MMMMMS-ház - a katalán falusi ház továbbgondolása

Aki Gerona közelében építkezik, legyen nagyon tisztában a helyi építési előírásokkal. Rengeteg itt az utasítás, hogyan nézzen ki egy új lakóépület, például a kőburkolás módjai vagy a tetőzet „arabos" lefedése is. Az előírásokkal itt azt akarják elérni, hogy egy új épület lehetőleg úgy nézzen ki, mint a régi katalán falusi ház, a masia. Nemes András írása.

A barcelonai építész testvérpáros, Anna és Eugeni Bach nem zárkozott el a szép helyi szokásoktól – Camallera szélén álló épületük remekül illeszkedik a falusi tájba, a kopár mediterrán földek és ligetek mellé. Az érdekes fantázianevű MMMMMS-ház nem egy izolált búvóhely, elkerítetlen telkén őszinte büszkeséggel fordul faluja felé. A kommunikáció a régi házakkal, régi szokásokkal biztosítva van.

A tervezők alapgondolata a következő volt: legyen szabad az átjárás, szűnjön meg a megszokott éles átmenet kint és bent, környező természet és belső lakótér között. Az lakás átmenő forgalmú belső tereit ezért még a külső tér részeként foghatjuk fel. A ház alapterülete igen nagy, már-már csarnokszerű, ugyanakkor a hosszúkás belső több kisebb egységekre oszlik – a hálószobák, a konyha, a fürdőszoba mind különálló dobozként metsződnek az alapformába. A „huzatos" belső térben ezek az egységek biztosítják az intimebb létet. A térszervezést raktárépületek belső felosztása ihlette. Elsőre furcsának hangzik ez, pedig izgalmas és szimpatikus látásmód raktárépülethez hasonlítani egy kertes házat – és nem egy kastélyhoz, mondjuk. Hiszen a raktárépületek tágasak és jól szervezettek.

E meghatározott lakófunkciókkal rendelkező dobozok közé szűk, de szép kilátást biztosító ablakok és falfelületek ékelődnek. Ennek következménye a dinamikus, változatos homlokzat. A különböző anyagú felületek pergő ritmusban váltják egymást, a részletek vonzzák a szemet, és hogy mindez egy hagyományos masián valósul meg, azt bizonyítja, hogy jó építészek korlátok között is képesek eredetit alkotni. A bent-is-kint-van koncepció értelmében a nappaliban és a konyhában ugyanazokat az anyagfelületeket találjuk, mint a homlokzaton: vakolatlan tégla, kő, faborítás. Ez sem áll távol a hagyományosan kövezett mediterrán lakáskultúrától – itt még egy tudatos, architektonikus gondolatot is hordoz.

Az ellentétek felolvadásának másik szép eredménye a terasz, amelyet fel lehet fogni egy falusi ház önironikus dekonstruciójaként. A kézzel rajzolt látványterv szerint egyébént itt legördülő redőnyök lesznek, amolyan óriás-baldachin. A terasz fehér padlózata, a fehér rácsszerkezet és a fedetlen tető demonstrálja a ház kordináta-rendszerét: átmeneti, kísérleti teret alkot, ahol megszületnek, összeállnak a formák - először egy cserépvirág, egy nyugágy, aztán az épülettömb felé haladva megjelenik egy előtetőként is funkcionáló erkély, majd az épület masszív tömege.

A rendeletben előírt vastag kőfalaknak köszönhetően a hőszigetelés nagyon jó lett, nyáron hűvösek maradnak a szobák, télen ellenállnak a fagynak. A vízmelegítést napelemek biztosítják, az összegyűjtött esővizet pedig a vécékben és a kertöntözéshez hasznosítják. Alapvető szempont volt, hogy minél alacsonyabb legyen a háromszáz négyzetméteres épület energiaigénye. Az ablakok északi tájolása, az átgondolt szellőztetés például feleslegessé teszi a légkondicionálót. Minden építőanyag helyi gyártótól vagy forgalmazótól származott.

Nemes András