”Mindig is az iroda lesz a legfontosabb” - MádiLáncos Studio

A nemrégen 20. születésnapját ünneplő MádiLáncos Studio eddigi munkája elismeréseként három díjat is elnyert idén az Év irodája versenyében. Sárosdi-Mádi Krisztinával és Láncos Áronnal tekintettük át a tudatosan felépített, szakmai tapasztalatokban és kihívásokban gazdag pályájukat.

A MádiLáncos Studio idén elnyerte az Év belsőépítész cége 2017 (Nagyvállalati kategória) díjat, emellett a belsőépítészeti terveik szerint elkészült Grundfos Iroda az Év irodája 2017 díjat, az Agora Budapest Showroom pedig az Év Közösségi tere 2017 díjat az Év Irodája versenyében. 

Bakonyi Gyöngyi: Mennyire változott meg a tervezői gondolkodásmódotok, hitvallásotok az elmúlt két évtized során?

Sárosdi-Mádi Krisztina: A cég alapításakor 1997-ben, a pályám kezdetén, rögtön egy nagyon izgalmas feladatot kaptam, kanadai fejlesztőknek kezdtem el dolgozni megbízási szerződéssel, ez volt a Bank Center. Ez a projekt egy addig ismeretlen szemléletet hozott a magyar irodapiacra, a triple A quality irodát. A mentorok, akikkel együtt dolgoztam sok színvonalas épületet építettek a világban, New Yorkban, Torontóban. Ezeken a helyszínen is volt alkalmam megnézni az irodaházakat, láttam, hogy ott teljesen más munkakörnyezetben dolgoznak az emberek, meggyőződtem arról, hogy ez egy olyan világ, amit Magyarországon is meg kell valósítani. Az első időben projektmenedzserként foglalkoztam irodákkal, majd mintegy 12-14 évvel ezelőtt kezdtük el a belsőépítészeti tervezést. A mi szemléletünk ugyanaz maradt, csak a piaci környezet változott, ma már itthon is komoly igény van a magas színvonalú irodaházak, irodák kialakítására.

Láncos Áron: Kezdetben a magyar cégek nem is értették miért kellene az irodájukat megtervezni…

BGY: Milyen összetevők alkotják a profi tervezést?

SMK: Az évek során nagyon komoly szervezeti felépítést alakítottunk ki a cégen belül. Ma már sokkal professzionálisabban dolgozzuk fel a terveket, ami a minőségi munkát garantálja az ügyfeleinknek. Minden egyes munkára szervezünk egy csapatot, amely a látványtervezéssel foglalkozó kreatív, a koncepcióterveket készítő és feldolgozó tervező munkatársakból áll, valamint egy projektvezetőből, aki vezeti az egész csapatot, és kommunikál az ügyfelekkel. Emellett nagyon fontos a nyelvtudás, hogy a munkatársaink jól beszéljenek idegen nyelveket.

LÁ: A folyamat része volt, hogy meg is növekedtünk, amikor én csatlakoztam hárman voltatok, most 20 feletti a létszám.

SMK: Elkezdtünk foglalkozni a fenntartható tervezés kritériumaival – LEED, BREEAM, WELL – mindegyikre van szakértőnk irodán belül. Ezen kívül sokat látogatjuk a külföldi kiállításokat és minden újdonságot nyomon követünk. Rohamléptékben fejlődik az irodapiac és a munkamódszerek, ahogyan dolgozunk. Ezek a változások sok területet érintenek, amelyeket meg kell tanulnunk, különben nem tudjuk az ügyfeleinket kiszolgálni.

BGY: Nehéz elfogadtatni a megváltozott munkakörnyezettel járó változásokat az ügyfelekkel?

LÁ: Új irányt képvisel a change management, amely felkészíti a munkavállalókat az új irodai környezetre, ismerteti az előnyöket és segít elfogadni a várható változásokat. A magyarok gyanakvóak, és ha nincsenek jól előkészítve az új munkakörülmények, az ellenállást szül. Felkészítés nélkül kapnak egy új játszóteret, amit nem tudnak használni vagy az lesz a visszajelzés, hogy a tervezők nagyon elszúrtak valamit.

SMK: Egy pszichológussal kezdtünk el ezzel foglalkozni, tapasztalatból tudjuk, hogy le kell követni a megváltozott munkamódszerek miatti változásokat a struktúrákban, a munkafolyamatokat támogató terekben, de még nagyon idegenkedik ettől a magyar piac. Az elfogadáshoz használati utasítást kell adni az új irodatérhez, és a változási folyamat egészében részt kell venniük a munkavállalóknak, nem csak akkor tájékoztatni őket, amikor beköltöztek.

BGY: Az emberi tényezőn kívül jelentős gazdasági vonzata is van a hatékony térkialakításoknak.

SMK: Erre vonatkoznak a fenntartható fejlődés belsőépítészekre vonatkozó elemei is. Attól, hogy valaki komfortosabban érzi magát a térben, hogy például a világítást és a hőmérsékletet saját maga tudja szabályozni, hatékonyabban fog dolgozni, és ez a számokban is megmutatkozik.

BGY: Mennyire igény a fenntarthatóság a megrendelők részéről?

SMK: Ha ez nemcsak egy tartalom nélküli üres szó, hanem elmagyarázzuk, hogy miről szól, hogy a szabályozható lámpák energiatakarékosak, és hogy az emberek komfortosabban dolgoznak, ha kilátnak az ablakon, akkor megértik az előnyeit és könnyebben elfogadják.

BGY: Mennyire van összhangban az építészeti és belsőépítészeti tervezés a fenntarthatóság szempontjából?

SMK: A legegészségesebb az lenne, ha az építészek is ilyen szemlélettel terveznék az épületeiket, a belsőépítészek pedig folytatnák a szemléletet. Az építészek a burokkal foglalkoznak, míg a belsőépítészek az emberekhez közel álló elemekkel. Sajnos a szinergia nem mindig valósul meg a kettő között.

LÁ: A fejlesztés folyamatának sok lépcsős és sok szereplős jellege nem tesz jót a fenntarthatóságnak. Míg a fejlesztő a profitmaximalizálásban érdekelt, más érdekei vannak az üzemeltetőnek.

SMK: A LEED azzal kezdődik, hogy alkossunk egy csapatot: a fejlesztő, az építész, a belsőépítész és a felhasználó – sajnos ez az esetek többségében még nem működik, nagyon széttagolódik a folyamat.

BGY: Hogyan tudjátok megőrizni és képviselni a saját tervezési stílusotokat a megbízásaitok során?

SMK: Sokat dolgozunk a koncepción, ebben a szakaszban végezzük az elemzéseket, így már számokat is tudunk mondani a megbízóknak, amikor kitaláljuk a tereket és harcolunk, hogy a design is érvényesülhessen.

LÁ: Az adott cég egyéniségének megfelelően tervezünk, mivel a meglévő cégarculat inkább grafikai és ritka, hogy belső térre is fordítható. Ezért próbálunk olyan vizuális nyelvet találni, ami képviseli a cég filozófiáját.

BGY: Milyen változások tapasztalhatók az irodavilágban?

SMK: Sokkal mobilabban dolgoznak az emberek, bárki bárhol tud dolgozni, néhány kivételtől eltekintve. Tíz évvel ezelőtt még a nyitott irodatereket részesítették előnyben, ma már emellett a fókuszált munkavégzésre alkalmas terek kialakulása is jellemző. Az utóbbi években a corporate világ átment egy otthonos, az emberek számára könnyebben emészthető környezetbe. Kihívást jelent viszont, hogy hogyan tudod a különböző generációk együttélését megoldani.

LÁ: Az irodabelsők egyre emberibbek lesznek, több időt is töltünk bennük, valamint több generáció is dolgozik együtt. A munkavállalókat egyre inkább próbálják elkényeztetni és az emberre figyelnek. A jó munkaerő érték, az iroda szerepe pedig az, hogy magas minőségben kiszolgálja őket. A cég egy közösség, aminek megerősödött a szerepe.

SMK: Bár egyre többen dolgoznak home office-ban, nekik is fontos hogy érezzék a közösséghez tartozást, hogy egy csapat tagjai. A cégek struktúrája is megváltozik, megjelenik egy felhő, amibe egy projektre összeállt emberek csatlakoznak egymáshoz. Erre kitűnő megoldás a coworking. Ez a klasszikus irodára is visszahat, leegyszerűsödhet közösségi térré. A coworking közösségi tér piacba a fejlesztők is kezdenek beszállni.

BGY: A sok-sok terv közül mely munkáitokat emelnétek ki?

SMK: Az egyik kedvencem a Deloitte irodája, ide sokat járok vissza és figyelem hogyan működik. Itt és Debrecenben az NI-ban (National Instruments) meg tudtuk valósítani az elemzéseket, olyan lett a design, amelyben az ügyfelünk is közreműködött és az egészséges folyamatnak köszönhetően a végeredmény is mindenki szempontjait figyelembe vevő lett. A Deloitte irodája egy átalakítás volt, a LEED minősített házban a belső teret is úgy terveztük meg, hogy LEED Goldot kapott. Náluk a kollaborációra áttérés és a shared desk policy is tökéletesen működik, mindenki megtalálja a neki megfelelő teret, köszönhetően a megfelelő előkészítésnek, a tudatos térkialakításoknak és az ügyféllel történő hatékony kommunikációnak.

BGY: Hány évre terveznek a cégek?

SMK: Kicsit rövidebb időben gondolkoznak. Amikor elkezdtük a tervezést, akkor 10 éves bérleti szerződés volt jellemző, most 3-5 év, illetve előtérbe került a flexibilis térkialakítás.

BGY: Külföldre is terveztek?

SMK: Volt már rá példa, szeretnénk is tervezni külföldön, hiszen a munkamódszereink bárhol megállhatják a helyüket, de most annyira erős az itthoni piac, hogy nincs időnk rá.

BGY: Az iroda mellett még milyen szektorban terveztek?

SMK: Mindig is az iroda lesz a legfontosabb. Amikor a céget alapítottam akkor is ez volt a vízióm, de más munkákat is csinálunk, például szállodákat.

BGY: Mik a terveitek a közeljövőben?

LÁ: Szeretnénk tovább fejlődni a fenntartható irányban is, de terveink között szerepel a külföldi munkaszerzés és az építészeti tervezés felé történő nyitás. Most épül az egyik első ilyen munkánk a Dessewffy utcában – Cortile Hotel - és van egy irodabővítésünk Székesfehérvárott, ahol szintén mi végeztük az építészeti tervezést is. Azt valljuk, hogy az ideális az, ha egy kézben van az építészet és a belsőépítészet.

SMK: 2017-ben izgalmas próbálkozás volt nyitni a konténerépítészet felé, ami teljesen új volt számunkra. Amilyen egyszerűnek tűnt, annyira bonyolult feladat lett, minden egyes centijét és sarkát kihívás volt megtervezni. A végeredmény pedig, hogy az Agora Budapest Showroom elnyerte az Év közösségi tere díjat. Ezen a területen is szeretnénk előrehaladni és több ilyen projektet csinálni.

Bakonyi Gyöngyi