Mégis továbbépülhet a félbehagyott visegrádi szellemhotel?

Több tulajdonosváltás, újabb és újabb tervváltozatok után most ismét szándék mutatkozik az egykori Löffler-bányánál megépíteni kezdett, ám régóta torzóként álló szálloda befejezésére. A hatóság elindította az előzetes vizsgálati eljárást, és készült Natura 2000 hatásbecslés is.

A Pest Vármegyei Kormányhivatal minap közzétett hirdetményéből derül ki, hogy környezetvédelmi hatósági eljárás indult az egykori Löffler andezit kőbányánál félbemaradt hotelépítkezés ügyében, a Minerva V50 Ingatlanfejlesztő Alap kérelmére. A visegrádi beruházás során egy négycsillagos szálloda megvalósítását tervezik a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén lévő ingatlanon, ami országos jelentőségű védett természeti terület részét képezi.

Ahogy a közleményben is írják, a területet egy korábbi befektető 2004-2005-ben vásárolta meg, hogy ott ötcsillagos szállodát építsen, ami a Hilton-szállodalánc üzemeltetésében működött volna. Az építkezés jogerős engedéllyel el is indult 2006-ban, ám 2009-ben leállt. Ekkorra a pince + 13 szint magas vasbeton váz készült el, a homlokzati nyílászárók és a burkolat egy része felkerült a házra, illetve a belső szakipari és szakági munkák is folyamatban voltak. A kivitelező 2009 őszén levonult a területről.

Az épület állapotáról 2016 augusztusában az eredeti tervezők által szakvélemény készült, ennek keretében, az eredeti tervek ismeretében az épületszerkezeteket listázták, állapotukat felmérték. Az ingatlan 2019-ben ismét gazdát cserélt, ekkor új tervek születtek, és új, máig érvényes jogerős építési engedélyt adtak ki. 2021-ben újabb tervezési programot indítottak, amihez módosítani kell az építési engedélyt, illetve új előzetes vizsgálati dokumentáció is szükséges - foglalták össze az eddig történteket.

A tervezett épület koncepcionális leírása szerint a volumen jelentősen csökken, azonban az alapfunkció (mint négycsillag superior minősítésű szálloda, wellness, konferencia és étterem) változatlan marad. Az új tervezési program mind a 2006-os, mind a 2019-es változatoknál kisebb alapterületű kialakítást kér, emiatt a meglévő szerkezethez nem terveznek új tömeget építeni, inkább bontás várható, amit egyébként a funkcionális átalakítások mellett sok helyen a szerkezet állapota is indokol.

A tömegformálás szempontjából fontos változás, hogy lebontják a teljes 12. szintet, valamint a 11. szint egy részét, a földszinti bejárathoz vezető rámpát és a hozzá tartozó földszintes építményeket. Az épület körüli telek rendezése során a parkolókat szabad térben, az épület által közrefogva alakítják ki. A meredek terepen, az épület körül cél az eredeti terepviszonyok visszaállítása, a természetes erdei környezet rehabilitációja. Az épület tetőit intenzív zöldtetővel zárják le.

A szálloda belső funkcionális elrendezése az adottságok mentén következetesen kialakítható, így a nagy egységek - mint a főbejárat, wellness, konferencia, szobák - az eredetileg tervezett helyükön maradnak. A tervezett kisebb módosítások az alábbiak lesznek:

• a pincében nem épül parkoló,
• a lobby bejárat felőli oldalát (két szint galériás tér) részben beépítik,
• a wellnessben a meglévő medencék és az új medencék kialakításához szükséges födémszakaszokat lebontják,
• az oldalsó szárnyak lépcsőházait csak a pince + földszint + első szinteken használják, a többi szinten gépészet lesz, vagy lezárják.

A 7. szinti tetőteraszon egy privát fürdőterasz létesítését tervezik medencékkel, szaunákkal, valamint szezonálisan üzemelő bárral, a 11. zárószinten elnöki lakosztályt, skybart és tárgyalótermet alakítanak ki.

A kormányhivatal közleményéhez csatolták az új tervekhez készített előzetes vizsgálati dokumentációt és külön a Natura 2000 hatásbecslést is; ezekből kiderül, hogy a beruházás generáltervezője az Archikon építésziroda.

A hatásbecslés elkészítése azért volt szükséges, mert a beruházás érinti a Pilis és Visegrádi-hegység, illetve a Börzsöny és Visegrádi-hegység Natura 2000 területeit. "A tervezett továbbfejlesztés rendezi az épület sorsát, magával hozza a környezeti elemek kialakítását, és igyekszik a táji környezetbe illeszkedő megjelenéssel ellensúlyozni az éveken át tartó romos állapotot", írják a dokumentumban, amiben a lehetséges folyamatokat mérlegelve arra a megállapításra jutnak, hogy az érintett Natura 2000 terület jelölő fajaira és élőhelyeire, illetve egyéb ritka vagy védett fajokra nem gyakorol jelentős hatást a beruházás.

Az előzetes vizsgálati dokumentációban a jelenlegi épület volumencsökkenéséről a felső szintek bontása mellett azt írják, hogy a wellness-funkciót a megépült tömegen belül alakítják ki, fedett parkoló nem épül területen kívül sem, továbbá az erkélylemezek elbontását és egységes visszaépítését tervezik. A szobaszám 214-ről 205-re csökken, a korábban 3500 négyzetméternyire tervezett wellness-részleg területét 2000 négyzetméterre veszik vissza. A parkolókból is kevesebb lenne, területen belül 147, területen kívül pedig 58+1. A beépítettség 23,36 százalék helyett 19,40 százalék lenne, az átlagos számított épületmagasság 11,60 méter helyett 10 méter, a zöldfelület aránya ezzel szemben 46,63 százalékról 48,34 százalékra növekedne.

A leendő szálloda környezetbe illeszkedésének szándékát többször is hangsúlyozzák a tervezők; a zárókoncepcióról az olvasható, hogy az iroda "teljesen új szemlélettel közelítette meg, a kialakított tájsebbe felépített tájidegen torzó méretét csökkentette, és megfelelő felületkialakításokkal tulajdonképpen oly mértékben tájba illesztette, hogy helyenként elmosódik a természetes környezet és az épület szigorú kontúrja".

A meglévő épülettömeg hátrafelé teraszosan lépcsőzik, ezeken a teraszokon zöldtetőket létesítenének, és amennyire a kilátás biztosítása engedi, "hagyják a környező természetet ránőni a házra". Emellett egyéb építészeti megoldásokkal is igyekeznek az épületet minél inkább "a környező erdő és táj szövetébe rejteni" - ennek jegyében a zöldtetőkről és az oldalhomlokzatok melletti kertből futónövényeket futtatnak fel a homlokzati struktúrára, és az is elképzelés, hogy "az év jelentős részében zöldellő erdőhöz való illeszkedés mentén" alakítanák ki a homlokzatburkolat színét; a jelenlegi tervek alapján egy közepes tónusú, földszínű színezett műkő kerülne fel burkolatként.

Kiemelik továbbá, hogy a szálloda továbbépítése és befejezése "nemcsak turisztikai szempontból lesz jelentős, hanem környezetvédelmi értéket is képvisel", mivel egyrészt megtörténik az egykori bánya területének revitalizációja, másrészt "maximálisan kielégíti a tájba illesztés kritériumait".

Az egykori Löffler-bányában az 1960-as években hagytak fel a kőfejtéssel, ekkor a telket nagyjából a közepén kettéosztó, közel függőleges bányafal szabadon maradt. (A természetes sziklafal a már meglévő, szerkezetkész épület fő látványossága lett, miután hátfalként a koncepció részévé tették.) A torzóként félbemaradt és közel húsz éve tartó beruházásról nemrég a 24.hu közölt átfogó cikket, részben annak apropóján, hogy január 19-én beadták engedélyezésre a módosított terveket (ezek egyelőre nem kaptak jóváhagyást a hatóságtól). Ebben felelevenítik egyebek mellett azt is, hogy a szállodafejlesztésre elsőként az L2 Építész Kft. készített terveket, amelyeket később Johannes Torpe dán építésszel dolgoztak át, az előzetes vizsgálati dokumentációból pedig azt is meg lehet tudni, hogy a legutóbbi tervváltozatokat (még az Archikon munkáját megelőzően) a Value4Real Kft. készítette.