Milánó 2015 - Az Építész Szakkollégium állásfoglalása
Állásfoglalás a Budapesti Műszaki Egyetem Építész Szakkollégiumának közössége részéről a Milánói EXPO magyar pavilonja körül kialakult helyzet ügyében.
Az Építész Szakkollégium, mint hallgatói-szakmai szervezet elkötelezett a pluralizmus, a nyilvánosság és a demokratikus folyamatok mellett. Elkötelezettségünk működésünkben is visszaköszön. A szakkollégium mindenkori döntéseit a szakkollégium közössége hozza meg. Ez a procedúra biztosíthatja egyedül, hogy olyan folyamatok mentén működjünk, amely minden tag számára elfogadható. Ez a procedúra lassú, vitákkal teli és energiaigényes.
A milánói pavilon tervei körül kialakult jelenlegi helyzetet, mind a politikai elit, mind pedig az építész szakma sorozatos mulasztásának eredményeként értékeljük. Ennek tükrében a következő állításokat tartjuk fontosnak megfogalmazni:
- Nem értünk egyet a Magyar Építész Kamara kései reakciójával. Amennyiben a pályázati folyamat kezdetekor és közben is szakmai aggályok merültek fel, akkor késeinek tartjuk a most érkezett állásfoglalást.
- Ha a szakma képviselői és az építészek a kezdetektől fogva tisztában voltak a pályázat problémás kiírásával és vállalásaival, akkor hibának tartjuk a részvételüket.
- Nem esztétikai problémákat látunk körvonalazódni a helyzet kapcsán.
- Nagyon rossz precedensnek tartjuk a kialakult helyzetet, amely az eljövendő évek pályázataira is kihatással lehet, annak ellenére, hogy következik korábbi elhibázott pályázati folyamatokból.
- Nem értünk egyet azzal, hogy Ertsey Attila nem tekinti saját szellemi termékének az ALAKOR terveit. Rossz példát mutat ezzel az eljövendő generációknak, hiszen az építész nem eszköz bárkinek a kezében, önálló döntéssel bíró egyén, akinek vállalni kell a felelősséget a tervért amiben részt vesz. Amennyiben Ertsey Attila nem tud felelősséget vállalni, úgy véleményünk szerint nyitott előtte a lehetőség a nyilvános elhatárolódásra.
- Véleményünk szerint Szőcs Géza és a milánói kiállítás előkészítő stáb tagjai nem törekedtek az átláthatóságra, a nyilvánosságtól tudatosan távol maradva cselekedtek. Továbbra sem világos számunkra, hogy miért nem kooperáltak az első díjas tervvel a megvalósíthatóság problémái kapcsán. Az ALAKOR látványterveinek változatain látható, hogy a második helyezett pályamű is áttervezésen kellett, hogy átessen.
- Nem tartjuk elfogadható eljárásnak, hogy az ALAKOR-t már áprilisban megépítendő pavilonként prezentálták a kiállítás milánói szervezői számára, úgy, hogy erről itthon még nem lehetett tudni.
- Sajnálatosnak tartjuk, hogy Zoboki Gábor napokkal azután, hogy neve felmerült a pályázati döntéshozatalban való részessége kapcsán még mindig nem nyilatkozott.
Összességében nem tekintjük egyedi esetnek a kialakult helyzetet, az elmúlt huszonöt év káros hagyományait látjuk visszatükröződni mind a pályáztatás folyamatán, mind pedig a megvalósítandó terv körül kialakult botrány kapcsán. Egy ilyen helyzetben nem gondoljuk, hogy a botrány bármely irányú kifutása pozitív eredményként lesz értékelhető, bármelyik pályamű épül is meg Milánóban.
Az Építész Szakkollégium közössége
15:20
Pontos a szöveg, minden sorával egyetértek (az utolsó bekezdéssel nem, arról szívesen vitáznék, de nem itt, nem most), köszönet a hallgatóknak.
Az egyetemi hallgatóknak, nem a hallgató egyetemeknek.
Kikotyogás helyett most csak annyit, hogy amikor egy egyetem vezetése szíve szerint megszólalna, de úgy gondolja, hogy az ismert körülmények (állami támogatás, bedarálás veszélye, stb.) ezt nem engedik, az az érzés ott gyomor tájékon megmondom honnan ismerős: a rendszerváltás előttről, ez tartotta életben a Kádár-rendszert.
Ezzel szemben, amikor a szakmai közösség látványosan egyfelé húz és ehhez társadalmi támogatottság is társul (ahogy most is), néha olyan csodák történnek, mint a belvárosi zeppelinnel. Hiába támogatja példátlan akarattal a polgármester, a főépítész, hiába tolja ezerrel a belvárosi övön aluli elintézőember.
Most épp Szőcs ül a sötét üvegű állami merciben. Nem látni be az ablakon, a tervezők ott ülnek-e mellette, de a nagy hallgatásból ítélve: igen, kényelmesen elnyújtóznak a bőrfotelben, pezsgőznek. Kétszázzal száguldanak a forgalommal szemben, villognak, előznek, azt mondják sietnek. Mint a régi viccben, azt hiszik minden őrült szembe jön. Ideje lenne lassítani, visszamenni a helyes sávba, észrevenni, hogy nem a szembe jövők őrültek meg, ellenkezőleg, a szembe jövők egyszerűen csak szabályosan közlekednek.
Nagyon jól látja a Szakkollégium, ez nem esztétikai kérdés.
KL