humanizálására tesz kísérletet. A vasbeton homlokzati panelek leszerelésével és helyettük hőszigeteléssel valamint vékonyvakolatos homlokzatképzéssel számolunk. A barátságosabb vakolt homlokzatot élő, zöld növényzet használatával egészítjük ki, az ügyfelek és dolgozók által leginkább használt területeken (bejáratok környezetében, zöldtetőkön). A növényzet intenzív alkalmazása nem csupán az építészeti karakter finomhangolását, hanem a mikroklíma kedvező változását is előidézik, csökkentik a környezeti zaj ártalmat és kellemes látványt biztosítanak. A zöldfelületek alkalmazása a városháza homlokzatain Pestszentlőrinc és Pestszentimre korábbi zöld, kertvárosi karakterének emlékezetét is jelenti. A viszonylag kis felületekre koncentráló, emiatt takarékos beavatkozások a ’zöld önkormányzat’ koncepcióját is szemléltetetik a lakosság felé.

A főbejáratot hangsúlyozó, növényzettel befuttatott előtető több hasznos funkciót is magába rejthet: a szükséges biciklitárolót vagy a büfé-kávézó árnyas teraszát. A posta előtt is továbbvezetett előtető emellett nyári felmelegedés ellen védi a nagyméretű üvegezett felületeket is. Az épület véghomlokzatain és az ülésterem homlokzatán jelenleg keménymészkő lapburkolat található. Ennek a nemesebb anyagnak az elbújtatása a hőszigetelési réteg alatt veszteségnek tűnt volna számunkra, emiatt inkább a kőanyag visszabontását és másodlagos felhasználását javasoljuk. Az épület lábazati burkolataként, illetve a bejárati zóna kiemelt területeinek mellvédjén, egy területre koncentrálva jelenhetne meg a mészkő, újrahasznosított formában, ezzel valamiféle történeti folytonosságot is szimbolizálva.

A beton homlokzatburkolatok humanizálásán túl a nagy kiterjedésű lapostető felületek átalakítása hozhat mind energetikai, mind használati szempontból releváns előnyöket. A zöldtető felfogja a csapadékot, miközben megóv a napfénytől, és nő a hőtároló tömege, ezzel energiatakarékos működést tesz lehetővé. A mérsékeltebb hőmérséklet-ingadozásnak köszönhető, hogy a tető szigetelésének élettartama is nő, emellett a növényzettel telepített tetők hasznosított, hasznosítható felületté válnak. A zöld növényzet és a puha ültetőközeg jelentős szerepet játszik a környezeti zajok elnyelésében, a teljes kertészeti felépítmény tömege javítja a tetőszerkezet hanggátlását. A növényzet levélzete miatt a tető relatív felülete számottevően megnő, így több szennyező anyagot és port képes lekötni, mint a növényzet nélküli lapostető, azaz a zöldtető légszűrő rétegként működik, sőt az oxigén-utánpótlás mennyiségét is növeli. A növényzettel telepített tetők javítják a tető környezetének mikroklímáját azáltal, hogy nedvesítik a száraz levegőt, így a nyaranta egyre forróbb környezet kellemes, páradús lesz; a sűrűn beépített nagyvárosokban a zöldtető szinte „klímaberendezésként" működik. Tervjavaslatunkban nem csupán az új, tetőszinti tárgyalók környezetében alakítottuk át a lapostetőket tetőkertekké, hanem mindazokon a helyeken, amelyekre rálátás nyílik és mind a dolgozók, mind pedig az ügyfelek érzékelhetik a zöldtetők előnyeit.


18. kerületi városháza felújítása - építész: Zsuffa és Kalmár Építész Műterem
8/8
18. kerületi városháza felújítása - építész: Zsuffa és Kalmár Építész Műterem


Köztérrendezés (Városháza tér kialakítása):

A Városháza megközelítése jelenleg csak rendkívül méltatlan körülmények közt biztosított. A mostani parkoló radikális átalakításával (csak egy sor autó párhuzamos megállásának fenntartásával) viszont valódi közteret lehet az épület főbejárata előtt létrehozni. A kialakított díszburkolatos tér biztosítja a városháza méltó megközelítésének lehetőségét, ezzel együtt pedig megfelelő lesz alkalmi rendezvények befogadására is.

Az új köztér és a felújított Kossuth tér közt parkosított gyalogos és kerékpáros közlekedési kapcsolatot lehet teremteni. A Spar és az Üllői út közötti terület rendezésével új parkolóhelyeket lehet biztosítani és a terület rehabilitációjával az említett kapcsolat minőségi javítására van lehetőség. A városháza előtti parkolási rend átalakításával annyi terület szabadítható fel, hogy a tér Üllői út felőli oldalán (ahogy a Kossuth téren és remélhetőleg majd a Spar előtt is) új gyalogos és kerékpáros sáv alakítható ki. Ezekkel a lakosságbarát intézkedésekkel valamint a városháza előtti kerékpártároló kialakításával (tető alá rejtve) az egészséges életmód iránti igény és a zöldebb környezet koncepcióját igyekszünk erősíteni.

A városháza előtti tér kialakításakor nagy hangsúlyt fektettünk a meglévő értékes fasor megóvására is, azt a tervezett zöldfelületi rendszer részévé tettük. A villamosmegállót javasoljuk áthelyezni, ezzel további terület szabadítható fel és válhat zöldfelületté amellett, hogy a ki- és befelé közlekedő szerelvények megállói egymással szemközti pozícióba kerülhetnek.
Az épület mögötti dolgozói parkolóban szintén érdemi átalakításokat javaslunk. A jelenlegi melléképítmény helyett zölddel fedett parkolóállásokat alakítanánk ki, melyekre már a városháza első emeleti ablakaiból is remek rálátás biztosított. A kiemelt hátsó terasz részleges bontása további parkolóhelyek létesítését teszi lehetővé. A feljáró lépcső átalakítása és a bejárat lefedése szintén a dolgozói komfortérzetet javíthatja.


18. kerületi városháza felújítása - építész: Zsuffa és Kalmár Építész Műterem
4/8
18. kerületi városháza felújítása - építész: Zsuffa és Kalmár Építész Műterem




Gépészeti műszaki leírás:

"Magyarország az Európai Uniós tagságából adódóan 2016. január 1-jétől hatályba lépteti a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményeket. Ezeknek a szabályoknak az épületek engedélyeztetése és kivitelezése esetén még nem minden esetben kell megfelelni; csak akkor, ha 2020. december 31-e után fog megtörténni az épület használatbavétele (hatóságok használatára szánt vagy tulajdonában lévő épületeknél 2018. december 31. után), és az építési engedély iránti kérelmet 2016. január 1-je után nyújtották be."

A városháza jelenlegi, átlagost is csak megközelítő (GG) energetikai minőség szerinti besorolása helyett, a közel nulla energiaigénynek megfelelő (BB) besorolás elérése volt a célunk. Noha ez a követelmény csupán az új középületekre vonatkozó elvárásként fog jelentkezni, egy meglévő épület felújítása során is érdemesnek tartjuk irányadónak tekinteni. A rendeletben is megfogalmazott szemlélet szerint a gépészet kialakításánál nagy hangsúlyt fektetünk az energiatakarékos rendszerek betervezésére. Pénzügyi, gazdasági szempontból a megújuló energiaforrásokkal kialakított gépészet megtérülése hosszú évekbe telik, de ezen rendszerek kialakításával kevesebb hagyományos energiahordozót kell elhasználni, amely által kevesebb káros anyag kerül a légkörbe. Az alacsonyabb széndioxid kibocsátás által csökken az üvegházhatás és a Föld felmelegedésének üteme, biztosítottabb a Föld jövője a későbbi generációknak.

Az építészeti átalakítások mellett elvégeztük mind a meglévő, mind a felújított épület energetikai számítását illetve rögzítettük a fogyasztásokat és költségeket, megtakarítást is.


Zsuffa és Kalmár Építész Műterem

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.