Épülettervek

Miskolc belváros megújulása (2)

1/7

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/7

Miskolc belváros megújulása (2)
Épülettervek

Miskolc belváros megújulása (2)

2005.08.19. 13:23

Projektinfó

Földrajzi hely:
Miskolc, Magyarország

Építészek, alkotók:
Puskás Péter

Kandia utcai park kialakítása és a Szinva parti vízi látványosság megvalósítása építési engedélyezési tervdokumentációjához

Miskolc belváros megújulása (2)
Kandia utcai park kialakítása és a Szinva parti vízi látványosság megvalósítása építési engedélyezési tervdokumentációjához

Részlet a műleírásból:

A történelmi belváros rehabilitációjának meghatározó eleme a Kandia utca és a mellette lévő parkírozó területének átgondolása és újraértékelése. Az üvegfedésű autóbuszváró pavilon és a kialakított Szinva parti sétány első lépésként valósult meg. A történelmi belváros megvalósíthatósági tanulmányában is szerepelt - az a folyamat, amely szemléletében, térstruktúrájában és a városszerkezetben elfoglalt helyében is új gondolatot tükröz. Az új gondolat olyan elemeket tartalmaz, melyek építészeti, iparművészeti, kertészeti, vízgépészeti és világítástechnikai eszközökkel formálják újra és alakítják mássá a területet.

1/7



A Szinva ezen szakaszán az előző tervek vízduzzasztást irányoztak elő. A felduzzasztott Szinva szakasz lehetőséget ad a Szinvának mint látványosságnak a megjelenítésére és lehetőséget ad a meder falán belül vízi látványosság létrehozására. Erre az attrakcióra és ennek az attrakciónak a nyomvonalán értékelődik át a terület, s parkírozóból és taxi állomáshelyből válik térré, mely tér kezdő illetve végpontja annak a Szinva parti sétánynak, melynek másik végpontja a Szent István tér.

2/7



A Kandia utcának a Szemere utca felé való átkötését megszüntetve, a térfalakat a lakóépületek homlokzata által határolt síkoknak tekintve, az egész területet egy egységként kezelve alakul ki az a szintbeli mozgásokat tükröző tér, amely funkciójában új tartalmat tükröz. A szintbeli mozgások a Szinva lineáris vonalával párhuzamosan kialakított térkapcsolatok a pihenés, a felüdülés, a találkozások színtere. A növényzettel sűrűn telepített terület a Szinva felől lépcsőzetesen lelépcsőződő térkialakítások, a Szinva északi partfalán megjelenő széles szakaszon ömlő vízesés, a vízesést közrefogó teraszokkal új városi térszerkezetet hoz létre.

3/7



A Kandia köz és a Szemere utcai buszváró és üvegtető térszintjét egy egységes felületi textúra köti össze, amiben magas növésű fák sora szegélyezi a területet. Ez a térszint szerves része a városi kerékpárútnak, és a Kandia utcai épületek földszintjén található kereskedelmi egységek árufeltöltését is szolgálja. A Kandia utca szerepe itt felértékelődik, hiszen az Uitz Béla utcáról egy hurokkal az Uitz Béla utcára köt ki, ezáltal az APEH Székház teljes vonalában új térburkolatot kap, mindkét oldalán parkolókkal, ezáltal pótolva az átalakítás miatt megszűnt parkolókat. Az Uitz Béla utcától a Csengey utca jobb oldalán kerül elhelyezésre az új taxiállomás, amely közvetlenül kapcsolódik a tér és a buszmegálló gyalogos forgalmához.

4/7



A Kandia utcának a térbe való bekapcsolásával olyan térfelületek jönnek létre, melyek lehetőséget biztosítanak az itt található vendéglátó egységek térre való "kitelepedésére". Erről a szintről - melyet összekötő szintnek is nevezhetünk - tereplépcsőkkel lehet lejutni az alacsonyabb térszintre, melyet végig teraszosan kialakított növénytelepítés szegélyez. Ennek a térnek a burkolata szintén természetes kőburkolat, de méretében és színében különbözik a felette lévő szint 10,00 x 10,00 cm-es természetes kőburkolatától. Ezen a sétálószinten szinte a burkolatból tör elő egy vízfolyás, mely egyenes irányba az amfiteátrumszerűen kialakított pihenőlépcsők között a Szinvába szalad, míg a másik irányban térszintben elrejtett búvókon keresztül szintén a Szinva felé veszi az irányt. A térszerkezet alatt újabb két térszint süllyesztéssel és a legalsó térnek a szintmagasságával majdnem a duzzasztott Szinva vízszintjét érjük el. A lépcsőzetesen kialakított térkapcsolatokat a Szinva mederfalából kialakított teraszos, növényzettel intenzíven beültetett térkapcsolatok szegélyezik, előkészítve az északi mederfalon megjelenő Szinva parti vízi látványosságot, a vízesését. A legalsó térszint tengelyvonalában elhelyezett északi partfalból kiugró vízszintes peremszakasz mintegy 15,00 m szélességben ontja a vizet, ezáltal látványos vízfüggönyt alkotva, mely a vízfüggöny alól is és a szemben lévő part oldalfaláról is közvetlen megvilágítást kap. A fények játékának nagy szerepe van, hiszen a Szinva északi mederfalán az iparművészek által tervezett és megvalósított acélkorlát monotonitását megtörő kőpillérek kiugró vállöve alatt elhelyezett lámpatestek súrolt fényű világítása esztétikailag is megragadó látványt tárnak elénk.

5/7



A vízesés két oldalán újonnan kialakított terasz nemcsak a Szinva parti sétány kiszélesítését szolgálja, hanem a vízesés két oldalának építészeti eszközökkel való megfogása. Ezek a teraszok a pihenés és a bámészkodás helyei, melyek nem konkurálnak a lépcsőzetes térkapcsolatokkal a szemben lévő parton. A fény itt is hangsúlyozott szerepet kap, hiszen az összekötő szintet szegélyező magas növésű fák között meghúzódó 4,00 m magas fa oszlopú kandeláberek mellett a teraszosan kialakított növényzet csak alacsony fényforrásokat tartalmaz. A szemben lévő Szinva parti sétány homlokzatra szerelt falikarjai ugyanazzal a formai elemmel és anyaghasználattal jelennek meg, mint a sétány kandeláberei. Az alacsony fényforrások megjelennek a kiszélesített sétálószint nyomvonalán is és az itt megjelenő vízfelület optikai kábellel történő víz alatti megvilágítása - mint "fényfolyó" - hasítja föl az amfiteátrum szerű térkialakítást. Ezen a szinten egy képzőművészeti alkotás elhelyezésére van lehetőség. Javasoljuk a Miskolcnak munkásságát fölajánló Ausztrál képzőművész csiszolt kő térplasztikáját, mely ideálisan illeszkedne ebbe a környezetbe.

6/7



A tervezett Szinva híd - melyre az üvegtető fedésű előtető eleme kerül - vonalában ivókutat javaslunk, ennek anyaga szintén természetes kő. A teraszos kialakítású Szinva partfal növényfelületei között elhelyezhető 4 db fa szerkezetű zászlótartó, melyeken a három állandóan lobogó zászló mellett - ország zászló, város zászló, európai unió zászló - a városba látogató külföldi delegációk nemzetségének zászlója negyedikként felhúzható.

7/7



A Kandia tér kialakításával olyan városi pihenőpark jön létre, mely mozgalmasságában, állandó lüktetésében a Szinva lineáris vonalvezetésével párhuzamosan a Szinva folyására asszociál, zöld felületeivel, ültetett fáival, ülőpadjaival a pihenés és a felüdülés színtere, a Szinva felé való lelépcsőzésével és új vízfelület megjelenésével mediterrán hangulatot áraszt, s vízi látványosságával turistacsalogató helyszíne a városnak.

Generál tervező: Műépítész Építészeti Tervezőiroda Kft.
Építész vezető tervező: Puskás Péter
Híd és szerkezettervező: Liptovszky Gábor
Táj és kerttervező: Karmazsin Klára
Formatervező iparművész: Fata György
Formatervező iparművész: Litwin József
Vízgépészet: Fábián Mária
Térvilágítás tervező: Kozaróczy Kornél
Út- és forgalomtervező: Dr. Vincze János
Közműtervező: Márkus György

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.