Közélet, hírek

Megmenekült a bontástól a brutalista berlini Egérbunker

1/1

Mäusebunker, Berlin. Fotó: Gunnar Klack. Forrás: Wikimedia Commons.

Hirdetés
?>
Mäusebunker, Berlin. Fotó: Gunnar Klack. Forrás: Wikimedia Commons.
1/1

Mäusebunker, Berlin. Fotó: Gunnar Klack. Forrás: Wikimedia Commons.

Megmenekült a bontástól a brutalista berlini Egérbunker
Közélet, hírek

Megmenekült a bontástól a brutalista berlini Egérbunker

2023.05.26. 14:12

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Berlin, Németország

Építészek, alkotók:
Gerd Hänska, Magdalena Hänska, Gunnar Klack, Kurt Schmersow

Vélemények:
2

Az Egérbunker (Mäusebunker) Nyugat-Berlin ikonikus brutalista épülete, ami egykor állatkísérleti laboratóriumként működött. Amikor felröppent a hír, hogy a tulajdonos az épület bontását tervezi, berlini lakosok, köztük építészek indítottak kampányt a megmentésére. Május 24-én a német Tagesspiegel újság számolt be róla, hogy az Egérbunker megmenekült a bontástól, műemléki védettséget kapott.

A berlini Lichterfelde kerületben álló Egérbunker Gerd és Magdalena Hänska, valamint Kurt Schmersow tervei alapján épült 1971-1981 között a Berlini Szabadegyetem központi állatkísérleti laboratóriumaként. A 2000-es években a Charité Intézet állatkísérleteinek helyszínéül szolgált. 2020-ban bezárt az utolsó laboratórium is, a tulajdonos pedig az építmény lebontását kérvényezte, a mellette lévő, 1966-1974 között épült Higiéniai és Mikrobiológiai Intézettel egyetemben.

A két létesítmény a kórházzal együtt a Benjamin Franklin Campus részét képezi. Az épületek megmentéséért összefogtak a civilek, a Higiéniai és Mikrobiológiai Intézet és a kórház (épült: 1958-1968) már korábban műemléki védettséget kapott. A petíció egyik szerzője Gunnar Klack német építész volt, akivel korábban interjút készítettünk. Klack az épület jelentőségéről szólva a következőt fogalmazta meg:

„Az Egérbunker a high-tech brutalizmus legradikálisabb példái közé tartozik. Homlokzatát előregyártott betonelemekből tervezték, a formája egy széthúzott, levágott tetejű piramisra emlékeztet. A piramis formájú szerkezetek a modernizmusban eléggé ritkák és különlegesek. És az Egérbunker ennek a jelenségnek a legjobb, legradikálisabb példái közé tartozik Németországban."

A Tagesspiegel kérdésére, hogy miért csak most került műemléki védettség alá az épület, Christoph Rauhut, a Műemlékvédelmi Hivatal munkatársa kifejtette, hogy az Állami Műemléki Hivatal a már meglévő bontási engedély miatt nem vizsgálta az ügyet. A szakember hozzátette, hogy a brutalizmusra a frankfurti Német Építészeti Múzeumban (Deutsches Architekturmuseum, DAM) rendezett 2017-es SOSBrutalism kiállítás hívta fel a nyilvánosság figyelmét. A helyzet bonyolult volt, mert bár a Charité a Benjamin Franklin Campus bővítését tervezte, az évek alatt az Egérbunker értéke is egyre nyilvánvalóbbá vált. Az SOSBrutalism kampány a brutalista épületek megmentését és katalogizálását célozta, ehhez egy adatbázis készült.

Az egyelőre nem eldöntött kérdés, hogy milyen funkciója lesz a jövőben a létesítménynek. Ehhez kapcsolódóan május 26-án nyílik a Berlini Galéria (Berlinische Galerie) kiállítása (Suddenly Wonderful - Zukunftsideen für Westberliner Großbauten der 1970er Jahre), amely a városban az 1970-es években épült, a tudomány, a kutatás és a kultúra új helyszíneiként emelt, napjainkban sok esetben pusztulófélben lévő monumentális építmények jelenlegi helyzetével és jövőbeli sorsával, hasznosíthatóságával foglalkozik. A múzeum felhívja rá a figyelmet, hogy ezek az architektúrák - a maguk idejében - újszerű térformáikkal, anyagaikkal és összetett funkcióikkal a jövő optimizmusát képviselték Nyugat-Berlinben. A tárlat szeptember 18-ig látogatható.

Vélemények (2)
Reki
2023.05.30.
15:17

Olyan ronda, hogy már szép!

Pákozdi
2023.05.29.
07:53

Mindössze azt nem tudják, hogy mire lesz jó, azok után, hogy eredeti funkciója megszűnt. Ja, és olyan, mint egy tank, számtalan ágyúcsővel. Anyaga szürke, víznyomokkal szennyezett beton, tömege nem illeszkedik... Úgyhogy igencsak védelemre szorul, főleg a józan ész és a korrekciókra hajló mai közizlés ítélete ellen.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.