// EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15. // EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15. // EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15. // EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15. // EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15. // EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15.
Épületek/Örökség

Műemlékek derékhada: közel a mese vége?

1/4

Fejérdy Tamás

Hirdetés
?>
Fejérdy Tamás
?>
?>
?>
1/4

Fejérdy Tamás

Műemlékek derékhada: közel a mese vége?
Épületek/Örökség

Műemlékek derékhada: közel a mese vége?

2011.03.24. 09:21

Cikkinfó

Az Épületek rovatot támogatja a 

Szerzők:
Kovács Olivér

Építészek, alkotók:
Fejérdy Tamás

Az alulfinanszírozottság és a társadalmi beágyazódottság hiánya miatt a huszonkettes csapdájába került a műemlékállomány egy része. Kovács Olivér beszélgetése Fejérdy Tamással, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökhelyettesével.

Az alulfinanszírozottság és a társadalmi beágyazódottság hiánya miatt a huszonkettes csapdájába került a műemlékállomány egy része. Kovács Olivér beszélgetése Fejérdy Tamással, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökhelyettesével.


- Március elején rendezték meg Budapesten az Épített örökség védelmében - Változó társadalom - változó műemlékvédelem? című nemzetközi konferenciát. Gondolom, általában fájó a magyar műemlékeseknek a nyugati kollégák sikereiről hallani.

Fejérdy Tamás
1/4
Fejérdy Tamás

- Fájónak éppen nem nevezném, egyrészt nem lenne szép annyira irigynek lenni, másrészt Nyugat-Európában sem csak sikertörténetek vannak. Az persze igaz, hogy mi örülnénk a legjobban, ha az ottani tapasztalatokat itthon is fel lehetne egy az egyben használni, de egyelőre sajnos eléggé különbözik a környezet. Elsősorban a brit és a francia előadók szavaiból derült ki, hogy náluk a műemlékvédelem milyen gyorsan és eredményesen reagált a válságra, illetve a bemutatott norvég példa mindezt konkrét számokkal is alátámasztva bizonyította. Ott ugyanis értik a döntéshozók, hogy a különböző történetileg értékes, látogatott épületek, épületegyüttesek fejlesztése egyfajta recessziós befektetés: vagyis amikor a gazdaság lendülete csökken, érdemes ezekbe fektetni, hiszen több szinten is fejlődést generál – megtanulhattuk azt a kifejezést, hogy az örökség-alapú programoknak-projekteknek kedvező anti-ciklikus hatásuk van.

- Csakhogy a magyar-osztrák határon mintha megváltoznának a matematika és a közgazdaságtan szabályai. Ami ott befektetés, az itt pénzkidobás, illetve annak tekintik.

- Különbség van sajnos az épületállomány minőségében is. A nyugat-európai országokban az alapvetően jó állapotú épületek szinten tartása, esetleg további felújítása a cél. Magyarországon sokkal rosszabb a műemlékek általános állapota, vagyis itt még egy-egy nagy projekt esetében is előbb azt az állapotot kell elérni, ami a szerencsésebb történelmű országokban eleve adott. És ha már szinten tartás: a történelmi épületek folyamatos törődést igényelnek, ami sajnos itthon sok esetben még mindig, gyakorta a már egyszer felújított épületek esetében is elmarad. Pedig a pusztulás ott kezdődik, hogy kilazul és elmozdul néhány cserép és ázni kezd a tetőszerkezet. Mint az angol verses mesében, amely egy elveszett patkószeggel kezdődik...

 

2/4

 

 

- … és az ország elvesztésével ér véget. Ha megpróbáljuk egységesen kezelni a hazai műemlékállományt, ami nyilván nem egyszerű, hiszen az egyes épületek állapota más és más, hol tartunk ebben a mesében? Mennyi van még hátra a végéig?

- Én sem kezelném egységesként az állapotot. De az kijelenthető, hogy a kevésbé szem előtt lévő történelmi épületek, vagyis a műemlékállomány derékhada, és különösen is a történeti települések területi védelem alatt álló, tehát egyedileg nem védett, mégis nagyon értékes épületállománya ezen az úton halad. És van egy borzasztó csapda: ha rendre elmarad a karbantartás, akkor évről évre nő a költség, az elvégzendő munka, amiért és amivel az eredeti állapotot helyre lehet állítani... Amit nem is biztos, hogy minden esetben el lehet érni, azaz egyre inkább számolni kell végleges veszteséggel is.

- … és ha most nincs pénz, akkor két év múlva pláne nem lesz a duplája.

- Pontosan. Ez egy végzetes lejtő, amelyen sajnos sok védett épület elindult. És egyúttal csapda is.

Milyen műemlékek vannak a legnagyobb veszélyben? A beszélgetés folytatása a műemlékem.hu magazinban.


Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.