Megújítja a Várkapitányság a Daróczi úti volt katonai tömb épületét

A XI. kerületi Daróczi úti tömb az 1900-as évek elején épült, eredetileg azért, hogy biztosítsa a monarchia hadserege számára a ruházati ellátást. Összesen kilenc épületből áll, a Várkapitányság kezelésében lévő együttesből most a III. épületet érintik a munkálatok.

A Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zrt. közbeszerzést írt ki az egykor az Osztrák-Magyar Monarchia K und K katonai épületeit magában foglaló Daróczi úti tömb egyes részeinek megújítására, átalakítására. A kelenföldi telep 9 épületből áll, eredetileg raktár, laktanya, iroda és műhely funkciók voltak benne, a II. világháborút követően a raktárfunkció dominált. 

A Várkapitányság kezelésében lévő épületegyüttesből most a III. épületet érintik a munkálatok (itt található a Régészeti Igazgatóság telephelye), amelyek a szélső szárny I. emeletére, a II. emeletre és a derékszögben csatlakozó területre a középső szárnyig, a három függőleges közlekedőmag felvonóira, az I. és II. emeleten meglevő irodatér részleges átalakítására és új irodaterek kialakítására, a felvonók cseréjére, illetve parkolók kialakítására vonatkoznak. Opcionális tételként szerepelnek a homlokzat veszélyelhárítási munkái és a kapcsolódó kiegészítő menekülőlépcső. Későbbi, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során megvalósítandó tétel még a középső szárny pincehelyiségében egy irattár kialakítása 632 m²-en.

Az épület I. (984 m²) és II. emeleti (1011 m²) irodafelújítási munkálatai két területre bonthatóak: a lépcsőháztól balra eső irodai részen, a régészeti iroda két szegmensében térelválasztással miniirodákat és étkezőfülkéket alakítanak ki. Az ügyiratkezelési irodát egy nagy légterének szétválasztásával 3 kisebb irodává alakítják át, amik egymásból nyílnak. A „B" épület főrészében, a lépcsőháztól jobbra eső „Restaurátorok és Lelőhelydiagnosztika" iroda mögötti részen lévő üres terek kihasználtságának érdekében irodák, tárgyaló, vizesblokk és egyéb helyiségek létesülnek.

A homlokzati javítások a korábban hibás tetőeresz és homlokzati párkányfedések következtében szétfagyott téglák, fugáik, illetve ezek esztétikai szempontból elégtelen, meglévő javításuk, a törött, hiányos téglák, az általánoshoz képest vörösebb színű téglamezők, téglák felületi mállása miatt lenne szükséges. A homlokzaton találhatók részben lebontott kiegészítő elemek, szerelvények - ezek és a már teljesen visszabontott kiegészítő elemek, szerelvények, villamos vezetékek helyén hiányzik az esztétikai szempontból elfogadható visszajavítás. A lehetséges leesés miatt veszélyt jelentő málló/laza elemek cseréje/rögzítése is esedékes. 

A tömb az 1900-as évek elején épült, császári dekrétum rendelte el a monarchia hadseregének ruházati ellátására a Magyar Királyi Honvéd Ruharaktárak létrehozását. 1901-től 1904-ig tartott a raktárak és a hozzájuk tartozó épületek kivitelezése, felépítése. Az intézet funkcióját 1905-ben kezdte meg, és bár az első világháború alatt az épületek nem rongálódtak meg, a monarchia összeomlásával a működőképessége lehetetlenné vált egy időre. A következő fordulópontot a második világháború jelentette, amikor a bombázások tönkretették az épület kétharmadát. 1946-ban a Honvédelmi Minisztérium vette át a Raktárt, melynek új neve Ruházati Anyagszertár Iett, szervezeti felépítése hasonló volt az előzőkhöz. A romos raktárak felújítása 1948-ban kezdődött meg és 1951-ben fejeződött be. 1957-ben az Intézet új neve Központi Ruházati Anyagraktár lett, a ´70-es évektől pedig a Ruházati Ellátó Központként működött - olvasható a Boros László által írt szaktörténetben (Katonai logisztika 4. évf. 1. sz., 1996.)