MOME Campus tervpályázat zárójelentés

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem MOME Campus Kreatív Innovációs Tudáspark fejlesztése címen tervpályázatot írt ki. Az 1. díjas tervet a 3H építésziroda, a 2. díjas tervet a sporaarchitects, a 3. díjas pályaművet pedig az Archi-kon készítette. Íme a zárójelentés. 

A jelen zárójelentés a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem által kiírt, a tervpályázati eljárások szabályairól szóló 305/2011. (XII.23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 2.§ (5) bekezdése szerinti nyílt tervpályázat Bíráló Bizottsága által a Kormányrendelet 17.§ (7) bekezdése szerint készített zárójelentése, mely a Bíráló Bizottság a pályázattal kapcsolatos összegzését tartalmazza az ajánlatkérő számára az alábbiak szerint

1. A tervpályázat pontos címe, célja és jellege

1.1 A tervpályázat ajánlatkérője

Moholy-Nagy Művészeti Egyetem 

1.2 A tervpályázat pontos címe

Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, MOME Campus Kreatív Innovációs Tudáspark fejlesztése

1.3 A tervpályázat helyszíne

Budapest XII. kerület, Zugligeti út 9-25.

1.4 A tervpályázat célja

Tervező(k) kiválasztása a Campus fejlesztéséhez szükséges tervdokumentációk elkészítésére. A pályázat díjazottjaival az előírások szerinti közbeszerzési eljárás kerül lefolytatásra a tervezési szerződés megkötése érdekében.

1.5 A tervpályázat tárgya:

Moholy-Nagy Művészeti Egyetem MOME Campus Kreatív Innovációs Tudáspark Fejlesztése a meglévő épületek átépítésével és új épületek építésével

1.6 A tervpályázat jellege, formája

A tervpályázat jellege: NYÍLT, TITKOS
A tervpályázat eljárás formája: ÁLTALÁNOS TERVPÁLYÁZATI ELJÁRÁS

A tervpályázat lebonyolítására a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) a Kormrendelet, valamint a tervpályázati dokumentáció, továbbá a tervpályázati kiírás előírásai szerint került sor.

2. A tervpályázat lebonyolításának rövid ismertetése

A tervpályázat lebonyolítására különösen az alábbi jogszabályok, illetve feltételek alapján került sor: a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény; a tervpályázati eljárások szabályairól szóló 305/2011. (XII.23.) Korm. rendelet; a tervpályázat 2015. október 7-én megjelent kiírása és meghirdetésre került dokumentációja.

A tervpályázat a 276/2014. (XI.6.) Kormányrendelet átmeneti rendelkezése alá eső minősített adatot nem tartalmaz.
A tervpályázati kiírás és a hozzá tartozó dokumentumok az erre a célra létrehozott honlapon (tervpalyazat.mome.hu) egyszerű regisztrációval váltak elérhetővé.

A pályaművek benyújtása előtt a honlapon beadási számmal ellátott címzéslapot kellett kérni, melynek feltétele a szerzőkre vonatkozó adatlapok és nyilatkozati lapok kitöltése volt. A honlap rendszergazdája (a továbbiakban: Titokgazda) ezeket az adatokat titkosan kezeli.

A tervpályázatra 22 pályamű került benyújtásra; a Bíráló Bizottság a pályaművek közül 22 darabot határidőn belül benyújtottnak fogadott el és azok 2015. december 21-én kerültek felbontásra. A felbontás előtt a Titokgazda a csomag küldeményén szereplő beadási számot leragasztotta és bírálati kódszámra cserélte, majd a Bíráló Bizottság bontáson jelenlévő tagjai ezzel a bírálati sorszámmal látták el az adott pályamű minden egyes dokumentumát. A bírálati sorszámot csak a Titokgazda tudja beazonosítani a beadási számmal.
A Bíráló Bizottság első plenáris ülésén megállapította, hogy hogy valamennyi benyújtott pályamű megfelelt a titkosság követelményének.

3. Összefoglaló a tervpályázati kiírás szerinti előírások betartásáról

A tervpályázatot a kiíró a kiírásban rögzített határidőkkel bonyolította le az alábbiak szerint:

- Tervpályázat meghirdetése digitális rendszerben: 2015. 10. 07.
- Helyszíni bejárás időpontja: 2015. 10. 14.
- Kérdések határideje: 2015. 10. 19.
- Kérdésekre adott válaszok határideje: 2015. 10. 26.
- Dokumentáció beszerzésének határideje: 2015. 12. 16.
- Pályaművek postára adásának határideje: 2015. 12. 16.
- Pályázat eredményének kihirdetése, a díjak átadása: 2016. 01. 29.
- Díjazásban nem részesült pályaművek visszaadása: 2016. 02. 25.

4. A pályaművek értékelésének szempontjai

A Bíráló Bizottság a pályázatokat az alábbi szempontok szerint értékelte:

4.1. Környezeti kialakítás

Az építészeti koncepció lehetőséget adjon egy korszerű, modern művészeti egyetem kialakítására. Az épületek elhelyezése, kapcsolódása, a környezet kialakítása egy előremutató, innovatív, kreatív környezetet vetítsen előre, úgy, hogy figyelembe veszi a városi környezetet, szomszédos épületeket.

Az építészeti koncepció és az abból következő beépítési paraméterek adjanak lehetőséget a szabályozás kialakítására, véglegesítésére. Fontos szempont a beépítési paramétereknek való megfelelőség vizsgálata, illetve a jelenlegitől való eltérés indoklása. A beépítés kialakítása során figyelmet kell fordítani arra, hogy megmaradjon kellő mértékben a zöld környezet a rekreáció, inspiráló- kreatív pihenés érdekében.

A terület környezetalakítása, forgalmi kapcsolatai megoldása, zöldfelületi rendszere és mikroarchitecturális elemein keresztül is érzékelhető legyen a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem szellemisége, mely egyszerre gyökerezik 135 éves múltjában, megújulásra való törekvésében és külvilágra való nyitottságában.

4.2. Építészet és tömegalkotás

A terv építészeti értékei úgy feleljenek meg a modern kor esztétikai és funkcionális elvárásainak, hogy közben megfelelő módon illeszkednek az építészetileg védett épületek architektúrájához.

Az épületek, az építészeti koncepció hűen tükrözze a művészeti egyetemhez méltó kialakítást, reprezentációs igényeket.

Az egyes épületek funkcióiból eredő specialitások legyenek egyértelműen követhetőek az építészeti koncepcióban, de érződjön, hogy szétválaszthatatlan egységet képez a kutatás, az oktatás és az alkotói folyamat.

A terv egésze és annak építészeti, műszaki színvonala biztosítsa a megvalósíthatóságot és lehetőséget teremtsen az épület tervezőjének kiválasztására, biztosítékot adjon a kiírónak, hogy az épület tervei megfelelő minőségben el tudnak készülni.

Ötletes tereivel, fantáziadús építészeti megfogalmazásaival inspiráló, alkotószellemű környezetet teremt a meglévő történelmi épületek adottságainak figyelembe vétele mellett.

4.3. Tervezési program és funkció

A tervezési programban és a pályázati kiírásban megadott új funkcionális igények teljes körűen megtervezésre kerültek a pályázatban, a térbeli, építészeti megvalósításban. A tervezési programban kiemelt funkciók és funkció csoportok alapterületétől való eltérés ±5% közötti intervallumban kerültek megtervezésre.

A terv bizonyítja a kiíró számára, hogy a tervezett épületek megfelelő keretet biztosítanak az elmélyült munkára, a reprezentációs igények kiszolgálására.

Az ötletgazdag koncepció lehetőséget ad az intézmény munkahelyeinek korszerűsítésére, a funkcionális igények magas szintű kiszolgálásra.

A terv figyelembe veszi a forgalmi, benapozási, energiahatékonysági, akadálymentességi, alacsony környezeti terhelési igényeket.

4.4. Költségek

Az építészeti innovatív, ötletgazdag megfogalmazás mellett, a tervezett Campust takarékos költségű szerkezeti megoldásokkal és anyagokkal tervezték.
A pályázat kitér arra, hogyan biztosítható az épületek és a környezet alacsony üzemeltetési költsége.

5. A tervpályázat eredményeinek összefoglaló értékelése 

A Bíráló Bizottság a tervpályázat során közreműködő Szakértők véleményét kikérve a pályaműveket felbontásuk után részletesen áttanulmányozta és az értékelhető megoldások alapján a tervpályázatot eredményesnek tartja. Különböző építészi felfogások alapján változatos megoldások születtek. A megoldások között voltak olyanok, akik nem vették figyelembe a Campust érintő környezeti hatásokat, vagy funkcionálisan nem teljesítették az elvárásokat, vagy az építészeti minőség nem kapott kellő hangsúlyt a benyújtott terveken. A tervpályázat eredményességét jelzi, hogy a Bíráló Bizottság 8 pályaművet talált és tartott arra alkalmasnak, hogy a tervek készítőit díjazásban, vagy megvételben részesítse.

Az értékelés során fogalmazódott meg a Bíráló Bizottságban hogy mi az a legcélszerűbb, környezetével leginkább párbeszédet folytató, építészeti felfogásában karakteres megoldás, ami költségtakarékos, reálisan megvalósítható, működőképes épületet eredményez.

A pályázati kiírás egyetemi campus tervezésére irányult. Az egyetem fő tevékenysége az oktatás, falai között a legnépesebb egyetemi csoport a hallgatók, akik leggyakoribb tevékenysége a tanulás. Egy egyetem épületeire vonatkozó tervezés elsődleges célja tehát az oktatás és a tanulás számára megfelelő terek kialakítása. Az egyetemi oktatás hagyományos helyszínei (előadóterem, szemináriumi terem) mellett a művészeti felsőoktatásban sajátos terek is szükségesek (műterem, stúdió, konzultációs helyiség stb.). Szintén fontos elem az oktatók elhelyezése. A tanulás terei kevésbé egyértelműek. Hagyományosan ide tartozik a könyvtár, továbbá kifejezetten a tanulás számára dedikált terek (pl. tanulószobák). A legújabb kutatási eredmények nyomán azonban tudható, hogy a formális oktatási és tanulási helyzeteken kívül lényegi tanulás történik informális helyzetekben, spontán körülmények között is (mint a beszélgetések, alkalmi találkozások) és a tanulást jól támogatják a környezet különböző modalitásai, amelyek változatos ingereket, stimulusokat biztosítanak. Egy inspiráló tanulási környezet tehát változatos társas és egyéni helyzetek, spontán találkozások és beszélgetések létrejöttét ösztönzi változatos téralakítással, átalakítható berendezésekkel és különböző érzékszervi stimulusokkal. Az is ismert, hogy a tanulás számára a motiváción túl meghatározó az érzelmi, affektív elem, ezért szükséges, hogy a tanulási környezet érzelmeket is keltsen: lényeges, hogy jól érezze benne magát a tanuló, és a környezetet maga is kellemesként appercipiálja.

A MOME szakmai fejlesztési programja (IIP) hosszan és részletesen foglalkozik a tanulás átalakuló szerepével, jelentőségével és ennek téri, környezeti következményeivel. Felhívja a figyelmet a kortárs kognitív és pszichológiai kutatások eredményeire is (sőt gyűjtést is ad belőle), és a fenti jellemzőkkel bíró oktatási tereket és tanulási környezetet vizionál. Az oktatással és tanulással összefüggő formális tereket a campus-fejlesztés tervezési programja tételesen megadta. Ugyanakkor tételesen nem sorolhatók az informális helyzeteket, jó tanulási környezetet biztosító megoldások. Magától értetődő ugyanakkor, hogy a megfelelő terveknek az oktatás és a tanulás formális és informális helyzeteit is maximálisan ki kell tudniuk szolgálni, hiszen ez az egész fejlesztés célja. A megfelelő oktatási és tanulási körülményeket sok részszempont együttesen hozza létre. A fentieken túl alapvető, hogy az oktatási és tanulási terek mérete, arányai többféle oktatási és tanulási módot is támogassanak, így könnyen átrendezhetőek, alakíthatóak, leválaszthatók és összenyithatóak legyenek. A tantermeknél magától értetődő, hogy több kisebb szemináriumi terem összenyitásával létrejövő nagyobb előadótérnek is megfelelő arányúnak kell lennie többféle oktatási módszer és adekvát berendezési változat befogadására. A hosszú, csőszerű terek még frontális előadások tartására sem alkalmasak, nemhogy másféle nagycsoportos foglalkozásokra. A nagyobb tér leválasztásával keletkező kisebb termek számára is biztosítani kell a zavartalan megközelítést, a természetes megvilágítást. Nem állhatnak elő olyan helyzetek, hogy egyik oktatási helyiség megközelítése csak egy másikon keresztül lehetséges, zavarva az ott folyó munkát. Sajnálatos, hogy ezeket az alapvető követelményeket egy tervpályázat értékelésekor meg kell említeni.

Az oktatási termek közelében kisebb csoportok, párok számára alkalmas beszélgetősarkok kialakítására kell módot adni. Lényeges, hogy a formális oktatási alkalomra várva vagy azt követően legyen módjuk a hallgatóknak, tanáraiknak egymással beszélgetni vagy épp magukban saját gondolataikkal foglalkozni. Azaz formális terek és informális téri megoldások kapcsolódásai elsődlegesek. A tanulásbarát campust keresztül-kasul hálózzák, átszövik ilyen kisebb alkalmi találkozásoknak helyet adó tér-részek, társalgósarkok, ülőalkalmatosságok. A tanulóbarát campuson a közlekedők fontos funkciója, hogy az egyéni és társas tartózkodásnak is helyet kínáljon. E tekintetben kint és bent (épület és park) egyenrangú.

A tanulás sokféle társas helyzetben megy végbe. Az egyetem legfontosabb pillanatai a találkozások. Tanár – tanár, diák- diák, tanár – diák, tanár és szakalkalmazott stb. között. Ezért egy jó egyetemi tér úgy szerveződik, hogy a szereplők között sűrű találkozásokat ösztönöz. Olyan téri elrendeződéseket biztosít, amelyben egyik szereplő sincs elzárva, periférikus helyzetbe téve, hanem olyan közlekedési áramokat generál, amelyekhez mindenki egyformán közel van és amelyeket mindenki sokszor keresztez. Formális oktatási és tanulási terek, oktatói szobák, tipikus hallgatói tevékenységeket kiszolgáló terek olyan szövedéke ez, amelyben nincs helye blokkosodásnak, különállásnak, elszigeteltségnek. A jó tanulási tér transzparens. A hallgatók számára jól láthatók az oktatók és az is, hogy épp mivel foglalkoznak. És viszont. A terek összekapcsolódnak, egymásba fonódnak. A nem tanulásra és oktatásra dedikált terek is a spontaneitást, a tartózkodást, a találkozásokat szolgálják.

A tervpályázat e fentiek értelmében nem tekinthető maradéktalanul sikeresnek. A beadott tervek többsége (ám sajnos nem mind) ugyan teljesítette a tervezési programban felsorolt funkciók és helyiségek behelyezését az épületekbe, ám ennél tovább kevés terv ment. Alig találni olyat, amely a tanulásról, különösen az informális és spontán helyzetekről mélyebben elgondolkodott volna, vagy legalább az IIP-ben lefektetett elveket érvényesíteni próbálta volna. Kevés olyan terv van, amelyik ügyelt a különböző funkciócsoportok vegyes, az elkülönülést megelőző, a találkozásokat ösztönző elhelyezésére. Számos terv az oktatási szakmai célok IIP-ben lefektetett alapvető céljait sem tartotta tiszteletben, és olyan téri elrendezéseket alkalmazott, amelyekben a MOME tervezett oktatási programja nem megvalósítható.

Így különösen fájdalmas volt tapasztalni a BA, MA és doktori képzési funkcióknak helyet adó terek összekeveredését, intézetekhez kötött termek, műtermek megjelenését, oktatók vagy éppen tanulási terek periférikus, a fő közlekedési áramoktól távoli elrendezését (tetőtérben vagy épp alagsorban), keskeny, hosszúkás előadótermi alaprajzokat, összenyíló, egymással kapcsolatot létesítő terek helyett egymástól elforduló, elszigetelődő terek sokaságát.

Ugyanakkor jó néhány tervben találhatók egyedi, ötletes részmegoldásokat a terek áttörésére, téri kapcsolatok kialakítására, a transzparencia biztosítására, egymásra fűzött, kapcsolódó téri struktúrákra, formális és informális terek vegyítésére, amelyek rendkívül támogató tanulási környezetet, valódi élménycampust ígérnek.

Teljes mértékben elfogadható terv nincs a benyújtottak között, az oktatási, tanulási szempontból 100%-ra értékelhető néhány is további korrekciókra szorul a fentiek szerint. A 80% és az alatt értékelhető tervek pedig már (különböző mértékben) nem alkalmasak a MOME oktatási programjának, szakmai tevékenységeinek megfelelő befogadására és kiszolgálására. Erre a pályaművek értékelése, kiválasztása során kiemelt figyelmet fordított a Bíráló Bizottság , hiszen az Egyetem alaptevékenységének biztosításáról van szó.

Építészetileg nem fogadható el az A épülethez felvezető lépcső elbontása és a bejárat pinceszinti kialakítása, mert ez az épület arányait és megjelenését rontja. Kifogásolható és tiszteletlen minden olyan megoldás, ami Farkasdy Zoltán épületét lényegesen megváltoztatja. A kiírás ugyan sugallta a pavilonos rendszer megvalósítását (elsősorban a környező település szerkezetéből adódóan), mégis születtek olyan megoldások amelyek a MOME szakmai fejlesztési programjában (IIP) megfogalmazott elveket úgy értelmezték, hogy egy integrált rendszerű egységes épületkomplexum megfelelőbb környezetet biztosít az oktatási célok elérésére.

1. A telepítési koncepciók típus szerint az alábbi fő csoportokba sorolhatók:
a. típus: pavilonos rendszer, két új épület önálló telepítésével és/vagy az épületek közlekedőfolyosóval vagy használható terekkel történő terepszint alatti/feletti összekapcsolásával (1705, 2647, 3956, 4109, 4763, 5912, 5940, 9724, 9876 pályaművek)
b. típus: pavilonos rendszer, több új épület önálló telepítésével és/vagy az épületek közlekedőfolyosóval vagy használható terekkel történő terepszint alatti/feletti összekapcsolásával (például: 0623, 0725, 5230 pályaművek)
c. típus: pavilonos rendszer részleges integrációval, a meglévő épületek bővítésével, átalakításával, összeépítésével, új épületek elhelyezésével és az épületek közlekedőfolyosóval vagy használható terekkel terepszint alatti, feletti összekapcsolásával (például: 1359, 3175, 3975, 6107, 8459 pályaművek)
d. típus: integrált rendszer, egységes épületkomplexum kialakítása a meglévő épületek bővítésével, átalakításával, új épületek elhelyezésével, összekapcsolásával (például: 1263, 3687, 4869, 9650 pályaművek).

2. A beépítés orientációja valamennyi pályamű esetében megőrzi a MOME jelenlegi állapotát.

3. A tágabb környezethez történő illeszkedéssel nem vagy csak érintőlegesen foglalkoztak a pályaművek. A Budakeszi úti kialakult villák és a 4 szintes társasházak („kockaházak") vegyességéhez a pályaművek többsége elfogadhatóan illeszkedik. A Zugligeti út mentén is vegyesen jelennek meg az alacsonyabb villák („Gondűző villa" és a hrsz 10945 villa) és a társasházak, illetve a MOME magasabb épülettömegei (például: 0623, 0725, 1359, 1705, 2647, 3956, 3975, 4109, 4763, 5230, 5912, 5940, 6107, 6721, 8459, 9724, 9876 pályaművek)

4. A szűkebb környezethez, a szomszédos épületekhez történő illeszkedés általában elfogadható, de a MOME magasabb épületei és a szomszédos épületek közötti távolság a telekhatárok mentén elhelyezett épületek esetenként kedvezőtlen közelséget eredményezhet (a probléma nem értelmezhető, ha a Zugligeti út 1-7. alatti területek is a MOME területeként kezelhetőek). (például: 0623, 0725, 1705, 3956, 4109, 4869, 6107, 8459, 9876 pályaművek)

5. Az épületek telken belüli elhelyezése általában megfelelő, de az épületek közötti tömegkapcsolatok megoldását építészeti szempontból lehet és célszerű értékelni, különös tekintettel a műemléki védelem alatt álló „Gondűző villa" kezelésére, a lényegesen eltérő magasságú épülettömegek közötti térbeli viszony kezelésére. (például: 0623, 0725, 1359, 3687, 4869, 5230, 8459, 9650 pályaművek)

6. A MOME-SZÍVE elhelyezésére a pályázók – a programban megfogalmazott koncepciónak megfelelően – a jelenlegi A épület és a kollégium között tettek javaslatot. Ez a megoldás lehetővé teszi az épületek (A, Műhely-épület, Média- és Műteremház, Tudásközpont, egyéb épületek) többségének kedvező elérését.
6.1. Néhány pályamű integrált építészeti megoldást javasol, ahol ezek a terek ettől eltérő térbeli kontextusban, de ugyancsak jól működően kerültek elhelyezésre. (például: 3687, 3975, 4869 pályaművek)
6.2. A MOME SZÍVE a pályaművek többségében a terepadottságok kihasználásával, a terepszint alatt, zöldtetővel kialakított terepszint alatti építményként vagy hídszerű szerkezettel fedetten került elhelyezésre, jól használható, központi fekvésű szabad teret, zöldfelületet biztosítva a MOME meglévő és tervezett épületei között. (például: 0725, 1263, 1705, 2647, 3175, 3956, 4763, 5912, 5940, 6721, 8459, 9650, 9876 pályaművek)
6.3. Kedvezőbbek azok a javaslatok, amelyek a meglévő fás növényzet megóvásával, minél
kevesebb fa kivágásával alakították ki ezt a területet. (például: 3975, 4109, 8459 pályaművek)
6.4. Kevésbé kedvező a MOME SZÍVE felett jelentős burkolt felületeket javasoló pályaművek.(például: 1359, 5230 pályaművek)

7. A Tudásközpont valamennyi pályaműben a program által sugallt helyre került, kivételt képeznek az integrált építészeti koncepcióra épülő pályaművek, amelyek a tervezett épületkomplexum részeként kezelik a funkciót. (például: 1263, 3687, 3975, 4869 pályaművek)

8. A beépítési paramétereknek történő megfelelőség a Pályázatok egy részében nem szerepel és nem is egyértelmű.
8.1. A beépítettség mértéke számos esetben nem került számszerűsítésre.
8.2. A szintterületi mutató esetében a területre vonatkozóan javasolt Kerületi Építési Szabályzat (KÉSZ) a Budapest főváros rendezési szabályzatáról szóló 5/2015. (II. 16.) Főv. Kgy. rendelet (FRSZ) módosítását igényli több paraméter, illetve előírás vonatkozásában.
8.3. A legkisebb zöldfelület mértékének számításánál a tetőkertek esetében az OTÉK alapján csak csökkentett felület (81 cm talajtakarás esetében is legfeljebb 75%) vehető figyelembe.

9. A tervezett épületek párkánymagassága változó; általában megfelelnek a program előírásainak (a javasolt legnagyobb építménymagasság 17 m), ugyanakkor több pályamű esetében a javasolt építménymagasság értéke igen nagy párkánymagassággal párosul (például: 2647, 3687 pályaművek).

10. A tervezett épületek tájolása, benapozása telepítési koncepció szinten általában megoldott vagy biztosítható, de néhány pályamű esetében az építészeti kialakítástól függ a tervezett megoldás hatékonysága, különösen a terepszint alatti épületek, épületrészek és a jelentős épületszélességű megoldások esetében. (például: 1263, 3175, 3975, 4869, 5940, 6107, 6721, 9650, 9876 pályaművek)

11. A telken belüli közlekedési útvonalak megoldásának módja lényegében néhány megoldási típusba sorolható. Az épületek feltárását általában a telekhatárok mentén lévő, illetve kialakított útburkolatok, továbbá zsákszerű kiszolgáló felületek biztosítják. A pályaművek többsége átjárható kapcsolatokat javasol a Zugligeti út és a Budakeszi út között, általában a telekhatárok mentén vezetett útvonalakkal, amelyek egyben kerékpárutak is. Több pályamű esetében az épületek közvetlen kiszolgálhatósága korlátozott vagy nem megítélhető, de a későbbi részletesebb tervezés során általában biztosítható.

12. A parkolásra részben közterületen, telken belül részben vagy egészében felszínen, illetve részben vagy egészében parkolóházban, mélygarázsban tesznek javaslatot a pályaművek.
A parkolóházak, mélygarázsok kedvező megoldások, de jelentősen költségesebbek, mint a felszíniek, különösen azokhoz képest, amelyek kihasználják a közterületen történő parkolás lehetőségét, ezzel is növelve a telken belül kialakítható zöldfelületek mértékét.
a. részben a közterületeken például: 0623, 0725, 1359, 5912, 6721 pályaművek, b. telken belül, felszínen például: 0623, 0725, 1263, 1359, 1705, 3175, 3956, 3975, 4109, 5230, 6170, 6721, 8459 pályaművek, c. részben vagy egészében parkolóházban, mélygarázsban például: 2647, 3687, 4763, 5912, 5940, 9650, 9724, 9876 pályaművek.

13. A kerékpáros megközelíthetőség biztosítható, egyetlen pályamű sem jelölt ki külön kerékpáros utakat. A kerékpárok elhelyezhetőségének megítélését nehezíti, hogy csak néhány pályamű tartalmaz erre vonatkozó adatokat, a tervezett kapacitások több esetben alulméretezettnek becsülhetők.
14. Az épületek gyalogos megközelíthetősége minden pályaműben biztosított, a pályaművek többsége javaslatot tett a gyalogos hálózat kialakítására. A gyalogos közlekedési rendszer akadálymentessége a legtöbb esetben nem ellenőrizhető a magassági viszonyok, lejtések feltüntetésének hiányában.

7. A díjazott pályaművek rangsorolása 

A 6. fejezetben ismertetett értékelések alapján a Bíráló Bizottság az alábbi sorrendet állítja fel a pályaművek között:

1. díjazott: 5940 bírálati számú pályamű: 3h építésziroda

szerzői:
Csillag Katalin vezető tervező
Gunther Zsolt vezető tervező
Kiss Anna Sára munkatárs
Boromissza Júlia munkatárs
Garay-Kiss Dorottya munkatárs
Kállay Gábor munkatárs
Kapás Enikő szakági tervező
Szabó András szakági tervező
Bukovics János szakági tervező

2. díjazott: 3687 bírálati számú pályamű: Sporaarchitects

szerzői:
Vadász Orsolya építész tervező
Korompay Attila építész tervező
Pásztor Bence építész tervező
Tarcali Dávid építész tervező
Csapó Balázs építész tervező
Dékány Tibor építész tervező
Hatvani Ádám építész tervező
Németh Iván épületgépész tervező
Lőcsei Vera építész munkatárs
Kosik Péter építész munkatárs

3. díjazott 6721 bírálati számú pályamű: Archi-kon

szerzői:
Nagy Csaba Vezető tervező
Mészáros Eszter építész
Ferth Tímea építész
Batizi-Pócsi Péter építész
Dobos Bence László építész
Batizi-Pócsi Gergő építész
Gereben Péter építész
Tóth Kitti építész
Várhidi Bence építész
Tőrös Ágnes építész
Mohácsi Sándor tájépítész

A Bíráló Bizottság továbbá úgy döntött, hogy az alábbi pályaműveket rangsorolás nélkül megvételben részesíti:

0623 bírálati számú pályamű: Minusplus Generáltervező

szerzői:
Schreck Ákos projektvezető építész
Turai Balázs projektvezető építész
Péteri Olga építész munkatárs
Hangyás Gergely grafikus tervező
Zvolenszki Blanka építész munkatárs
Kis Ferenc vezető látványtervező
Antal Gabriella projektvezető építész
Rabb Donát projektvezető építész
Alexa Zsolt projektvezető építész

0725 bírálati számú pályamű: Építész Stúdió

szerzői:
Fialovszky Tamás vezető tervező
Nagy Iván vezető tervező
Mudry Luca tervező
Nagy Péter tervező
Kenéz Gergely tervező
Hellenpárt György tervező
Hőnich Richárd vezető tervező

1263 bírálati számú pályamű: Építészkohó Kft.

szerzője: 
Tarnóczky Tamás Attila építész vezető tervező

4109 bírálati számú pályamű: Mérték Építészeti Stúdió

szerzői:
Paulinyi Gergely DLA vezető tervező
Dr. Reith András vezető tervező
Gróza Zoltán okl. gépészmérnök (Körös Consult Kft.)
Dr. Takács Lajos Gábor építésügyi tűzvédelmi tervező
Major József tájépítész tervező (s73 Kft.)
Deme Kornél Döme fenntarthatósági junior tanácsadó (ABUD Kft.)
Bognár Ádám fenntarthatósági junior tanácsadó (ABUD Kft.)
Apró Diana fenntarthatósági tanácsadó (ABUD Kft.)
Szollár András fenntarthatósági senior tanácsadó (ABUD Kft.)
Tóth Arnold építészmérnök
Szécsi Margó építészmérnök
Nagy Gábor építészmérnök
Fürnstáhl Anett építészmérnök
Botzheim Bálint építészmérnök
Somodi-Ridzi Júlia projektvezető
Burián Gergő projektvezető

5230 bírálati számú pályamű: Mangel János

szerzői:
Kákóczi Norbert Tervező
Bencsik Tamás Tervező

8.A díjak és megvételek elosztása és ennek rövid indoklása 

A Bíráló Bizottság a díjazottak részére kifizetendő összegeket az alábbiak szerint állapította meg:

Első díj: bruttó 5 millió Forint Második díj: bruttó 4 millió Forint Harmadik díj: bruttó 3 millió Forint

A Bíráló Bizottság a megvételben részesített pályaművek részére fizetendő megvételi összegeket az alábbiak szerint állapította meg:

Megvételi összegek egységesen: bruttó 1,5 millió Forint

9. A tervpályázat hasznosításának módjára és lehetőségeire tett ajánlások

A Bíráló Bizottság a tervpályázatot érvényesnek és eredményesnek nyilvánítja és megállapítja, hogy a tervpályázaton első helyet elért pályamű alkalmas arra, hogy annak alapján a pályázó tervezői szolgáltatás megrendelésére vonatkozó hirdetmény közzététele nélkül lefolytatandó tárgyalásos közbeszerzési eljárásban ajánlattételre felhívásra kerüljön. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szabályai szerint a közbeszerzési eljárás megindítható, a dokumentációban meghatározott vállalási feltételekkel a tervezői szolgáltatás szerződése megköthető, a Bíráló Bizottság alábbi ajánlása szerint:

A Bíráló Bizottság kizárólagosan az I. díjban részesített pályamű tervezőjét javasolja ajánlattételre való felhívásra. Az I. díjban részesített pályamű koncepciója, javasolt funkcionális, szerkezeti és technikai megoldásai alkalmasak arra, hogy a továbbtervezés alapjául szolgáljon. A pályamű összetett és a kiírási feltételekben foglalt valamennyi kérdésre adott világos, kivitelezhető, költség- és kivitelezésük szempontjából időhatékony válaszai őt teszik alkalmassá arra, hogy továbbtervezésre ajánlja a Bíráló Bizottság.

A Bíráló Bizottság javasolja a BA képzés elszakítottságának feloldását, a modellező műhelyeknél helyi raktározás biztosítását a Farkasdy-épület belső struktúrájának és újramodellezésének végiggondolását, a MOME Szíve eleganciáján túl a közösségi terek megtartó szerepének növelését. Javasolja a tervezőknek, hogy a többi díjazott és megvételben részesített tervben lévő pozitív eszméket tegye magáévá, hogy a MOME Campus még alkalmasabb legyen kísérletezésre, változáskövetésre, flexibilitásra a találkozások lehetőségének fokozott biztosítására.

A Bíráló Bizottság rögzíti, hogy bármely más pályaműhöz a fentiekben megfogalmazott ajánlásokhoz hasonló, vagy ennél súlyosabb, nehezebben teljesíthető ajánlásokat fogalmazott volna meg.

Végezetül a Bíráló Bizottság felhívja az ajánlatkérő figyelmét, hogy a jelen zárójelentés - mint a szakmai bírálatokat rögzítő dokumentum - elkészítésekor a benyújtott pályaművek alkotóinak adatait a Titokgazda még nem ismertette. Amennyiben a Kormányrendelet 12.§ (3) bekezdése vagy 13.§-a szerinti kizáró ok az első díjazott pályamű szerzőjének kiléte után merül fel, a Bíráló Bizottság új tervpályázat kiírását javasolja.

Budapest, 2016. január 26.

Dr. Fürjes Balázs, Juhász Ákos, Kopek Gábor, Fülöp József, Finta Sándor, Tóth Csaba, Hapszné Tarcsafalvi Eszter, Turi Attila, Fegyverneky Sándor, Skardelli György, Ivánka Katalin, Barcza Dániel, Benczúr László