Magyar Nemzeti Múzeum pályázat – ADI Stúdió

Részletesen bemutatjuk az ADI Stúdió által benyújtott pályaművet.

A Bíráló Bizottság részletes véleménye:

A pályázók a parkolókat és a műtárgyraktárakat, valamint a kapcsolódó gépészeti helyiségeket a főbejárat előtti terület alatt, egy szintben helyezik el. A bejárati előlépcső alatti tereket teljes egészében gépészeti térré alakítják. (Szerencsésebbek azok a megoldások, ahol arra törekedtek a tervezők, hogy ezt a szerkezetében látványos teret bekapcsolják a közönségforgalomba.)

A lapidáriumot úgy alakítják át, hogy a hasznos terét kisebbre veszik, (a balácai mozaikot a téren belül áthelyezik), hogy helyet adjanak egy süllyeszthető pódiumnak, mely a felette lévő déli udvarba tud alkalom adtán felemelkedni. (Az északi udvar alkalmasabb hely ilyen süllyeszték kialakítására). Az északi udvar födémszerkezetét elbontják és új funkciót, előadótermet telepítenek a helyére, a -1. szintre, mely szigetként úszik a térben, körfolyosónyi helyet adva további kőleletek elhelyezésére. Ebből a térből egy széles lépcsővel lehet a fedett északi udvarba jutni. A két udvar felett egy nagy alapterületű, egységes szerkezettel kialakított üvegtető feszül, mely statikai szempontból kritikus helyre, a külső falaknál amúgy is jobban terhelt középfőfalakra támaszkodik. A két udvar önálló lefedése a Bíráló Bizottság véleménye szerint minden tekintetben praktikusabb megoldás lenne.

A bejárat földszinti megismétlése a középrizalit oldalsó ablakainak kibontásával, az igazgatóság és egyéb irodák kitelepítése két grandiózus ruhatár érdekében túlzásnak tűnik. A függőleges közlekedés érdekében a Pollack-féle előcsarnokban, a pillérsor mögött nyitott  új, egykarú lépcsők nem kívánatos beavatkozások az eredeti térbe, a csigalépcsők elbontásával kialakított félkör alaprajzú hidraulikus emelők, a kiállítóhelyiségbe vágott új lépcsőházak műemlékvédelmi szempontból vitathatatók – a pályázók többsége egyszerűbben is nmeg tudta oldani a függőleges közlekedést, amire itt a megduplázott előtér miatt lehetett szükség. Nem cél, hogy a látogatói forgalmat eltereljük az eredeti bejáratról, a főlépcsőről.

Színvonalas kertterv. A tervezett murvás útburkolat az épült stílusához való, de nehezen tartható fenn. Kerülendő, hogy az évelő virágágyak sarkokban végződjenek. A tervrajzon felcserélték a tervezett és meglévő fa jelölését. Jó az árnyéki gyeppótló növények alkalmazása. Nem részletezi a kivágandó fák számát.

---

Részletek a műleírásból

1. Egy nemzeti intézmény szerepkörei
A Magyar Nemzeti Múzeum története során a nemzeti kulturális intézmények egyfajta inkubátoraként működött: a múzeum gyűjteményének és tevékenységeinek gazdagodása időről időre egy önálló egység kiválásához, saját lábon folytatódó fejlődéséhez vezetett. Ilyen minőségében a múzeum egyedi és különleges szereplő a hazai kulturális közegben, hiszen gyűjteménye nem pusztán egy-egy kulturális vagy művészeti szakterület feltárását célozza meg, hanem kánonformáló erővel is hat többek között a hazai oktatásra és történelemszemléletre. A Nemzeti Múzeum a magyar nemzet identitásának egyik fő producere, és a hazai térképen ennek a szerepnek az innovatív kitöltése lehet fő célja és feladata.

 

 

2. Az ország szalonja
A fentiekben felvázolt hármas feladatot - városi köztér, helyi intézmény és országos jelentőségű szellemi központ - számunkra legmegfelelőbben a Szalon koncepciója foglalja össze. A Nemzeti Múzeum az a tér, ahol közös dolgait megvitathatja az ország olyan, hosszú távú programok és nagyobb lélegzetű munkák keretében, amik hozadéka messze túlmutathat a napi nyilvánosság kérdésein. Ezzel együtt nem hagyható figyelmen kívül az a gyakorlat sem, ami szerint ma a múzeum kiállításainak elsősorban oktatási és idegenforgalmi, szervezett programszerű közönsége van, miközben az épületet és különösen a kertjét intim, mindennapi és hétköznapi életükben használják a városlakók.

3. A fejlődés irányai
A Nemzeti Múzeum fejlődése jelenleg három fő tevékenység körül koncentrálódik:
1. Múzeum - reprezentáció, 2. Munkahely - kutatás, inkubátor, 3. Raktár - archívum. Jelen állapotában nehezen eldönthető, hogy a múzeum fejlődésének melyik lesz a döntő iránya, ezért az építészeti kereteknek olyan rendszert kell felállítani, amin belül nagy rugalmassággal alakíthatók a programok.

 

 

4. A múzeum bővítése
A múzeum jelenlegi programjának racionalizálásával és átrendezésével, valamint a térszín alatti bővítéssel elegendő tér nyerhető az alábbi programok beépítésére úgy, hogy a rendelkezésre álló terek is jobban kihasználhatók lesznek. A beépülő új építészeti elemek jellemzője a modularitás, a tartalmi és alkalmazásbeli rugalmasság. Ezért a szerkezeti elemek (liftek) kivételével minden új épített tér mobilis és átalakítható, változó tartalom befogadására képes. A régi és új elemek viszonyának kialakításakor az ideális megközelítésnek a tájszerűséget tekintettük: az épület egyes részei, térbeli egységei, a kert és más elemek olyan viszonyokat alakítanak ki a szemlélő előtt, ahol a terek, az információ, a programok és a kiállított anyagok egy táj logikája szerint rendeződnek el.

5. Közönségforgalom
A földszinti terek, az új bejáratok, a belső udvarok, az onnan nyíló lapidárium, kávézó, oktató terem és konferencia tér képezik a kerttel szorosan együtt működő, nyitott, belépőjegy nélkül látogatható zónát. A lapidárium kétszintes köztérként fogja közre a konferencia teret és az oktató termet, és alagsori szinten is kapcsolatot teremt a két udvar között. Az új bejáratokból belső lépcsőn, liften vagy kintről hagyományosan, a főlépcső használatával lehet eljutni az első emeleti pénztárakhoz, ahol a kiállítások zónája a nyitott terekhez kapcsolódik. Az első emelet elsősorban időszaki kiállításoknak és a nyilvános könyvtárnak ad helyet, a második emeleten található az állandó anyag és a Díszterem. A korábban lezárt körfolyosókat az első és második emeleten teljesen megnyitottuk a közönségforgalom előtt.

 

 

6. Új elemek

Tetőszerkezet
Az épületre a két udvart egy légtérben lefedő, átlós terhelésű acél héjszerkezetű tető kerül. Ez lehetőséget teremt a középső épületszárny felső szintjének felhasználására, illetve arra is, hogy a korábban különböző padlószinteken beépített felső szint egységes magasságúvá váljon. A harmadik emeleti raktárak mellett kialakítható egy olyan körfolyosó, amire az udvarok kontúrját követő irodák és rendezett gépészeti, mosdó és konyha helyiségek fűzhetők fel.

 

 

Udvarok
Az északi udvar alatti térben háromszáz fős befogadó képességű konferencia terem jön létre. A terem a megnövelt lapidárium szintjéről tárul fel, előtereként is a kőtár szolgál, ami így gyűjteményi kiállításból a két udvart egybenyitó komplex közösségi térré válik. A déli udvar alagsorában található hatvanfős oktató-foglalkoztató helyiség falai hidraulikus szerkezetet rejtenek, ami az udvar síkjából kiemelkedve megkettőzi a rendelkezésre álló teret. A szerkezet kiemelt állapotában két hatvan fős, akusztikailag és fénytechnikailag szigetelhető termet tartalmaz, de köztes állásban a felső szoba teteje használható színpadként vagy pódiumként is.

Bejáratok
A műemlék épület homlokzati egységének megőrzése érdekében az új bejárat egy, a bejárati portikusz alatt rendelkezésre álló, boltozatos térből kialakított nyitott átjáró passzázsról nyílik. A bejárat jelzésére mindkét oldalon egy-egy transzparens információs fal szolgál, amelyek síneken, géppel hajtva mozognak, így teljesen a passzázsba zárhatóak. Ha tehát a múzeum be van zárva, az eredeti formai állapot érintetlen marad. A mozgatható fal fém hálója információs felületként működik. A közönség számára megnyitott oldalbejáratok a múzeum nyitvatartási idején túl is biztosítják az egyéb közönségforgalmi terek megközelítését.

 

 

7. Kertépítészet
A kertben útvonalakra felfűzött, jól elkülöníthető funkciók vannak, amelyek az épület belső rendszeréhez hasonlóan udvarszerű kialakítást kaptak. Az eddigi kétoldali bejárat helyett a tervben minden oldalról megközelíthető a kert, aminek észak-déli tengelye a múzeum belső udvarainak terét sorolja tovább. Az Arany János szobor kerítés felé történő elmozdításával nagyméretű, összefüggő burkolt felületet terveztünk, amely szabadtéri megemlékezésnek, rendezvénynek helyszínt adhat. Az épület mellett körbefutó kőburkolat lehetővé teszi minden pontjának a megközelítését babakocsival vagy kerekesszékkel is.  A főúton kívül íves vonalú gránitkővel burkolt útra vannak felfűzve a kert minden generáció aktív és passzív pihenését kiszolgáló helyszínei.

---

vezető tervezők: Kádár Bálint, Miklós Balázs, Rab Judit, Szemerey Samu
építész munkatárs: Darab Irisz
kert: Németh Eszter
látvány: Gyulai Attila
generáltervező: ADI Stúdió