Mivel és hogyan kezeljük télen a terasz vagy járda betonszerkezetét?

Kevesen tudják, hogy Magyarország éghajlata és fekvése miatt az épületek külső részei és a kültéri épített szerkezetek érzékenyebbek a fagy károsító hatásaira, mint például az északi vagy a déli országokban. Ennek oka, hogy a téli időszak alatt magasabb a fagyás-olvadási ciklusok száma, melyek az alkalmazott építőanyagok szerkezetét nagyobb mértékben veszik igénybe. A Mapei különböző megoldásokat sorol fel az alábbi cikkben, melyekkel orvosolható ez a probléma.

Az ilyen jellegű hatások elsősorban épületeink kültéri, nem fűtött teraszait, erkélyeit és járdáit károsítják, és sokszor olyan helyrehozhatatlan károkat okoznak, amelyek miatt a károsodott betonszerkezeteket már nem lehet tartós módon megjavítani.

Lássuk, mik ezek a hatások:

• Fagyás: A beton kapillárisaiban a víz megfagy és a jég térfogat-növekedése nyomást fejt ki az anyag belső szerkezetére, amely emiatt megroppan és meggyengül.
• Sózás: Sózás hatására a beton belsejében különböző mélységben különböző koncentrációjú sóoldatok alakulnak ki, melyek fagyáspontjai alacsonyabbak, mint a vízé, így fokozzák a fagyás romboló hatását.

Emellett a sózás egy úgynevezett hősokkot is jelent a szerkezetnek. A sózással alacsonyabb hőmérsékletre kerülhet az olvadáspont a környezeti hőmérsékletnél, viszont ilyen esetben a felolvadó jég az olvadáshőt gyorsan elvonja a környezetéből, ami nagy terhelést jelent a sózott felületnek. A sózás a beton úgynevezett kloridos korrózióját is okozhatja, a környezeti hőmérséklettől függetlenül.

A beton fagyás okozta sérülései lehetnek kicsi, körömnyi és tenyérnyi méretű kagylós felválások is, de a beszivárgott, fagyott víz gyakran meglévő repedések mentén feszít fel darabokat a szerkezetből. A kültéri szerkezetek több oldalról is védtelenek a fagyással szemben, mivel a víz több úton és módon kerülhet be az épületszerkezetbe.

A víz lehetséges szerkezetbe jutásának főbb fajtái a következők lehetnek:

• Csapadékvíz, mely rendszerint fentről lefelé vagy csapóeső és függőleges szerkezetek esetén oldalirányból szivárog a szerkezetbe, így a felülről nem szigetelt erkélylemezek, járdák, teraszok felső oldali károsodását okozza.
• Alulról kapillárisan felszívódó nedvesség, mely az alulról nem szigetelt kapillárisokkal rendelkező építőanyagokba a hajszálcsövesség révén húzódik az anyagok belsejébe. Ez tipikusan az alulról nem szigetelt talajon fekvő teraszok illetve járdák esetében gyakori jelenség.
• Párakicsapódás eredményeképpen a szerkezet belsejében egy hidegebb közegben a pára vízzé válik, és amikor a szerkezet hőmérséklete fagypont alá süllyed, a kicsapódott víz megfagy. Ez a jelenség páratechnikailag nem megfelelően kialakított, például lakótér feletti teraszoknál, szerkezeteknél fordulhat elő.
• Az épület vízvezetékeiből a használati víz a tetőszerkezetről a rosszul szigetelt külső falszerkezetbe szivárog és a hidegben a homlokzat közelében megfagy.

Sajnos az ilyen okból bekövetkezett károsodások javítására biztos, 100%-an bevált, automatikusan alkalmazható módszer nem létezik. Mivel a meggyengült beton nem fog megfelelő aljzatként szolgálni a javítóréteg fogadására, ezért csak abban az esetben lehet javítani, ha a felületet visszavésve kellően teherbíró, ép felülethez jutunk. Bizonyos esetekben – például a járdák betonjai – egyáltalán nem javasolt javítani. Ilyenkor jobb megoldás a gazdasági és a műszaki szempontokat is figyelembe véve a régi járda elbontása és új járda készítése.

Egyéb szerkezetek, teraszok, erkélyek esetén már lehetséges gazdaságos és reális javításban gondolkodni. A károsodott felület szilárdságát ellenőrizni kell, és a teherhordó betonrétegig kimarni vagy visszavésni. Amennyiben vasbeton szerkezetről van szó, érdemes a károsodott részen ellenőrizni a betonacélok állapotát is. Ha a betonacélok korrodáltak, azok mellett a betont a nem korrodált részig vissza kell vésni, és az acélokat MAPEFER 1K korróziógátló habarccsal be kell vonni. A MAPEFER 1K megszilárdulása után a felületet alaposan elő kell nedvesíteni és megvárni, amíg az mattnedvessé válik, majd a megfelelő minőségű MAPEGROUT betonjavító habarccsal kiegyenlítjük.

A megfelelő MAPEGROUT habarcs kiválasztásánál tekintettel kell lenni a kiegyenlíteni kívánt minimális és maximális vastagságra, a javítandó felületek nagyságára, a javítandó beton minőségére, illetve a javítandó felület helyzetére és későbbi funkciójára. Általános esetben, amikor a javítást a később leburkolandó terasz járda esetében kell elvégezni, foltszerű javításokra a MAPEGROUT T 40 állékony betonjavító habarcsot javasolt. Fontos megjegyezni, hogy a javítások látszani fognak a javított beton felületén, mivel a javítóhabarcs és a javítandó beton színe a legritkább esetben azonos színű és árnyalatú.

A javítást követően célszerű a további helyreállítások, burkolat helyreállítás, visszavakolás, festés, stb. elvégzése. A legjobb módja annak, hogy hosszú távon ellenálljanak a fagy károsító hatásaival szemben a kültéri, betonból épített szerkezetek, hogy már tervezésükkel meggátoljuk a víz behatolását. Ehhez a megfelelő anyagválasztáson túl a lejtésviszonyok kialakítása, a szerkezet hő-, és vízszigetelése, az anyagok helyes technológiával történő beépítése szükséges.

A legbiztosabb megoldás a nedvességnek továbbra is kitett szerkezetek esetén a megfelelő betonminőség alkalmazása, melynek eléréséhez számos beton-adalékszerrel tudunk segíteni a Mapei.

Mapei