Lehet harmincemeletes toronyházat építeni kőből?

A válasz: lehet, sőt, jobban megéri, mint ha betonból vagy fémből tennénk, és még fenntarthatóbb is. Ezt Amin Taha, a több hazai és nemzetközi díjjal büszkélkedő brit építész jelenti ki nagy magabiztossággal. A fenntarthatósági kutatásként is értékelhető gondolatkísérlet számításait egy londoni kiállítás kapcsán végezték el, amely a kő kortárs építészetben és építésben betöltött lehetséges szerepeit vizsgálja. 

A tárlat „The New Stone Age" címmel a londoni Building Centre-ben látható, kurátora pedig az az Amin Taha brit építész (Groupwork), akinek kővel burkolt, komoly vitákat provokáló lakóházáról mi is írtunk. Taha mellett a 15 Clerkenwell Close építésében közreműködő Steve Webb (Webb Yates), valamint Pierre Bidaud (The Stonemasonry Company Ltd) látták el a kurátori feladatokat a tárlatnál, amely a kő szerepét két lehetséges szempontból: szerkezeti elemként és fenntartható építőanyagként vizsgálja.

A tárlat állítása szerint a természetes kő mindkét szempontból izgalmas lehetőségeket rejteget. A kurátorok határozott állítása, hogy a természetes kő használata akár 90%-kal csökkentheti a felhasznált széndioxid mennyiségét az építkezés esetében, az ugyanolyan szerepet betöltő fém- vagy betonszerkezetekhez képest. Amin Taha még azt a kijelentést is megkockáztatja, hogy a követ és rétegragasztott fapanelt (CLT) használó épületeket karbon-negatív minősítést érdemelhetnek ki. 

A kiállítás részeként mutatják be a Groupwork és a Webb Yates által tervezett, 30 emeletes toronyház terveit, amellyel kapcsolatban szakértők bevonásával tanulmány is készült, az épület lehetséges szerkezeti variánsainak költségeiről. A kő vázszerkezet, kő épületmag és kőpadlók költsége £569/m², a kő exoszkeleton, CLT mag és CLT födémek költsége £485/m², a betonszerkezet bekerülési költsége £472/m², míg a burkolás nélküli fémszerkezet költsége £452/m². A kőszerkezet természetesen számos, a hosszú távú fenntartást nehezítő tulajdonsággal bír, amellyel adott esetben számolni kell. A költségszakértő Jackson Coles szerint azonban a járulékos költségeket (például a fém- és betonszerkezetek kezelését és burkolását) is figyelembe véve a kő használata felveheti azokkal az árversenyt. A tanulmány kihangsúlyozza, hogy a kő önmagában széndioxid-mentes, és az a folyamat, amíg a beépítésre késszé teszik, sokkal kevesebb kibocsátással jár, mint a fém vagy a beton esetében. 

Amin Taha ezt látja a legfontosabb tényezőnek, ami igazán a kő használata mellett szól. „Csak újra felfedeztük, amit az építészetk már hétezer éve tudnak" – jelentette ki a Dezeennek. „A kő sokoldalú, erős és tartós, bőven rendelkezésre áll, olcsó és nem termel szén-dioxidot – ideje van a reneszánszának." A londoni kiállítást a brit sajtó is pozitívan fogadta; Oliver Wainwright, a Guardian kritikusa „korunk elfelejtett építőanyagának nagy visszatéréseként" aposztrofálta.