Millenáris Velodrom - a Váncza Művek győztes terve

A korszerű, nemzetközi színvonalú multifunkcionális kerékpár-stadion a Nemzeti Olimpiai Központ komplex szolgáltatási rendjébe illeszkedik Váncza László és munkatársainak tervében. A koncepció a kiírt pályázaton I. díjat nyert.

A terveket a sporttörténeti és hazai építészettörténeti jelentősséggel rendelkező Millenáris Velodrom épületegyüttesének revitalizációjára, fejlesztésére, ill. az eredeti intézmény helyére készülő új épület megvalósítására tett javaslattal lehet kidolgozni. Az intézménynek a pályakerékpár-sporton túlmenően szolgálnia kell a torna-sportot, a BMX-sportot, valamint elvárt flexibilitása révén alkalmasnak kell lennie konferenciák, kiállítások és koncertek megrendezésére is. A pályakerékpár versenyek esetén nemzetközi és országos versenyek-, míg tornaversenyek esetén csupán országos szintű versenyek megrendezésére készül kiíró.

Millenáris Velodrom, mint kulturális örökség

A Millenáris Sporttelep eredeti terveit Neuschloss Marcell és Neuschloss Ödön készítették 1895-ben. A milleneumi rendezvénysorozathoz kapcsolódó avató-ünnepségen (1896. május 14.), itt köszöntötték az első újkori olimpiai játékokról, Athénból hazatérő sportolóinkat. Az ünnepeltek között - mint a legeredményesebb magyar sportolója nemzeti válogatottunknak -, jelen volt az ifjú Hajós Alfréd is, aki két győzelmével (100 m gyors, 1200 m gyors) megszerezte hazánk első olimpiai aranyérmeit. A három héttel később megrendezett ezredéves ifjúsági tornaversenyen maga Ferenc József császár is tiszteletét tette. A sporttelep az 1896-os ünnepségekhez kapcsolódó sportesemények otthonául épült fel, korabeli elképzelés szerint ideiglenes jelleggel.

Az ünnepség-sorozatot követő fennmaradását kizárólag a sportegyesületek közös akaratának és a városlakók sportolás iránt kifejtett határozott igényének köszönhette. Fenntartását, folyamatos fejlesztését, majd újjáépítését a versenysportok gyakorlását és szabadidőben történő egészséges testmozgást támogató egyének, szervezetek szorgalmazták. A Millenáris Sporttelep megnyitásától fogva az élsport mellett a közösségi sportot is szolgálta. Használati jogának gyakorlását azzal a feltétellel hagyta csak jóvá a Székesfőváros Közgyűlése, ha üzemeltetői az iskolások és az amatőr sportkedvelők számára is folyamatos hozzáférést biztosítanak.

1928-ra Magyarország nyerte el a pálya-kerékpáros világbajnokság megrendezésének jogát. A világverseny alkalmára Hajós Alfréd tervei szerint teljesen újjáépítették, és 1928. július 8-án határidőre átadták Európa egyik legkorszerűbb és leggyorsabb kerékpár-pályáját, a Millenáris Velodromot. Az új arénában motorvezetéses futamokat és az akkori versenyszabályoknak megfelelő egyéb pályaszámokat is lebonyolíthattak. A versenypálya dőlésszögének állása is a korabeli nemzetközi előírásoknak megfelelően alakult: a fordulókban 38,9 fokos, az egyenesekben pedig 12 fokos volt. Az átépítésnél, a verseny-szabályzat szerinti mérétkben megrövidült a pálya, melynek hossza 415 méter lett. A célegyenesben 3.000 néző befogadására alkalmas fedett lelátó fogadta a látogatókat. Az aréna kontúrját követve ovális alakú lépcsősort is kialakítottak, melyen további 11.000 néző foglalhatta el helyét. A mesterséges világítás korszerűbb formában továbbra is megmaradt, ami lehetővé tette esti versenyek megrendezését is.

A Millenáris Velodrom műszaki vonatkozásban is igen jelentős emlék. Az élsport követelményeinek megfelelő sportlétesítmények megvalósításának gyakori velejárója a korszerű építéstechnikai megoldások alkalmazása. Ez igaz volt az eredeti létesítményre (mely olimpiai futamok befogadására is alkalmas volt) és az újjáépített pályára egyaránt, hiszen utóbbi, Folly Róbertnek, kora egyik legelismertebb szerkezettervezőjének vasbetontervei szerint készült, a lehető legmagasabb technológiai színvonalat szem előtt tartva. A tribünépület a két világháború közötti stadionépítés-technológia egyik jelentős, nemzetközileg is elismert példája.

A Millenáris Sporttelep jelentőségét fokozza az a tény is, hogy az intézmény, immár 117 éve eredeti rendeltetésének megfelelően, folyamatos használatban van. A világon, e kategóriában egyedülálló örökségnek tekinthető. Fennállása során a Millenárist többször korszerűsítették, de a pálya elrendezése és elhelyezése a mai napig őrzi az eredeti állapot emlékét. A tribünépület az 1928-as elrendezést mutatja, míg a jelenlegi kerékpárpálya futófelülete a hazai világbajnokságra épített 415 méteres betonteknőn nyugszik.

Tervezési koncepció: a Magyar Kerékpáros Központ tervezete

A Magyar Kerékpáros Központ megvalósításához legméltóbb és legalkalmasabb helyszínül, a jelenlegi Millenáris Velodrom sporttelepe szolgálhat. Tervezési koncepciónk a helyszínhez köthető kivételesen gazdag sporttörténeti és építészeti értékekre alapozott, közösségi szolgálatra nyitott rendszerű, professzionális sport-létesítmény megvalósítását célozza meg. A magyar kerékpár-sportot (tömegsportot és élsportot) támogató komplex szolgáltatási háttérrel rendelkező stadion, hozzáférhetősége és korszerűsége révén, hazánk sokszínű kerékpár-kultúrájának időszerű felemelkedését segítheti.

Tervezetünkben a Millenáris Velodrom fogadóépületét és a zárófödémén kialakított szabadtéri lelátót eredeti funkciójában őrizzük meg. Az új kerékpár-stadion épületét a korabeli pálya helyén alakítottuk ki. A fedett velodrom közönségforgalmi tereinek terepszintre történő szerkesztésével közvetlen kapcsolatot teremtettünk a meglévő fejépülettel és a Nemzeti Olimpiai Központ összefüggő, kiterjedt zöldfelületével. A beltéri, faburkolatú kerékpár-pálya magjában elhelyezkedő középtér süllyesztett kialakításának köszönhetően többcélú programok befogadására is alkalmas (tornaedzések, tornaversenyek, kiállítások, konferenciák, bemelegítőtér). A kiszolgáló terek és az öltözők a középtér járószintjén, azzal közvetlen térbeli kapcsolatban helyezkednek el, a kerékpár-pálya alatti zónában.

A versenyzők és az üzemeltetést végző személyek fogadása a fejépülettel szemközti oldalon, az alagsori szinten történik. A stadion zárófödémét kültéri kerékpárpályaként alakítottuk ki. A terepszinttől elemelt szabadtéri velodromot az eredeti fejépület lelátójához csatlakoztattuk. A 400 méter hosszú szabadtéri kerékpárpálya, hozzáférhetősége révén az amatőr és közösségi sport szolgálatába állhat. Az új keletű térkompozíció, formavilágával a klasszikus vasbeton-építészet alaktanára utalva kapcsolódik a korabeli konstrukcióhoz.

Építészeti megoldás

Általános ismertetés, helyszínrajz
Az Új Millenáris Velodrom helyszínrajzi elrendezése változatlan formában örökíti át a meglévő állapot geometriai képletét. A jelenlegi, Hajós Alfréd tervei alapján megvalósult fejépület, fejépületként funkcionál az új kompozícióban is, míg a szabadtéri velodrom helyére kerülő fedett stadion beépítésmódjával és felülnézetével illeszkedik az elődök által meghatározott szimmetrikus elrendezésű kontúrhoz. A tervezési koncepció egyik meghatározó tétele a Hajós féle - sporttörténeti helyszínként és építészettörténeti emlékként is jelentős -, fogadóépület megőrzése. A különleges metszetű főépület lépcsőzetes kialakítású tetőteraszát fedett-nyitott lelátóként alakították ki. Az új stadion zárófödémét szabadtéri kerékpárpályaként formáztuk meg, s a fejépület lelátójához illesztve egy új szabadtéri velodromot hoztunk létre az utánpótlás képzése és a közösségi sport szolgálata részére. A terepszinttől elemelt "karima" alatt, szükség szerinti mértékben a földbe süllyesztve szerkesztettük meg a fedett velodrom verseny- és kiszolgáló tereit.

A helyszínrajzi adatszolgáltatás szerint az Új Millenáris Velodrom rendezvényeire érkező közönség jelentős részét a Szabó József utca felől léptetik be Nemzeti Olimpiai Központ területére. A jelenlegi Kisstadion helyére tervezett Multifunkcionális Közösségi Csarnok beépítési kontúrja a fejlesztési tervek szerint megváltozik, s ennek köszönhetően a Millenáris Velodrom fejépülete előtt egy cca. 5700 m² alapterületű, háromszögletű teresedés (fogadótér, park) jön létre. A háromszög egyik súlyvonala a Millenáris Velodrom fejépületének szimmetria-tengelyébe fut. Az Új Millenáris Velodrom főbejáratát az eredeti épület középtengelyére szerkesztettük.

A stadion gépjárművel történő megközelítése a Szabó József köz felől történik. Az alagsori szintről nyíló gazdasági bejárathoz és parkolóhoz a tervezési terület keleti sarkáról induló, kétirányú forgalomra méretezett nyitott rámpa vezet le. A rámpához vezető bekötő-út mentén biztosítottunk a versenyzői buszok számára parkolási lehetőséget. A fogadótér alaprajzi elrendezését a helyszínrajzi súlyvonalak irányai határozták meg. A mészkő és zöldfelületek váltakozó ritmusú kiosztását a közönségforgalom intenzitásához igazítottuk. Az épület előtt álló platánfákat megőriztük. A fogadótér egyedi kiosztású mészkő burkolatát a fejépület két oldalán vezettük át a stadion üvegfallal határolt homlokvonaláig, hangsúlyossá téve ezzel az épület összetett kültéri kapcsolódási rendszerét.

A tervezési terület észak-nyugati és észak-keleti határvonalán - a meglévő növényzet értékesítésével - egy fás, ligetes védősávot telepítettünk, mely övezet a zöldfelületi intenzitás növelésén túlmenően a Thököly út és a Stefánia út szomszédos lakóépületeinek védelmét is szolgálja. Az új stadion körül összefüggő felületű gyepes parkot alakítunk ki, alkalmassá téve ezzel a területet szabadtéri programok befogadására. A fedett velodrom hossztengelyének dél-keleti részén helyeztük el a kültéri BMX gyakorló-pályát, melynek mobil elemekből álló rendszere az aktuális igényeknek megfelelően változtatható. (A szabadtéri sportszerek tárolója az alagsori manipulációs térből nyílik.) Az új kerékpár-stadion helyszínrajzi konfigurációja gyakorlatilag megegyezik a jelenlegi Millenáris Velodrom képletével, így az épület meglévő környezethez való illesztése, magától értetődő módon történhet.

Alaprajzi, térbeli elrendezés
Az épület új keletű főbejáratát a fejépület középtengelyére szerkesztettük. A terepszinten felnyíló, reprezentatív előcsarnokból közelíthető meg minden közösségi szolgáltatást nyújtó funkcionális egység. A stadion főbejáratát kijelölő markáns beton-kereten át jutunk a fogadótérbe, ahová belépve azonnal feltárul a meglévő szabadtéri velodrom helyén kialakított, új fedett kerékpárstadion üvegfallal elválasztott, természetes fénnyel bevilágított, küzdőtere. A bejárat mellet szimmetrikusan helyeztük el a jegypénztárakat (4 db.), a portát és az épület-felügyeleti helyiséget. A Hajós féle fejépület földszintjén, a keleti szárnyban található a kerti terasz-kapcsolattal is rendelkező kávézó, míg a nyugati szárnyban az üzlethelyiségeket, a kerékpárkölcsönzőt valamint a kerékpár-szerviz elhelyezését tervezzük.

Megőriztük az épület eredeti lépcsőrendszerét, melynek kiegészítéseként, az akadálymentesítés biztosítása érdekében, két személyfelvonót építettünk be. Az eredeti épület első emeletén, az előcsarnok galériáján alakítottuk ki a közösségi életet támogató társalgót és az osztható belső terű előadóteret. A középfolyosós rendszerű oldalszárnyakban az igazgatási blokkot és a kerékpárklubok helyiségsorát helyeztük el. Az irodai egységek a központi fogadótérből és a külső téri, rekonstruált lépcsőkarokról is megközelíthetőek.
Az épület második emeletéről léphetünk ki a fedett, külső-téri lelátóra, mely lépcsőzetes metszetű födémszerkezet, eredeti funkcióját megőrizve, az új stadion zárófödéméből formált, 400 méter hosszú, szabadtéri kerékpár-pálya közösségi tereként szolgál az új térkompozícióban is.

A szabadtéri velodrom kerékpárral történő megközelítése a stadiont körülölelő parkból történik a pálya-ívekhez simuló, két akadálymentesen kialakított rámpa segítségével, mely elrendezés, mindennapi használatában egy nyitott rendet enged meg üzemeltetőjének. A lefejezett pálya-kerékpár sport lábra állítása kizárólag alulról építkezve képzelhető el, észszerű döntés tehát a stadiont kezdő és amatőr versenyzők számára is hozzáférhetővé tenni. (A beltéri parkettás pálya használata professzionális tudást és sok éves gyakorlatot igényel.) Az eredeti lelátó és a kültéri kerékpárpálya térbeli kapcsolatának megteremtését, a szolgáltatási tartalom bővítésén túlmenően az előtörténet iránti tiszteletünk is ihlette. A közösségi sportot kiszolgáló öltözőegységeket szintén a Hajós ház második emeletén helyeztük el. Ezen a szinten található a közösségi sport-club is melyhez kellő számú kiszolgáló helyiséget csatoltunk.

Az épület különleges világát meghatározó korabeli vasbeton szerkezeteit láthatóvá téve alakítottuk ki a szerelt jellegű, egyedi belsőépítészeti elemekkel operáló új térelválasztási rendjét. A szerkezetileg, hőtechnikailag, gépészetileg és belsőépítészetileg felújított épület az Új Millenáris Velodrom térstruktúrájában, mint fejépület szolgálhat a továbbiakban is. Kültéri lelátójának rossz műszaki állapotú fedését korszerű, felülvilágítóval integrált esővédő tetőzetre cseréltük. A lelátót ülőhelyek kialakításával tettük komfortosabbá.

Az új kerékpár-stadion csarnokterét a korabeli kerékpárpálya helyén alakítottuk ki, a törtvonalú főépület szimmetriatengelyére szerkesztve. Külső kontúrjában, helyszínrajzi vetületében megőriztük az eredeti együttes kompozíciós képletét. A nagybelmagasságú előcsarnokból nyíló sportcsarnok ívesen körbefutó közönségforgalmi terét síkban csatlakoztattuk főépület halljához. A központi közlekedő járószintje a külső terep rendezett talajszintjéhez is illeszkedik. A kerékpár-stadion homlokzati üvegfallal leválasztott belső tere teljes felületével a Nemzeti Olimpiai Központ rendezett parkjára nyílik.

A kerékpár-pálya egyenes szakaszához simul az öblös alaprajzi kialakítású lelátó, melynek állandó ülőhelyeit a felső sorok felől tártuk fel. A lelátókról a kerékpár-pálya teljes felülete belátható. Az előírásnak megfelelően méretezett biztonsági korlátokat víztiszta, plexi alapanyagból tervezzük megvalósítani.
A monolit vasbeton pillérvázas csarnoktér 8 db nagyméretű merevítő-magja a homlokzati üvegfal mentén, kör-körös elrendezésben helyezkedik el. Belső tereikben lifteket, szolgálati lépcsőket és raktár-, kiszolgálóhelyiségeket terveztünk. E rejtett kialakítású háttérhelyiségekben berendezett kiszolgáló egységek, versenyek és rendezvények esetén a kávézó-büfé szolgáltatásának ideiglenes kitelepülését teszik lehetővé a közösségi térben. A sportcsarnok terepszinti közlekedőjének méretezésekor további állóhelyekkel igényével és nagy versenyek esetén felállítandó mobil lelátók elhelyezésével is számoltunk. A közönségforgalmi tér teljes felületét akadálymentes módon alakítottuk ki, a lelátó felső szintjén öt szektorban rendeztünk be mozgásukban korlátozottak számára nézőhelyet.

Az arénában kialakított fix ülőhelyek száma: 800 férőhely, a felső szinten kialakított mobil ülőhelyek száma: 780 férőhely, akadálymentes nézőhelyek száma: 55 férőhely, a állóhelyek száma: 700 férőhely, közvetítői állások száma: 12 db. A velodrom küzdőterében felállított fapálya a nemzetközi előírásoknak megfelelő kiképzésű, hossza: (a pálya belső síkjától mért 20 cm-en) 250 méter, az ívek sugara: 24,00 méter, a pálya dőlésszöge az egyenes szakaszokban: 12°, a kanyarokban 42°. A verseny-pálya belső oldalán szabvány szerint méretezett szélességű, vízszintes padozatú menekülő sáv, és gyülekező tér található. A versenypályához való feljutást a kanyarívek mentén kialakított rámpák biztosítják, melyek közül az északi oldalon álló akadálymentes kiképzésű. A felhajtó rámpák a gyülekezőtérhez csatlakoznak.

A stadion belső küzdőterét, egy parabolikus ívű sodronyszerkezettel gyámolított, síkban záródó, szerelt födémmel fedjük. A felülvilágító rendszerrel integrált egyedi tervezésű szerkezet, belső felépítésének cellás kialakításával az épület fenntartható üzemvitelét is támogatja. A szerkezet könnyedségén és igényes esztétikai megjelenésén túl az alábbi előnyös tulajdonságokkal rendelkezik: biztosítja és szabályozza a tér természetes fénnyel történő bevilágítását, a felülvilágítók külső üvegrétegeibe napelem fóliák kerülnek beépítésre, a kéthéjú szerkezete légcelláinak szabályozhatósága révén nagyban csökkenti a környezeti hatások értékét (téli-, nyári üzemvitel), gazdaságosan kivitelezhető nagy fesztávolságú tartó, vízszintes záródásának köszönhetően a belső tér volumenét optimalizálja. A felülvilágítók kiosztásának geometriáját a csarnoktér funkcionális rendjéhez igazítottuk.

A túlzott benapozás elleni védelmet, a bevilágító aknákban elhelyezett forgatható lamellázat (diffúzor) biztosítja. Az egymástól nagy távolságban eltartott kétrétegű szerkezet manipulációs terében gépészeti vezetékek, mesterséges világítást és a hangosítás kellékei is elhelyezhetőek. Az egyedi szerkezet tartószerkezeti jellemzőit a statikai műleírásban ismertettük. A stadion nézőterének kiszolgáló zónáját, az előcsarnokból megközelíthető, alagsorban összefogott helyiségcsoportként alakítottuk ki. A funkcionális egység két-két nagyméretű vizes-helyiséget, két akadálymentes WC blokkot, 1500 főre méretezett ruhatárat és 300 egységre méretezett, automata rendszerű értékmegőrzőt foglal magában.

Az alagsori szinten a kiszolgáló tér oldalfalaival terveztük a központi gépészeti helyiségeket: a hőközpontot, a klímagépházat, a szürkevíz-rendszert vezérlő szennyvízkezelőt és a szellőző gépházat. A gépészeti terekhez csatlakozó gerincvezeték hálózat az alagsori parkoló födémén fut körbe, a függőleges csatlakozási pontok érintésével. A gépészeti fel- és leszálló ágak a merevítő magokban kirekesztett aknákban helyezhetőek el. Az alagsori parkoló feltárását a főépülettel szemközti oldalon, az észak-keleti fronton határoztuk meg. Lejáratát a Szabó József köz felőli telek-bejáratra néző, nyitott rámpa biztosítja. Az alagsori parkoló körbejárható, egyirányú forgalomra szerkesztett rendszerével 60 db személygépkocsi és 100 db motorkerékpár befogadására alkalmas. Az épület szimmetriatengelyére illeszkedő gazdasági bejárat valamint versenyzői fogadótér a parkoló ki- és behajtója között helyezkedik el, a felülvilágítóval ellátott, süllyesztett előtérről nyílóan.

A busszal és/vagy gépkocsival érkező versenyzők ezen a ponton lépnek be az épületbe, ahonnan sportszereikkel a speciális méretezésű, nagyterű lift használata vagy lépcsőház kapcsolat révén juthatnak le az öltözői szintre, azaz a versenypályához. A gazdasági bejárat blokkjában fogadjuk a rádió- és TV riportereket is, akik innen, a szurkolóktól elkülönített útvonalon juthatnak fel a kommentátori állásokba. A médiát kiszolgáló technikai helyiségek a kommentátori állások alatt találhatóak. A versenyzői és sajtó bejáró között alakítottuk ki a szekcionálható belső térrel kiképzett sajtóközpontot, melynek hátteréül tea-konyhát és vizes helyiségeket is terveztünk. A közvetítő-autók számára dedikált helyeket biztosítottuk a parkoló szélső állásaiban, ahol kábeles csatlakozás áll rendelkezésükre a digitalizált adatok továbbításához.

A süllyesztett kialakítású, gazdasági előtér északi sarkához csatlakozó félkör-íves gépjármű-rámpa vezet le a sportcsarnok pályaszintjének járószintjére. Itt található az alsó szinti manipulációs tér valamint a versenyzők számára tervezett kiegészítő parkolók sora. A manipulációs tértől zsilip választja el a stadion felkészülési zónáját. Az alsó szinti gazdasági bejárat a többfunkciós verseny- és rendezvénytér felvonulási tengelyére nyílik. Ezen az útvonalon oldható meg nagyméretű tárgyak, akár tehergépjárművel történő mozgatása is a funkcionalitásában flexibilis belső tér programonkénti átrendezésére. A küzdőtér mentőautóval történő megközelítését is az alsó szinti manipulációs tér felől biztosítottuk.

A többfunkciós versenypálya szintjén helyeztük el a nagy számú öltözőket, sportszer-raktárakat, technológiai helyiségeket és minden olyan kiszolgáló egységet, mely a sportversenyek és egyéb kulturális rendezvények lebonyolításának támogatását szolgálja. A belső válaszfalak elrendezése, alaprajzi struktúrájában követi a stadion íves vonalú szerkesztését, sugaras kiosztása a tartószerkezeti rendhez alkalmazkodik. A kétfolyosós szisztéma külső gyűrűje mentén helyeztük el a kerékpártárolók helyiségsorát, a kiírásnak megfelelő osztásrendben és mennyiségben. A tárolók és az öltözők az utcai cipős folyosóról nyílnak. A kerékpáros csapatöltözők feltárását egy-egy kerékpártárolóval kibővülő előteréből szerveztük. Minden két csapatöltözőhöz tartozik egy közös vizesblokk, melyben a párafogó mosdó-térből lehet bejutni a zuhanyzó-helyiségbe. A csapatöltözők kijárata a versenyzői folyosóra vezet, mely folyosó az aréna-tér felvezető útvonalát alkotja.

A középtérből a pályaívek mentén futó rámpák vezetnek fel a parkettázott, 250 méter hosszúságú kerékpár-pályára A kerékpárpálya versenyek lebonyolításának idejére mobil versenybírói állásokkal is kiegészül a küzdőtér. A pódiumokat a felezővonalaknál kell felállítani. (A kerékpárversenyek elrendezési alaprajzát a földszinti alaprajzon ábrázoltuk.) A bontható elemekből összeállított állásokat edzésidőre az alsó szinti tárolókban raktározzák. A verseny-pálya széleit, a nemzetközi szabványok előírásainak megfelelően kialakított víztiszta plexi biztonsági mellvédek határolják. A tornászok öltözőit a sportolói bejárathoz közelebb eső szakaszon helyeztük el, bejáratukat az utcai cipős folyosóra, míg kijáratukat a tornacipős folyosóra szervezve. A sportolói öltözőket kiegészítve edzői -, játékvezetői - és üzemeltetési öltözők is helyet kaptak a funkcionális egységben.

A sportolók belépését az arénába az észak-keleti oldalról tervezzük (a szurkolói főbejárattal szemben), ezért a bemelegítő terem (szertáraival), a gyúró szoba, az elsősegély és a dopping ellenőri helyiség-csoport is az itt található felvezető útvonalon kapott helyet. A többfunkciós sport - és rendezvénytér változtatható belső berendezési tárgyainak raktározását (tornaszer raktár, székraktár, mobil színpad raktár) a dél-nyugati oldalra eső, nagyméretű tárolókban oldottuk meg.
Tornaversenyek és egyéb közösségi rendezvények esetén a közönséget az előcsarnokhoz kapcsolódó lépcsőkarokon és a tartószerkezetet merevítő magokban elhelyezett akadálymentes liftek segítségével tudjuk az aréna süllyesztett középterébe vezetni. (Az alagsori közönség kiszolgáló zóna a két szint között helyezkedik el. A sporttérbe történő lejutáskor a vendégek érintik a területet.) A sport- és rendezvénytér flexibilis használatát, mobil lelátókkal, mobil bemelegítő állványokkal, mobil tornaszerekkel és mobil színpadokkal biztosítjuk A süllyesztett pályán felállítható mobil lelátókon elhelyezhető férőhelyek száma tornaversenyek esetére berendezkedve: 520 fő. (A tornaversenyek és a torna-edzések elrendezési alaprajzát a pályaszinti alaprajzon tüntettük fel.)

A talajszint alatti beépítési vonal kontúrja megegyezik a sportcsarnok homlokzati térelhatárolásának vetületével. Az Új Millenáris Velodrom sportcsarnokának monolit vasbeton szerkezettel történő fedését egy kültéri, 400 méter hosszúságú, beton burkolatú kerékpár-pályaként tervezzük kialakítani. A kültéri pálya a Nemzeti Olimpiai Központ parkjából nyíló rámpákon közelíthető meg. Koncepciónk szerint az Új Millenáris Velodrom intézménye hozzáférhetősége és nyitott rendszere révén, a közösségi sportot is szolgálja. Ez az üzemeltetési attitűd, számtalan, a társadalmi érdek szempontjából nézve jótékony hatásán túlmenően, az alulról építkező élsport utánpótlását is támogatja. A Hajós Alfréd által tervezett, s értékrendünk szerint megőrizendőnek tartott fejépület, a fedett pálya zárófödéméből formált szabadtéri kerékpár-pálya létrehozásával nyerte vissza teljességgel eredeti habitusát.

Szerkesztési elvek, formálás
Az Új Millenáris Velodrom fedett terű verseny-csarnokát, a törtvonalú alaprajzi kontúrral megvalósult eredeti fejépület szimmetriatengelyére szerkesztve helyeztük el. A két épület csatlakoztatásánál kialakult csuklóban rendeztük be a stadion nagybelmagasságú előcsarnokát. A velodrom csarnokterének közlekedő zónája felett körbefutó vasbeton szerkezetű oválpályát látszólag szabad ritmusban kiosztott pillérváz gyámolítja. A monolit vasbeton pillérek geometriai rendjét a kerékpárpálya szerkesztéséhez felhasznált segédvonalak, a pálya kontúrjára illeszkedő koncentrikus ívek és egy általunk meghatározott rendező metszéspontjai jelölték ki. A következetesen végigvitt geometriai szerkesztésnek köszönhetően az alépítmény és a felépítmény teljes átfedésben van egymással, azaz a pillérek minden esetben a földalatti beépítés sugaras elrendezésű faltartóira támaszkodnak.

A talajszint alatti beépítés külső kontúrját a vezérszinti közösségi közlekedő homlokzati üvegfalának íves vonalával azonos vetületben határoztuk meg (lsd. B-B metszet). A zárófödémben létrehozott nagyméretű opeion kivágásának vonalvezetése a 250 méteres kerékpárpálya külső kontúrjával egyezik meg. A természetes bevilágítás intenzitása a központi funkció felett a legnagyobb.

A stadion külső összképe lényegesen árnyaltabbá vált. A hajós féle fejépület a jelenlegi kompozícióban aránytalan méretű, földfeltöltésnek tolt túlméretezett homlokfalaival a semmibe néz. Az új stadion csarnokterének hozzáépítésével, az eredeti fejépület is léptékbe került. Formavilágában a két tárgy harmonikusan illeszkedik egymáshoz. Az új csarnoktér tervezésekor mi is a vasbetonszerkezetek konstrukciós tárházából merítettünk. A fedett velodrom csarnokterének külső megjelenését, egy következetesen szerkesztett geometriai rend és a funkcionális igények kiszolgálásából adódó artisztikus formák együttese határozza meg. Hajós házánál formai izgalmat az épület tetején kialakított lelátó okozott, melyhez funkcionálisan és formailag és funkcionálisan is illeszkedik az Új Millenáris Velodrom csarnokterének tetején kialakított új szabadtéri kerékpárpálya.

Váncza Művek