Épületek/Középület

Mikor Thália mosolyog – A nagyváradi Állami Színház felújítása

1/32

helyszínrajz

Fellner és Helmer eredeti rajz

Archív fotó 1899-ből, Doru Sicoe archivumából

Archív képeslap 1901-ből Doru Sicoe archívumából

Archív képeslap 1908-ból Doru Sicoe archívumából

Archív képeslap 1924-ből Doru Sicoe archívumából

Archív fotó 1972-ből Doru Sicoe archívumából

Az eresz felújítás előtti állapota 2003, fotó: Pro-Arh

A héjazat állapota 2003, fotó: Pro-Arh

A héjazat és a tetőterasz állapota 2003, fotó: Pro-Arh

A nézőtér felújítás előtt, 2007 - fotó: Pro-Arh

A nézőtér (második emelet) felújítás előtt 2007 - fotó: Pro-Arh

A második emeleti előtér felújítás előtt 2007, fotó: Pro-Arh

Az első emeleti előtér szobordísze 2007 , fotó: Pro-Arh

Az első emeleti előtér szobordísze 2007 , fotó: Pro-Arh

A felújított főbejárat 2011, építészet és fotó: Pro-Arh

Felújított külső lámpatest, építészet és fotó: Pro-Arh

A felújított portikusz 2011, építészet és fotó: Pro-Arh

A timpanonon elhelyezkedő szoborcsoport Deák Árpád munkája, fotó: Pro-Arh

Felújított földszinti előtér - építészet és fotó: Pro-Arh

Felújított első emeleti előtér - építészet és fotó: Pro-Arh

Felújított vasfüggöny - építészet és fotó: Pro-Arh

Felújított nézőtér - építészet és fotó: Pro-Arh

71 lámpatestből álló csillár - építészet és fotó: Pro-Arh

Felújított első emeleti páholyok bejárata - építészet és fotó: Pro-Arh

Felújított nézőtér dekorációja - építészet és fotó: Pro-Arh

Felújított nézőtér a színpadról - építészet és fotó: Pro-Arh

Felújított első emeleti előtér - építészet és fotó: Pro-Arh

Felújított első emeleti mosdó - építészet és fotó: Pro-Arh

Restaurált ajtókilincs részlet - fotó: Pro-Arh

A színház felújított főhomlokzata 2011 - építészet és fotó: Pro-Arh

?>
helyszínrajz
?>
Fellner és Helmer eredeti rajz
?>
Archív fotó 1899-ből, Doru Sicoe archivumából
?>
Archív képeslap 1901-ből Doru Sicoe archívumából
?>
Archív képeslap 1908-ból Doru Sicoe archívumából
?>
Archív képeslap 1924-ből Doru Sicoe archívumából
?>
Archív fotó 1972-ből Doru Sicoe archívumából
?>
Az eresz felújítás előtti állapota 2003, fotó: Pro-Arh
?>
A héjazat állapota 2003, fotó: Pro-Arh
?>
A héjazat és a tetőterasz állapota 2003, fotó: Pro-Arh
?>
A nézőtér felújítás előtt, 2007 - fotó: Pro-Arh
?>
A nézőtér (második emelet) felújítás előtt 2007 - fotó: Pro-Arh
?>
A második emeleti előtér felújítás előtt 2007, fotó: Pro-Arh
?>
Az első emeleti előtér szobordísze 2007 , fotó: Pro-Arh
?>
Az első emeleti előtér szobordísze 2007 , fotó: Pro-Arh
?>
A felújított főbejárat 2011, építészet és fotó: Pro-Arh
?>
Felújított külső lámpatest, építészet és fotó: Pro-Arh
?>
A felújított portikusz 2011, építészet és fotó: Pro-Arh
?>
A timpanonon elhelyezkedő szoborcsoport Deák Árpád munkája, fotó: Pro-Arh
?>
Felújított földszinti előtér - építészet és fotó: Pro-Arh
?>
Felújított első emeleti előtér - építészet és fotó: Pro-Arh
?>
Felújított vasfüggöny - építészet és fotó: Pro-Arh
?>
Felújított nézőtér - építészet és fotó: Pro-Arh
?>
71 lámpatestből álló csillár - építészet és fotó: Pro-Arh
?>
Felújított első emeleti páholyok bejárata - építészet és fotó: Pro-Arh
?>
Felújított nézőtér dekorációja - építészet és fotó: Pro-Arh
?>
Felújított nézőtér a színpadról - építészet és fotó: Pro-Arh
?>
Felújított első emeleti előtér - építészet és fotó: Pro-Arh
?>
Felújított első emeleti mosdó - építészet és fotó: Pro-Arh
?>
Restaurált ajtókilincs részlet - fotó: Pro-Arh
?>
A színház felújított főhomlokzata 2011 - építészet és fotó: Pro-Arh
?>
1/32

helyszínrajz

Fellner és Helmer eredeti rajz

Archív fotó 1899-ből, Doru Sicoe archivumából

Archív képeslap 1901-ből Doru Sicoe archívumából

Archív képeslap 1908-ból Doru Sicoe archívumából

Archív képeslap 1924-ből Doru Sicoe archívumából

Archív fotó 1972-ből Doru Sicoe archívumából

Az eresz felújítás előtti állapota 2003, fotó: Pro-Arh

A héjazat állapota 2003, fotó: Pro-Arh

A héjazat és a tetőterasz állapota 2003, fotó: Pro-Arh

A nézőtér felújítás előtt, 2007 - fotó: Pro-Arh

A nézőtér (második emelet) felújítás előtt 2007 - fotó: Pro-Arh

A második emeleti előtér felújítás előtt 2007, fotó: Pro-Arh

Az első emeleti előtér szobordísze 2007 , fotó: Pro-Arh

Az első emeleti előtér szobordísze 2007 , fotó: Pro-Arh

A felújított főbejárat 2011, építészet és fotó: Pro-Arh

Felújított külső lámpatest, építészet és fotó: Pro-Arh

A felújított portikusz 2011, építészet és fotó: Pro-Arh

A timpanonon elhelyezkedő szoborcsoport Deák Árpád munkája, fotó: Pro-Arh

Felújított földszinti előtér - építészet és fotó: Pro-Arh

Felújított első emeleti előtér - építészet és fotó: Pro-Arh

Felújított vasfüggöny - építészet és fotó: Pro-Arh

Felújított nézőtér - építészet és fotó: Pro-Arh

71 lámpatestből álló csillár - építészet és fotó: Pro-Arh

Felújított első emeleti páholyok bejárata - építészet és fotó: Pro-Arh

Felújított nézőtér dekorációja - építészet és fotó: Pro-Arh

Felújított nézőtér a színpadról - építészet és fotó: Pro-Arh

Felújított első emeleti előtér - építészet és fotó: Pro-Arh

Felújított első emeleti mosdó - építészet és fotó: Pro-Arh

Restaurált ajtókilincs részlet - fotó: Pro-Arh

A színház felújított főhomlokzata 2011 - építészet és fotó: Pro-Arh

Mikor Thália mosolyog – A nagyváradi Állami Színház felújítása
Épületek/Középület

Mikor Thália mosolyog – A nagyváradi Állami Színház felújítása

2011.06.21. 14:06
MÉD

A nagyváradi Állami Színház 1900-ban épült fel. A Iosif Vulcan román és Szigligeti Ede magyar nyelvű társulatoknak otthont adó épület állapota fokozatosan romlott, az évtizedek folyamán csupán „felületi kezelést" alkalmaztak az állagmegóvás érdekében. A színpadot, miután teljesen használhatatlanná vált, 2004-ben cserélték, majd Pafka Ernő tervei szerint teljesen felújították, korszerűsítették az egész intézményt is. A színház ma régi pompájában ragyog, Thália legnagyobb örömére.

A Iosif Vulcan román és Szigligeti Ede magyar nyelvű társulatoknak otthont adó Állami Színház a Fellner és Helmer cég tervei alapján készült, s a város emblematikus épületei közé tartozik.  Meghatározó eleme lett a 20. század legelején kialakult, szabálytalan kontúrú, festői Bémer (Ferdinand) térnek, mely mai képét a földszintes házak lebontása után sorra épített eklektikus és szecessziós paloták befejezésével nyerte el.

 

helyszínrajz
1/32
helyszínrajz

 

 
 
 

 

Románia területén négy Fellner és Helmer által tervezett színházat építettek:

  • 1871-1875 Temesvár - színház, hotel, kaszinó
  • 1894-1896 Iasi - Nemzeti Színház (Teatru National)
  • 1899-1900 Nagyvárad - Állami Színház (Teatru de stat)
  • 1904-1906 Kolozsvár - Nemzeti Színház (Teatru National)

A színház bemutatása
A nagyváradi színjátszás története az 1728-as évekre vezethető vissza, amikor a jezsuiták Theatrumában latin majd magyar nyelven iskoladrámákat adtak elő. A komolyabb művészi igényeket is kielégítő operákat és pásztorjátékokat latin és német nyelven Patachich Ádám püspök udvarában játszották. Az önálló színház gondolata először 1829-ben fogalmazódott meg, azonban a római katolikus püspökség ellenállásának hatására évtizedekig húzódtak a jogi viták.

 

Fellner és Helmer eredeti rajz
2/32
Fellner és Helmer eredeti rajz

 

 

A színügyi, szépészeti és közlekedési bizottság 1891-ben határozott egy Bémer téri ház megvételéről, ami hosszas jogi és várostervezési vitának vetett véget, így elindulhatott az építkezési folyamat. 1897-ben a városi tanács a színházépítésben nagy múltra visszatekintő bécsi Fellner és Helmer céget bízta meg a tervezéssel. A kivitelezést Rimanóczy Kálmán, Guttman József és Rendes Vilmos építészek közösen vállalták, és a bontásokból származó építőanyagból egy további épületet is felépítettek, a mai Bazár szoros épületét. A színház alapozását 1899. július 21-én kezdték el: az alapozáshoz és a falazáshoz is nagyszilárdságú, tömör falazótéglát használtak, az épület falvastagságai 80, 50 valamint 30 cm között változnak, téglaboltozatos födémeket és fém áthidaló gerendákat használtak az emeletek között; a tető fa fedélszerkezetét fémszerkezettel egészítették ki az előadóterem fölött és cink burkolólemezekkel fedték, az épület két oldalán szimmetrikusan, a második emeletről megközelíthető teraszokat alakítottak ki.

 

 

Archív fotó 1899-ből, Doru Sicoe archivumából
3/32
Archív fotó 1899-ből, Doru Sicoe archivumából

 

Eklektikus homlokzata elsősorban neoreneszánsz elemeket sorakoztat fel, azonban a főhomlokzat a leghangsúlyosabb a klasszicista építészetre emlékeztető portikusszal, háromszögű oromzattal. Eredetileg Szigligeti Színház volt olvasható rajta, ezt a feliratot az évek során a politikai hovatartozásnak megfelelően cserélgették. A timpanont allegorikus domborművek díszítették: közepén Hunnia alakjával, jobb- és baloldalon a zene, az ének, a tragédia és a vígjáték alakjaival kiegészülve. Az átadás után néhány évtizeddel a domborművek restaurálása helyett egy kényelmesebb megoldást választottak: a balesetek elkerülése végett eltávolították őket, majd simára vakolták a timpanont.  

 

Archív képeslap 1901-ből Doru Sicoe archívumából
4/32
Archív képeslap 1901-ből Doru Sicoe archívumából

Archív képeslap 1908-ból Doru Sicoe archívumából
5/32
Archív képeslap 1908-ból Doru Sicoe archívumából

 

Archív képeslap 1924-ből Doru Sicoe archívumából
6/32
Archív képeslap 1924-ből Doru Sicoe archívumából

Archív fotó 1972-ből Doru Sicoe archívumából
7/32
Archív fotó 1972-ből Doru Sicoe archívumából


 

1899. október 28-ára már tető alatt is volt az épület, ebből az alkalomból bokrétaünnepséget tartottak. A színház főhomlokzata előtt jobb- és baloldalon álló dráma és vígjáték allegorikus szobrai a budapesti Mayer szobrászműhelyből kerültek ki,az épületet díszítő szobrászati munkálatokat Peller Ferenc és ifj. Rimanóczy Kálmán végezték el, festés-aranyozás: Einchorn Vilmos, kárpitozás: Kunz József, vízvezeték-csatornázás: Klell Béla, fűtés-szellőztetés: Keller József, asztalosmunkák: Reiner Károly, színpadi bútorok: Preisz Mihály, bútorok: Herczeg Vilmos, lakatosmunkák: Szántay Lajos és Grünwald Henrik, üvegezés: Déry János, gépek-berendezések: bécsi Wagner cég, villamos világítás: Egyesült Villamossági Rt.

Az épületet 1900. október elsejére fejezték be, az ünnepélyes megnyitót október 15-én tartották, ennek tiszteletére a földszinti előtérben, a padlózatba beépített márványtábla alatt egy időkapszulát helyeztek el.

Felújítás előtti állapot
A színház az évtizedek során több javításon, felújításon esett át. A tetőn az eredeti héjazatot lassan-lassan, a karbantartások alkalmával teljesen kicserélték horgonyzott lemezekre. Saját légkondicionáló rendszerét a központosított fűtési rendszer elterjedésével kiiktatták, és az egész épületet fűtőtestekkel kiegészítve csatlakoztatták ehhez a hálózathoz. Az 50-es években a lábazatot cement alapú vakolattal próbálták megvédeni, azonban, mint sok más épület esetében, itt sem vált be. Ennek következtében az egyre magasabbra kúszó nedvesség a homlokzaton foltokat hagyott. A 90-es évek végén újrafestették, viszont a gyenge alapozás és a felgyülemlett kémiai anyagok miatt repedezni kezdett.

 

Az eresz felújítás előtti állapota 2003, fotó: Pro-Arh
8/32
Az eresz felújítás előtti állapota 2003, fotó: Pro-Arh

A héjazat állapota 2003, fotó: Pro-Arh
9/32
A héjazat állapota 2003, fotó: Pro-Arh

A héjazat és a tetőterasz állapota 2003, fotó: Pro-Arh
10/32
A héjazat és a tetőterasz állapota 2003, fotó: Pro-Arh

 

A nézőtér felújítás előtt, 2007 - fotó: Pro-Arh
11/32
A nézőtér felújítás előtt, 2007 - fotó: Pro-Arh

A nézőtér (második emelet) felújítás előtt 2007 - fotó: Pro-Arh
12/32
A nézőtér (második emelet) felújítás előtt 2007 - fotó: Pro-Arh

A második emeleti előtér felújítás előtt 2007, fotó: Pro-Arh
13/32
A második emeleti előtér felújítás előtt 2007, fotó: Pro-Arh

Az első emeleti előtér szobordísze 2007 , fotó: Pro-Arh
14/32
Az első emeleti előtér szobordísze 2007 , fotó: Pro-Arh

Az első emeleti előtér szobordísze 2007 , fotó: Pro-Arh
15/32
Az első emeleti előtér szobordísze 2007 , fotó: Pro-Arh

 

A helyreállítás szakaszai
A felújítás, ami ezekben a hetekben fejeződött be, az első, egész épületet átfogó tervezés és kivitelezés. Az elsődleges szempont volt kijavítani a keletkezett hibákat, restaurálni a díszítőelemeket és korszerűsíteni a színházat. 2004-ben a színpad padozatának teljes cseréjével indult az épület felújítása, hiszen ez már használhatatlan állapotban volt. A kívülállók számára talán úgy tűnhet, hogy nagyon hosszúra nyúlt a felújítás, de az anyagi lehetőségeket figyelembe véve fel kellett állítani egy prioritási sorrendet a beavatkozások között. A beruházó – a Bihar Megyei Tanács és a Nagyváradi Polgármesteri Hivatal – szeretett volna egy teljes egészében korszerűsített épületet, nem csak felületi megoldásokat, ezért a villanyszerelés, fűtés, vízvezeték-hálózat és csatornázás felújítása következett. Ez lehetővé tette zuhanyzókkal felszerelt öltözők kialakítását a színészek számára.

 

 

A felújított főbejárat 2011, építészet és fotó: Pro-Arh
16/32
A felújított főbejárat 2011, építészet és fotó: Pro-Arh

Felújított külső lámpatest, építészet és fotó: Pro-Arh
17/32
Felújított külső lámpatest, építészet és fotó: Pro-Arh

A felújított portikusz 2011, építészet és fotó: Pro-Arh
18/32
A felújított portikusz 2011, építészet és fotó: Pro-Arh

 

A külső homlokzatok restaurálása közben az előadások zavartalanul folytatódhattak a teremben. Az első lépés egy falkutatás elkészítése volt, ami alapján egy teljes vakolatcsere következett, hogy korszerű, porózus anyagok segítségével hozzájáruljunk a falak lélegeztetéséhez, kiszárításához. A színház hő- és hangszigetelése érdekében a külső nyílászárók teljes cseréje mellett döntöttünk. A korszerű technológiával készített ajtók és ablakok az eredeti modell mintájára készültek a Komfor Wood Kft nagyváradi műhelyében. A homlokzaton lévő díszítőelemeket a fennmaradtak alapján rekonstruálni lehetett, kivéve a főhomlokzati timpanonon elhelyezkedő együttest, ami a múltban biztonsági, majd politikai okok miatt nem kerülhetett vissza helyére. Korabeli fotók és leírások alapján Deák Árpád nagyváradi szobrász készítette el a szoborcsoportot, így egykori pompájában díszeleghet az épület. A restaurált homlokzatok 2009-ben elnyerték a Baumit Románia cégcsoport által kiírt „Az év homlokzata" pályázat első díját.

 

A timpanonon elhelyezkedő szoborcsoport Deák Árpád munkája, fotó: Pro-Arh
19/32
A timpanonon elhelyezkedő szoborcsoport Deák Árpád munkája, fotó: Pro-Arh

 

A belső termek felújításának kezdetével a színielőadásokat már más helyszínekre kellett költöztetni. A kulcsszerepet játszó helyiség a nézőtér három szint magasságában húzódik: a földszinten zsöllyeszékek és páholyok, az első emeleten páholyok, a karzaton pedig szintén zsöllyeszékek helyezkednek el. A domináns színek a fehér, a bordó és az arany. Ez utóbbi a födém központi részén elhelyezkedő, 71 lámpából álló világítótest felkapcsolásával utánozhatatlan csillogást kölcsönöz a teremnek. Restaurálása során a makói Amandinus 99 Kft. szakemberei kiegészítették és újraaranyozták a szobrok hiányzó részeit, a falakat és a födémet behálózó díszítéseket, a lambériát, belső nyílászárókat, valamint a tükrök kereteit is. Szintén a fent említett kivitelező készítette el az első emeleti előtérben található egyetlen eredeti homokfúvásos üvegdíszítés mintájára a többi ajtó hiányzó díszüvegeit.

 

Felújított földszinti előtér - építészet és fotó: Pro-Arh
20/32
Felújított földszinti előtér - építészet és fotó: Pro-Arh

Felújított első emeleti előtér - építészet és fotó: Pro-Arh
21/32
Felújított első emeleti előtér - építészet és fotó: Pro-Arh

Felújított vasfüggöny - építészet és fotó: Pro-Arh
22/32
Felújított vasfüggöny - építészet és fotó: Pro-Arh

Felújított nézőtér - építészet és fotó: Pro-Arh
23/32
Felújított nézőtér - építészet és fotó: Pro-Arh

71 lámpatestből álló csillár - építészet és fotó: Pro-Arh
24/32
71 lámpatestből álló csillár - építészet és fotó: Pro-Arh

Felújított első emeleti páholyok bejárata - építészet és fotó: Pro-Arh
25/32
Felújított első emeleti páholyok bejárata - építészet és fotó: Pro-Arh

 

 

A fém tárgyak felújítása Kovács Károly nagyváradi képzőművész feladat volt. Az épületet kívül és belül díszítő lámpatesteket, függönykarnisokat, az ajtók díszrácsait, kilincseit, a szellőzőcsatornákat díszítő rácsokat kijavította, újraaranyozta, valamint az eredeti elemek mintájára legyártotta a hiányzó darabokat. A tapétát, a padlószőnyeget, a sötétítőket és a függönyöket nagyváradi Actio Trading Kft. teljesen kicserélte korszerű, a tűzoltósági előírásoknak megfelelő darabokra. Ugyanezeket a fázisokat követték az előterek és közlekedők felújítása során is.

 

 

Felújított nézőtér dekorációja - építészet és fotó: Pro-Arh
26/32
Felújított nézőtér dekorációja - építészet és fotó: Pro-Arh

Felújított nézőtér a színpadról - építészet és fotó: Pro-Arh
27/32
Felújított nézőtér a színpadról - építészet és fotó: Pro-Arh

 

A mosdókat korszerűsítettük, mozgássérültek számára is teljes kényelmet biztosítottunk, a számukra berendezett mosdóval lett gazdagabb az épület. Eredetileg a színház bútorait az osztrák Thonet gyárból hozatták, ezekből mára már nagyon kevés maradt meg használható állapotban, így szükségessé vált a bútorok teljes cseréje. A székesfehérvári Garzon Bútor Zrt. gyártotta le a zsöllyeszékeket, a páholyszékeket és lócákat, az előterekben a kanapékat és az asztalokat. A felújítás során átrendeztük a nézőteret. Az érvényes előírásokat és a nézők kényelmét figyelembe véve a földszinten megnöveltük a sorok közötti távolságokat és a páholyokban lecsökkentettük a székek számát.

 

 

Felújított első emeleti előtér - építészet és fotó: Pro-Arh
28/32
Felújított első emeleti előtér - építészet és fotó: Pro-Arh

Felújított első emeleti mosdó - építészet és fotó: Pro-Arh
29/32
Felújított első emeleti mosdó - építészet és fotó: Pro-Arh

Restaurált ajtókilincs részlet - fotó: Pro-Arh
30/32
Restaurált ajtókilincs részlet - fotó: Pro-Arh

 

Az alagsor felújítása során lehetőség nyílt az eredeti fűtési rendszer részleges feltárására és tanulmányozására. Szerencsére a központosított fűtés bevezetésével nem tették tönkre az egész hálózatot, így a nézőtéren, az előterekben és a folyosókon helyre lehetett állítani az eredeti légfolyosókat. A teljes rendszer rekonstruálása lehetetlen, hiszen az irodákhoz vezető járatokat lebontották.

 

 

A színház felújított főhomlokzata 2011 - építészet és fotó: Pro-Arh
31/32
A színház felújított főhomlokzata 2011 - építészet és fotó: Pro-Arh

 

A színház rehabilitálása során a főbejárat előtti lépcsők, kocsifeljárók burkolatcseréje, valamint a külső lámpák rekonstruálása is megtörtént. A három főbejárat előtti gránit lépcső nem esett áldozatul a korábbi felújításoknak, így azokat teljes egészében helyre lehetett állítani. Ezeket a fedett portikusz alatt gránitlapokkal, és a két kocsifeljárót – a kor szellemét idézve – kockakövekkel burkoltuk. A földszinti előtér padlóburkolatát rossz állapota miatt teljesen fel kellett újítani. A mozaik feltörése során megtalálták a padló alá beépített időkapszulát. A kapszula egy pergamen díszoklevelet és öt papírdokumentumot tartalmazott: a színházépítésre felügyelő bizottság Nagyvárad város színügyi bizottsága, Nagyvárad thj. város törvényhatósági bizottsági tagjainak névsora az 1900-as évre, Nagyvárad város tanácsa az 1900. október havában, Jegyzőkönyv. Ezek restaurálását Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtár munkatársai végezték el. Az iratokat a Nagyváradi Színház letétbe adja a Körösvidéki Múzeumnak, a két másolat egyike a színházban kiállítva maradt, a másik pedig az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti tárába került. 


Nagyváradi színház felújítása

vezető tervező: Pafka Ernő
építész munkatársak: Carmen Pafka, Calin Laza, Király Anikó, Urda Radu
szakági tervezők:
statika: Negrea Ovidiu
gépészet: Chiorean Viorel, Socaciu Radu
elektromosság: Ritter Ferenc
generáltervező: Sc. Pro Arh Srl. - Nagyvárad

tervezés éve: 2003- 2010
kivitelezés éve:? 2004-2011
bruttó szintterület: 5760 m2
megbízó: Bihar megyei Tanács; Nagyváradi Polgármesteri Hivatal
generálkivitelező: Sc. Euras Srl - Satu Mare, Sc. Constructorul Salard Srl.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.