Magyar Nemzeti Múzeum pályázat – Csomay Zsófia, Nagy György

Részletesen bemutatjuk a Csomay Zsófia és Nagy György által benyújtott pályaművet.

A Bíráló Bizottság részletes véleménye

A pályázók a múzeum történeti épületét érintetlenül kívánták hagyni, a beavatkozások az udvarokra és a környezetre korlátozódnak. (A kupolaterem padlójába vágott lyuk az egyedüli kivétel.) A lechneri ötletet felhasználva és továbbfejlesztve az udvarokat történeti épületmásolatok helyett kortárs épületekkel építenék be. A tervezett tömegek nem foglalják el az egész udvart, mértéktartóak, szinte már túlzottan is sematikus kialakításúak.

Az Astoria felől érkezők mozgójárdán, a Kálvin tér felől jövők kis kerülő után, lépcsőn jutnak le az új bejárati pinceszintre, a főhomlokzatot sejtelmesen takaró kéthéjú üvegfal takarásában. A leírás zárszava szerint a múzeum egy ideig az üvegfal nélkül is működhetne. Feltételezhető, hogy ha a működés sikeres, ezt a falat nem is építik meg később se, hiszen a múzeum főhomlokzatát teljesen kitakarja, a megérkezés látványát és érzetét blokkolja, időjárás elleni védelmet nem nyújt, hisz egy nyitott térbe érkezik le.

A parkolókat a déli kertben, a raktárakat a nyugati kertben helyezik el, az itteni fák rovására. Arany János szobra északra tolódik, hogy a főbejárat előtt egy egybefüggő rendezvénytér alakulhasson ki. Nehezen indokolható, hogy milyen rendezvény az, ami miatt ez szükséges.

A kertterv nincs kellően kidolgozva. Nem adja meg, hogy az építkezés hány fa kivágását feltételezi. A földalatti létesítmény 2 m földdel való takarása alkalmas parkosításra.

---

Részletek a műleírásból

Szempontok, amit szem előtt tartottunk

• megőrizni az épület méltóságát.

• érintetlenül hagyni a külső-belső homlokzatokat és az eredeti értékes belső tereket.

• a kert belső életét leválasztani a zajos külső világtól, - (ugyanakkor) – a múzeum életét funkcionálisan és térileg elkülöníthetően összekötni a városi élettel.

• múzeum üzenetét virtuálisan és fizikailag is kihozni az utcára.

• lényeges változtatásokat csak az épület másodlagos tereiben eszközöltünk; itt viszont jelentős bontások árán is próbáltunk funkcionálisan és szerkezetileg tiszta, egyértelmű helyzetet teremteni.

              
A terv fontos pontjai

1.A Múzeum-körúttal párhuzamosan a kerítés vonalában üvegből készülne egy bejárati tér (falszoros, interface), ami egyfelől hangfogóként is lezárja a külső lépcső terét, és információs felületként működhetne a város és a lépcsőn szívesen üldögélők felé (filmek, jelek, hírek, képek, grafikák), és egyben jelként szimbolizálná a múzeum életében történt változást. A múzeumlátogató az üvegfal két oldala közt közelítheti meg a múzeum főbejáratát. A kertbe látogatók a meglévő két bejáratot használnák. A két kis kőház felújítás után városi információs pontként, vagy újságosként működhetne. Az üvegfalat többfajta módon lehetne megtervezni (mint szerkezet és mint intermediális felület). Az üvegfal belső felületébe be van foglalva egy homokfúvott felület vetítés céljából. Kutakodás tárgya volna egyéb digitális információs technika alkalmazása egy ilyen helyzetben.
A falon megjelenő képek, információk szorosan a múzeum életéhez tartoznának. A középső bejárati sáv csak az állami ünnepségek alkalmából volna nyitva.

2.Az emberek a falszorosban lépcsőn, liften vagy mozgójárdán érkeznek le egy olyan városi térre, ami már a múzeumhoz tartozik (üvegvitrinekben kőtári kövek, műtárgyak másolata, időszaki „utcakiállítások"), de a városhoz is (kávézó, kis park, múzeumi shop, étterem, találkahely). Részben meghagytuk, ill. rekonstruáltuk a Batthyányi palota pinceboltozatát – hasznosítva azokat. Fontos eleme a térnek a süllyesztett két kis kert, ami a múzeumkerttel csak vizuális kapcsolatban van. Ez a két szabad nyílás és az üvegfal felől érkező fény teszi a teret levegőssé, világossá.

3.Innen érkezünk a múzeum bejárati előterébe, ahonnan közvetlenül elérhető az étterem, shop, ruhatár, gyermekmegőrző és a WC csoportok, továbbá a gyermekmegőrzőhöz kapcsolódóan a gyerekek háza.
A római lapidáriumot érintetlenül hagytuk. Ez a lépcső alatti tér (ferde födémmel) vizuális kapcsolatban van a földszinti internet kávézóval. Központi elosztó terének födémét – a négy pillér között – megnyitottuk 2 szinten keresztül (téri kapcsolat a földszinttel és a jelenlegi főbejárati térrel).

4.Közlekedők
A főlépcsőt és az íves karú lépcsőt saját folytatásukként kezeltük, a pinceszinttől indulva – míg el nem érik a meglévő lépcsőket. Ezek a lépcsők csak rendszerükben azonosak elődeikkel, küllemükben karakteresen eltérnek tőlük. Az íves lépcsők előterében mozgássérültek részére is megfelelő üveg felvonókat terveztünk. A személyzeti lépcsőt és felvonóblokkot – a folyosói hosszfal érintetlenül hagyásával – újra terveztük azért, mert csak így volt lehetséges az alsó két szint rendszerben való tartása.

 

 

5.Földszintre érve jutunk az internetes kávézó-büfé, a gyerekját-szóház és a konferenciateremhez. A büfé-kávézó térileg összekapcsolja a földszintet a bejárati szinttel. A kávézó önálló szigetpulttal működik napi áru feltöltéssel.

6.A gyerekjátszóház és konferenciaterem az udvar beépítésével kapott helyet, mely oly módon történt, hogy a belső homlokzat teljesen eredeti állapotában maradt (visszautalva a Lechner Jenő-féle beépítésre). A konferenciaterem a meglévő pinceszinti pillérekre épülne. A terem alkalmas előadások, kiállítások, oktatás megtartására. Összenyitható minden oldalon az udvari térrel. A gyerekház pedig a teljesen kitisztított északi udvarában kialakított kertbe kerülne (kettős kapcsolódási pont a főépülettel: pince + földszint). Ez a kert és a fedett külső tér különleges performance-oknak adhatna helyet, és itt lehetne kialakítani a gyermekmegőrzőt is. Mindkét épület önálló: csak két meglévő ajtónyílással kapcsolódik a főépülethez. Mindkettő duplafalú üveg kubus (sötétítés, hőtechnika, árnyékolás), formálásában, helyzetében független a múzeum épületétől. Anyaga lehet edzett üveg, copilyth, policarbonát.       

7.Nem nyúltunk a külső lépcsőhöz, a meglévő reprezentatív előcsarnokhoz. Ezt a bevezetőben említettek miatt tartottuk fontosnak. Mindkettő - az épület tömegével, homlokzatával azonos erősséggel - szimbolizálja a múzeumot. Úgy gondoltuk, hogy a teljesen érintetlenül hagyott előcsarnok egyfelől maga is a kiállítás része (megfelelő stílusú és súlyú ülőgarnitúrákkal berendezve). Másfelől pedig egy olyan többcélú tér is, ami esetenként használható volna fogadások, díjátadások, egy-egy különleges hangverseny, vagy műtárgy bemutatására, pl. a múzeumok éjszakáján. Ilyenkor ki volna nyitva a nagy külső ajtó, amit gondosan megtervezett üvegajtóra cserélnénk. Az ajtóhoz kapcsolódóan volna elhelyezve a projektor (üvegfalra vetítés). Így a lépcső és az előcsarnok válna egy egységgé. Az üvegre cserélt ajtó pedig azért volna fontos, hogy a lépcsőn üldögélők bekukucskálhassanak.

8.Az előző ponthoz tartozik tervünk legbizonytalanabb pontja: javaslat Arany János szobrának áthelyezésére. Ez két ok miatt volna fontos. Egyik, hogy a szobornak – mérete miatt jelenleg nincs előtere (ill. az előtér a kerítéssel elválasztott forgalmas körút). Másik pedig, hogy az általunk elképzelt üvegfal úgy volna igazán jó, ha a lépcső és a fal között „csak" tér volna. Új helyén a szobor megfelelő rálátást, előteret kapna. A szobor pandantjaként készülhetne egy Petőfi szobor. Így az állami ünnepek tere is megnőne. (Mindazonáltal a szobor áthelyezése csak halvány javaslat, amit a korabeli Klösz fotóval támasztanánk alá.)

9.A kiállítófunkciókat a kiírásnak megfelelően úgy oldottuk meg, hogy az I. és II. emeleten az ajánlott kitelepítéseket végrehajtva összenyitottuk a folyosókat, körjáratot képezve. Az állandó és a változó kiállítási terek meghatározására szerintünk későbbiekben a muzeológusok feladata volna.

 

 

10.Az igényelt új funkciókat (parkoló, raktárak, konyha) térszín alá telepítettük oly módon, hogy ezen a szinten az új raktárakból rövid úton elérhető a teherlift. Ezen a szinten készülne a személyzet részére egy új központi öltöző, mosdó blokk. Fontosnak tartanánk, hogy azokon a homlokzati felületeken, ahol az új pincebeépítés kapcsolódik a régi épülethez az „angolakna"-fal újra épüljön (pinceszint határolófala). A megfelelő későbbi gépészeti igények és a pinceszint természetes szellőzése végett.

11.Az épületből kitelepítendő és áthelyezendő funkciók a következők:

• az I. emeleti 112. – 115. sz. raktárak az új pinceszintre kerültek,

• a kertészház helyiségeit a III. emeleten pótoltuk, az új közlekedőmagnál,

• az északi udvar és lépcső alatti helyiségek (restaurátor műhelyek, stb.) teljes egészében külső, új helyre kerülnének valahol a városban

• ide kívánkozik az a megjegyzés is, hogy a távoli jövőben a jelenlegi III. emeleti funkciókat jó volna jövőben a restaurátori helyiségekkel együtt egy külső szolgáltatóházban együtt elhelyezni. Így a felszabaduló III. emeleten ki lehetne alakítani a könyvtárat, ezzel a II. emelet is teljes körjárattal a kiállítás része lehetne.

12.A múzeum területén található kőtár nagy része elhelyezhető az északi udvar új loggiasora alatt a kertben (szarkofágok) és a – még városhoz tartozó előtérben üveg mögött megvilágítva.

13.A Pollack-tér felőli kerti pavilont szimmetrikusan kipótolnánk a hiányzó épületrésszel. A kétoldali kertkaput megnyitnánk a földszinten: kertbe is kitelepülő kávézót, pincéjében: borozót alakítanánk ki.

 

 

14.A környezetvédelmi szempontok (amelyek nem csak a természeti, hanem az épített környezetre is vonatkoznak)

• nem nyúltunk az épület külső és udvari homlokzatához

• a felesleges funkciók kitelepítésével nem terheljük feleslegesen a területet

• az új udvarbeépítés módja olyan, hogy megmaradhat a múzeum természetes szellőzése (nem szükséges klíma, mesterséges szellőzés)

• nem hozunk létre felesleges légtereket (az udvar teljes lefedése), amelyeket fűteni és klimatizálni kell.

• az új pinceszintre 2 m vastag földréteg kerül, ahol jelentős növényzet telepíthető.

15.Ütemezés
1.- Gazdasági lépcsőház + liftek
2.- Főlépcsőház folytatása
3.- Épületen belüli szint alatti helyiségek kialakítása
4.- Északi udvarban lévő szerkezetek elbontása – gyerekház + konferenciaterem
5.- Új szint alatti helyiségek kialakítása + főlépcső alatti helyiségek
6.- Múzeum körúti lejárat kialakítása + üvegdoboz
7.- Kerti ház pótlása, átalakítása
8.- Kert

16.A terv elkészítésénél mindenhol figyelembe vettük az akadálymentesítési követelményeket.

17.Javaslatok a használatra

• mivel a süllyesztett tér a város része, az itteni élet – függetlenül a múzeum nyitvatartásától – nonstop működhetne (étterem, shop).

• utcakiállítások rendezésére alkalmas volna a teret övező fülkesor.

• karácsonyi vásár (a külső tér és a múzeumi előtér összenyitásával).

• a gyerekház a múzeum érintése nélkül is használható volna.

• az üvegfalra lehetne filmeket is vetíteni (operafilmek – közönség a lépcsőn, fülhallgatóval).

• vagy fordítva: közönség lent, produkció a lépcsőn és a porticus alatt.

• koncertek, előadó-felolvasó estek a történeti előcsarnokban.

Zárszó: úgy gondoljuk, hogy anyagi erők híján a múzeum egy ideig az üvegfal nélkül is működhetne.

---

vezető tervezők: Csomay Zsófia, Nagy György
építész munkatársak: Csorba Réka, Keményvári Gábor, Magyari Mátyás