Megnyitják az ágyúöntő műhelyt Sárospatakon

Páratlan ipartörténeti látványosság lesz látogatható a keddi megnyitó után a sárospataki vár parkjában. A látogatók is belekóstolhatnak az ágyúöntésbe. Kovács Olivér (muemlekem.hu) írása.

A még a 17. században elpusztult ágyúöntő műhely bemutatásának története 2006-ban kezdődött el, amikor Ringer István régész vezetésével elkezdték feltárni az alapfalakat a vár parkjában. A kora újkori műhely létezéséről sok írásos emlék maradt fenn, négy benne dolgozó öntőmesternek még a nevét is ismerjük. Elsősorban az írott dokumentumok alapján keresték a maradványait, s a feltárás előtt geofizikai méréseket végeztek, amelyek kirajzolták a föld alatti falmaradványokat. A műhely alapfalai helyenként alig egy arasznyira voltak a park pázsitja alatt.

Az ágyúöntő műhelyt – amely a kora újkor egyetlen ilyen emléke Magyarországon – I. Rákóczi György alapította. Bár a most látható falak kiépítésére csak 1631-ben került sor, a szakemberek a kisebb maradványok alapján valószínűsítik, hogy a területen már a Lorántffy Zsuzsannával 1616-ban kötött házassága után röviddel iparosításba fogott. Felbecsülhetetlen jelentőségű a sárospataki műhely, hiszen a korból nem ismerünk hasonlót a mai Magyarország területén. Ráadásul európai viszonylatban is rendkívül ritka az ilyen épen maradt leletegyüttes, nem csoda, hogy a külföldi szakembereknek is felkeltette a figyelmét.

Magyarországon a felvidéki városokban már Zsigmod, majd Mátyás idejében is öntöttek ágyúkat, ezek a műhelyek azonban nem maradtak fenn. Buda eleste és az ország három részre szakadása után a Magyar Királyság fegyver- és lőszerellátását is jelentős részben külföldről, főként a Német-római Birodalomból, valamint a bécsi Arzenálból biztosították. Az erdélyi fejedelmeknek Gyulafehérváron volt öntőműhelyük.

Mivel a sárospataki műhely felmenő falainak magasságát nem ismerjük (bár készültek rekonstrukciók, amelyek a kiállításon megtekinthetők lesznek), modern épületet emeltek, amelyben az ágyúkészítés egyes fázisait rekonstruálták. A látogatók is aktív részvevői lehetnek a kiállításnak, hiszen például a roppant fúróberendezést maguk is megpróbálhatják mozgatni. Le lehet majd menni a hajdani tűztérbe is.

Az ágyúöntő műhely rekonstrukciójának átadására kedden (július 15-én) kerül majd sor, s ugyanekkor nyitják majd meg a most kialakított sárazsadányi néprajzi élményközpontot is. Mindkét kiállítóhely a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma kulturális kínálatát gazdagítja majd.

A teljes cikk és további képek az interaktív ágyúöntő műhelyről a műemlékem.hu magazinban.

Kovács Olivér