Nézőpontok/Vélemény
Múzeumnegyed és diskurzus a beruházásokról
2013.08.15. 10:01
A Levegő Munkacsoport nyilatkozata a Múzeumi Negyeddel kapcsolatban.
Nemcsak a mostani nagy hőségben, de általában is kevés a diszkusszió a nagyberuházásokról. Szándékosan használjuk a latinos kifejezést, mert a vita vagy a konfliktus szavak sokak számára nálunk pejoratívan csengenek. Vajon emiatt hallatják egyre ritkábban a véleményüket a szakértők, a szakmai és civil szervezetek fontos beruházási elképzeléseknél, reformtervezeteknél?
Pedig az elmúlt időszak számos tanulsággal szolgálhatott arra, hová vezet a koncepciótlanság, a nem elég körültekintő előkészítés, az alternatívák mérlegelésének hiánya vagy az ellenvélemények agyonhallgatása.
Nincs diskurzus a Városligetbe álmodott ún. Múzeumnegyed tervezetéről sem. Nem pusztán a park túlterhelésére, a zöldterületek beépítésére gondolunk. A projekt időszerűségével kapcsolatban is kérdések merültek fel.
Az együttest megálmodó Baán László különleges diplomáciai és menedzser-képességekről tesz tanulságot évek óta, a Szépművészeti Múzeumot vezetve. Munkájának eredményeire számos külföldi fórumon is felfigyeltek. Nagysikerű tárlataival nem kavicsot, de sziklát dobott a hazai kiállítások állóvizébe. (Tisztelet néhány kivételnek.) Ambíciói azóta sem csökkentek. A Nemzeti Galéria újjáéledt a vezetése alatt. Az impresszionistákat bemutató új kiállítás a képtár régi fényére emlékeztet.
A hazai múzeumlátogatók más múzeumokban régóta nincsenek elkényeztetve. Számos gyűjtemény hetente csak néhány óráig tart nyitva, új és színvonalas kiállításokat pedig elvétve rendeznek. A kétszáz évi vajúdás után megnyílt és hamar közkedveltté vált Természettudományi Múzeum fejlesztése megakadt a Ludovika közigazgatási egyetemmé alakítása során. Komoly adóssága a mindenkori kormányzatnak egy Műszaki Múzeum létrehozása is. 1960-ban írta Nyárády Gábor a világ műszaki múzeumait bemutató könyv előszavában: „Mindenekelőtt az a kívánság serkentette bennünk az úttörő kedvet, hogy előmozdítsuk a magyar műszaki múzeum évtizedek óta vajúdó ügyét. ...Lám, más iparilag fejlett országok, hazánknál kisebbek is, már sorra felépítették tudományos és technikai múltjuk pantheonjait, s a jelen vívmányainak felsorakoztatására és megismertetésére hivatott intézményeket; nagy áldozatokat is vállaltak értük, amelyek persze busásan megtérültek azután."1 Tudjuk, hogy a lakosság műszaki-természettudományos ismereteiben, e tudás erkölcsi és anyagi megbecsülésében ma igen nagyok a hiányosságok, miközben a gazdaságban a legnagyobb hozzáadott értéket az innováció, a folyamatos fejlesztések ígérik.
A Múzeumnegyed koncepcióval kapcsolatos álláspontunk kialakításához néhány kérdésre mielőbb szeretnénk választ kapni. Feltételezve, hogy a kiírt ötletpályázatot hatásvizsgálatok előzték meg, nem jelenthet nehézséget ezek megválaszolása.
1) Volt-e vizsgálat alternatív helyszínekre vonatkozóan, ha igen, milyen eredménnyel? Ha nem, miért nem?
2) Kapott-e a Magyar Urbanisztikai Társaság választ a beruházással kapcsolatos kétségeire?
3) Van-e számítás arról, hogy 120 milliárd forintot üvegre, betonra költve érünk-e el nagyobb anyagi és immateriális hasznot, vagy ha meglevő gyűjteményeink sikeres bemutatására fordítjuk ezt az összeget?
4) Milyen nemzetközi tapasztalatok támasztják alá azt a feltevést, hogy a látogatók szívesen néznek végig egyvégtében akár féltucat múzeumot is? Mire alapozzák további múzeumkedvelő turisták özönlését a Városligetbe? Nem elég vonzerő a meglevő kínálat?
5) Mi lesz a meglevő infrastruktúrával? Torzó marad-e a Millenáris Park? Lesz-e pénz az Állatkert bővítésére? Meddig marad bizonytalan a Várban a Nemzeti Galéria sorsa? Mit gondolnak a fejlesztésről a megszorítások miatt vegetáló értékes közgyűjtemények gazdái szerte az országban?
6) Ha a Városliget parkjának elégséges öntözésére sem volt elég pénz, a park tervszerű karbantartásáról nem is beszélve, miből lesz pénz a felvázolt grandiózus beruházáshoz méltó zöldterület-karbantartásra a teljes területen?
7) Milyen ágazati egyeztetések alapján választották ki a tervezett negyed öt múzeumát?
Visszatérve a bevezető gondolathoz, irígylem azokat az országokat, amelyek vallják, hogy a vita nem gáncsoskodás, hanem arra való, hogy minden szempont, tapasztalat felszínre kerüljön, és sikerüljön közösen megtalálni a lehető legjobb megoldást, nem félve eközben még attól sem, ha az adott esetben az eredeti elképzelés elvetését vagy gyökeres átalakítását jelentené.
Bp. 2013. augusztus 14.
13:52
Íme a válasz, a sok kétkedőnek:
http://www.origo.hu/itthon/20131003-a-varosliget-kozepen-lehet-majd-a-magyar-zene-haza.html?sec-2
Annak ellenére, hogy még bojkott felhívást is közzétettek a tájépítészek, 40 feletti páláyzat érkezett be (ami azt jelenti, hogy legalább 200-25 tervező foglalkozott komolyan a témával), amelyből 12 pályázatot díjjaztak is.
Tehát a tervpályázat elérte a célját, nem kutyaütők állítják azt, hogy a terv megvalósítható!
15:07
@Hartmann György Sándor: A terv megvalósítható. Ezt senki nem vitatta. Például az a terv is megvalósítható, hogy visszaállítsuk a Pannon-tengert. Ha én például egy kisebb atomtöltettel Belgrád alatt be tudnám robbantani a hegyeket a Dunába, simán vissza lehetne heteken belül duzzasztani azt. Csak attól lehet, hogy ez a terv még baromság...
19:58
Sajnos a cikk írója (vagy az egész Levegő Munkacsoport is) le van maradva egy brossurával.
Ezért ide másolom:
1397/2013. (VII. 2.) Korm. határozat
az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttesre vonatkozó koncepció második ütemeként a Városliget átfogó hasznosítási koncepciójáról
1. A Kormány
1.1. egyetért azzal, hogy az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes (a továbbiakban: Múzeum Negyed) létrehozásával összhangban, azzal egyidejűleg, a 2014–2020 közötti időszakban megvalósuljon a Városliget egészének megújítása, családi kulturális-szabadidős élményparkká történő átfogó fejlesztése, önálló turisztikai és szabadidős arculatának, márkájának kialakítása és az ehhez szükséges fejlesztések (a továbbiakban: Liget Budapest projekt) végrehajtása;
1.2. egyetért azzal, hogy az 1.1. pontban meghatározott célok végrehajtása érdekében a Városligetben a következő beruházások valósuljanak meg:
a) a Fővárosi Nagycirkusz új épületének felépítése,
b) a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum részleges rekonstrukciója és bővítése,
c) a Magyar Tájak Konyhája – Gasztronómia Falu elnevezéssel a vendéglátás átfogó fejlesztése, valamint
d) egyéb, a Városliget történeti múltjához méltó, a kulturális-szabadidős élménypark, valamint a tájképi kert jelleget és az ide látogatók kiszolgálásának minőségét erősítő beruházások [ide értve a Művészetek terének kialakítását, Nebbien Henrik eredeti tervei alapján a Liget-kapu oszlopcsarnokának korhű megépítését és további olyan – az a)–c) és az 1.1. pontokban megnevezett fejlesztésekhez kapcsolódó – terveket, amelyek hozzájárulnak a Múzeum Negyed és a Városliget együttes vonzerejének növeléséhez];
1.3. az 1.1. pontban meghatározott célok végrehajtása érdekében egyetért a következő önkormányzati fejlesztési célokkal és támogatja azokat:
a) a Fővárosi Állat- és Növénykert fejlesztése,
b) a Petőfi Csarnok átalakításával egy új Gyermek és Ifjúsági Tudás- és Élményközpont létrehozása,
c) átfogó zöldfelületi rekonstrukció és új, korszerű zöldfelületi rendszer kialakítása oly módon, hogy a fejlesztések megvalósításával egyidejűleg a Városligetben a jelenlegihez képest megnövekedjen a zöldfelület biológiai aktivitása (ide értve a Hungexpo régi épületeinek elbontását, egy „Zöld Liget” ökologikus oktatási- és látogatóközpont létrehozását, a sportpályák és a játszóterek átépítését, valamint újak kialakítását, a városligeti tórendszer vízfelületének helyreállítását, valamint egy korszerű ökologikus monitorozási, fenntartási és üzemeltetési rendszer kialakítását), továbbá
d) a Városliget közlekedési rendszerének átfogó átalakítása (ide értve egy új útvonalrendszer létrehozását, a tömegközlekedési kiszolgálás ésszerűsítését és fokozását, a Városliget parkolási rendszerének komplex átalakítását, elektromos midibusz-hálózat kialakítását);
1.4. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy – a nemzeti fejlesztési miniszter és a vidékfejlesztési miniszter bevonásával – az 1.3. pontban meghatározott fejlesztési célokkal összefüggésben folytassa le a szükséges tárgyalásokat Budapest Főváros Önkormányzatával;
Felelős: emberi erőforrások minisztere
nemzeti fejlesztési miniszter
vidékfejlesztési miniszter
Határidő: folyamatos
1.5. egyetért azzal, hogy az 1.1. pontban meghatározott célok végrehajtása érdekében a komáromi Csillag Erődben valósuljon meg a Csillag Erőd Művészeti, Történeti és Hadkultúra Központ, amely látogatóbarát, az oktatásban is felhasználható módon mutatja be a Szépművészeti Múzeum egykori, az antikvitástól a reneszánszig ívelő gipszmásolat-gyűjteményét;
1.6. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy gondoskodjon az 1.2. és 1.5. pontokban megjelölt beruházások teljes körű, a Múzeum Negyed előkészítő munkálataival összhangban történő szakmai előkészítéséről, a turisztikai szakmai szempontok tekintetében a nemzetgazdasági miniszter véleményének kikérése mellett;
Felelős: emberi erőforrások minisztere
Határidő: 2014. június 30.
1.7. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a Szépművészeti Múzeum Román Csarnoka, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, valamint a komáromi Csillag Erőd Művészeti, Történeti és Hadkultúra Központ kialakítása érdekében, az indokolt beruházás-előkészítés, a településrendezési eszközök elkészítésének, módosításának kezdeményezése és az építésügyi hatósági engedélyezéshez kapcsolódó tervezési munkálatok megkezdése iránt;
Felelős: emberi erőforrások minisztere
Határidő: azonnal
1.8. felhívja a nemzetgazdasági minisztert és az emberi erőforrások miniszterét, hogy gondoskodjanak az 1.2. és 1.7. pontokban meghatározott feladatok teljesítése érdekében a 2013. évben felmerülő 384,7 millió forintos többletforrás-igénynek a Szépművészeti Múzeum költségvetésében történő biztosításáról;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
emberi erőforrások minisztere
Határidő: 2013. július 31.
1.9. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, a nemzetgazdasági minisztert és a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy vizsgálják meg a Liget Budapest projekt finanszírozásába bevonható állami, magán- és uniós források körét és mértékét, továbbá azok éves ütemezését;
Felelős: emberi erőforrások minisztere
nemzetgazdasági miniszter
nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: a 2014. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat benyújtásáig
1.10. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy – az emberi erőforrások miniszterével és a Miniszterelnökség jogi ügyekért felelős államtitkárával együttműködésben – folytassa le a Liget Budapest projekt megvalósításával érintett ingatlanok tulajdonjogi helyzetének rendezéséhez szükséges tárgyalásokat, és határozzák meg a végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket.
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
emberi erőforrások minisztere
Miniszterelnökség jogi ügyekért felelős államtitkára
Határidő: 2013. szeptember 30.
2. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.
Ezek szerint Tarlós úr megirigyelte a projekt előrehaladását és álmodott egyet (Presányi úrral egyetemben, a 22 ezer négyzetméteres Biodómjával).
Mert valójában a fenti határozat a következőket jelenti:
Én ELSŐ VIKTOR adtam a budapestieknek, ennek a projektnek az értéke cca. 50 milliárd! (A múzeumi projekten felül).Elvileg ez a projekt segíthetné a Múzeumi projektet (mert minden, mindennel összefügg), de ezt a projektet már Baán Ferencen számon kérni nem lehet, ott vannak a határozatban a felelősök. (Az hogy egy ilyen projekt összehozására nem képesek, az egyéni szoc. probléma.)De ahogy elnézem, nem fogja, hanem gátolni. Mert ha tudnák azok, akik erről és így döntöttek, hogy éppen az év elején életbe lépett építési szabályozások azok, amelyek meggátolják egy már-már konkrét projekt és egy álom szabályozásának együttes kezelését, akkor ezt másképpen fogalmaznák meg.Ezért javasolom a Levegő Munkacsoportnak, hogy a lelkész urat és Tarlós urat kérdezze meg.
Ryhe
Ui. Továbbá felhívnám a figyelmét a Munkacsoportnak a kormány 1388/2013. számú határozatára is! Erről eddig még nem hallottam egyetlen zöld szervezettől egy árva hangot sem.
16:35
@Hartmann György Sándor: Kastélyrekonstrukciós munkáim során sokszor elcsodálkoztam az építtettők hibátlan döntésein, mert mitől tudta egy főfoglalkozású arisztokrata átlátni építészeti döntéseinek következményeit. A megépült épületek sok jó döntést jelenítenek meg. Nos ez a döntéshozó műveltségével hozható összefüggésbe. És ez a műveltség szükségképpen nem szakmai természetű kellett legyen. Kölcsönvéve Knausz* docens úr néhány megvilágító gondolatát:
…. Műveltségen az adatokon túlmenően mindenekelőtt az azok relatív jelentőségéről való tudást is szokás érteni. Nem elég azt tudni, hogy kik a székelyek, azt is illik tudni, hogy ez a tudás - nekünk - valamiképpen fontosabb, mint VIII. Henrik feleségeinek névsora. A műveltség fogalma tehát az adatok bizonyos elrendezettségét, hierarchiáját és kontextusba helyezését, egyszóval értelmezését is magába foglalja… Ez a perspektíva egyúttal morális dimenziót is kölcsönöz a műveltségfogalomnak, hiszen a viszonyításnak ez a képessége kognitív értelemben megalapozza a különbségtételt a baj és a katasztrófa, a boldogság és a múló öröm, a közérdek és a magánérdek stb. között… Nem szabad elfelejteni, hogy a műveltség mindig közös műveltség. Egy közösség műveltsége. Attól érvényes a műveltség, hogy másokkal osztozunk rajta. Itt valójában az identitás problémájához jutunk. A művelt ember tartozik valahová azáltal, hogy egy közösség kultúráját a sajátjaként birtokolja. Ez azt jelenti, hogy a műveltségnek nemcsak tudásbeli és morális, hanem érzelmi összetevői is vannak. A közösség ugyanis mindig élményközösség, és a műveltség hordozza a közös élményeket.*(Dr.Knausz Imre Miskolci egyetem BTK TI )
Meglehet valahol itt van valami tátongó hiányosság jelen döntéshozóink tevékenységében és ezért falrahányt borsó minden “művelt” felszólalás, amely a közösség kultúráját, hagyományait, identitását a közösség akaratának megfelelően szeretné megőrizni és ilyen módon sajátjának tekinteni.
Márai a 70-es évek Amerikájában szerzett tapasztalatait fogalmazza meg naplójában: “A demokrata viszolyog a műveltségtől, mert a műveltség személyes cenzúra és vizsga” (Márai Sándor Napló 1975) A “demokrata” itt és most mást jelent, de behelyettesíthetjük.
Városépítészetünkben jelet hagyó József nádor, Széchenyi, Podmaniczky és egyéb felelősségteljes városalakító urak rendelkeztek ezzel a műveltséggel. Ennek nyomait még ma is van szerencsénk látni és élvezni ebben a városban, ámbár már nem sokáig…
18:50
A Levegő Munkacsoport szerint hol lehetne megvalósítani a Múzeumnegyedet? Mert mindenhol azt olvasom, hogy a Városliget így agyon van terhelve, meg úgy agyon van terhelve, de hogy valaki konkrétan javasoljon egy helyszínt, még nem láttam...
20:27
@kronosz: Rosszul figyelt, kedves időfelelős. Javaslat volt a Ganz-Mávag barnamezős területe a Hungária körút és a Kőbányai út sarkában. Felvetődött a Rákosrendező megváltásra váró, grandiózus koszfészke egy köpésre a Városligettől, az M3 mellett. Lehető helyszín a X. kerület, a Pesti út baloldala és a Keresztúri út közötti végtelen semmirevalóság. Ott a Józsefvárosi "kínai piac" kultúrára termett, kiváló területe. Budán ajánlom a Goldberger szétszabdalt telephelyét vagy a délbudai hasznosítatlanságokat, a Szerémi út mellett. Megintcsak a pesti oldalon javaslom a Népligettel szembeni lebontott katonaiskola után maradt pusztaságot, az autóbusz pályaudvar mögött, kiváló metrókapcsolattal. Mind-mind arra várnak, hogy jelentést, szerepet kapjanak ebben a szép városban. Aminthogy a Városliget és az Orczy kert nem beépülni, hanem kiegészülni szeretne, elvett, elzabrált, lebetonozott, elcseszett szegélyeit visszakapni, hogy az legyen, ami valamikor volt: barátságos liget, ahogy régen a "környezetbarát zöldfelületet" nevezték.
00:08
@kronosz: Rossz a kérdés. Egy múzeumi negyedet, ahogy a fenti felsorolásból is látszik, számos helyen fel lehetne húzni Budapesten. Valójában viszont sehol sem kellene, mert egyszerűen nincs rá szükség. Ha szükség lenne rá, már felépült volna az elmúlt 100 év során (az akkori építészeti, turisztikai, financiális stb. keretek között). A mostani kor ugyanis nem múzeumteremtő kor, illetve ha van is hiány Pesten múzeumból, az nem egy ekkora méretű, ágyúval a verébre jellegű hiánypótlást igényel.Ez az egész ötlet nagyravágyó fantazmagóriák és alantas üzleti érdekek eredőjéből származik. Épp ezért nagyjából semmilyen oldalról nem lehet szakmai érvekkel alátámasztani a megvalósítását. A "gasztronómiai falu" meg igazi zsírszalonnás tahóság egy Városligetbe.A különféle szakmai szervezeteknek közösen kellene fellépniük (hogy ne söpörhessék le a véleményüket, mint jelentéktelen "kisebbségi" álláspontot), és lehetőleg minél hangosabban kellene megnyilvánulniuk. Lehetne pl. sajtóbejárást tartani, szakmai vitanapot szervezni, ezekre meghívni a nemzetközi sajtóügynökségeket stb.
08:09
@lecsó: Részben egyetértek. A Nemzeti Galéria - szerintem és még sokak szerint - jó helyen van ott, ahol van, a Széchényi Könyvtár nemkülönben. Érvek bőségesen olvashatók itt az építészfórumon is, két évvel ezelőttről, a lényegük: nincs értelme egyetlen mammut-képtárat létrehozni, ez nem is divat, ahol pedig mégis, ott a látogatók kimerülten és kiürülten támolyognak ki, hacsak nem szegmentálják a látnivalókat. A Louvre, a chicagói Institute of Modern Art a "rossz" példák, utóbbi a folytonos hozzáépítésekkel lényegében áttekinthetetlenné vált. A müncheni Pinakothek-épületek szolgálhatnak jó példaként (Alte Pinakothek, Neue Pinakothek, Pinakothek der Moderne), amelyek különálló, külön programot jelentő épületekként készültek, az anyag bővülésével és tematikus izmosodásával együtt. A korszerű nemzeti nagykönyvtár egyre inkább elektronikusan szolgáltató, logisztikai egységet jelent, a helyben olvasás lehetőségével, de kölcsönzési szolgáltatás nélkül (ahogy most is). Ezért kár letelepíteni onnan, ahol van. A Magyar Zene Háza - egyszerűen nem értem. A jelenlegi előadótermek - pláne a felújított Zeneakadémiával - bőségesen kiszolgálják az igényeket, különösen ha a BMC-t és a felújításra szoruló Kongresszusi Központot is hozzá vesszük. A Ludwig Múzeum a maga ezoterikus kiállításaival jó helyen van, ahol van, ráadásul ott kifejezetten megemeli a környezetet és jól egészíti ki a MÜPA vájtfülű közönségét érdeklő élményanyagot. A Fényképészeti Múzeumra és az Építészeti Múzeumra viszont feltétlenül szükség van, méghozzá impozáns, eseményt jelentő, közösséget szervező, celebrálható jelleggel. Úgy, hogy az megemelje az arra alaposan rászoruló környezetét...
08:12
@Pákozdi Imre: Lehet némi igazságod Imre!
Csak egyet felejtesz el, magával a Városligettel is kellene valamit kezdeni. (Mert sajnos pénz az nincs számolatlanul.) És ez a projekt legalább javaslatot tett annak a rendezésére.
Mert aki azt hiszi, hogy a 3-as főútnak a Városlogeten kellene áthaladni, a Dózsa György utat pedig P+R parkolónak használni az téved!
Tulajdonképpen éppen az is az egyik cál, hogy a teljes átmenő forgalom ki legyen tiltva kezdev az Adrássy úttal, a Dózsa György úton át, a Városliget teljes területéről!
Mert aki nem olvassa a részleteket, annak erről fogalma sincs, csak vagdalkozik.
Ryhe
Ui. leírtam már Schennel úr idejében - aki most utólag nagyaon okos - és egy befeketetőnek legalább 600 gépkocsi mélygarázsban való elhelyezésére (V. VI. VII. és VIII. kerületekben) társberuházói hozzájárulást adtam le. És mennyi épült? Egy fikarcnyi sem! (És a gyengébbak kedvért ismét ideirom:
a társberuházó kifejezés azt takaja, hogy kerül, amibe kerül, a költségeit állni kell,
és mivel a befekető tudta, hogy ez csak töketlenkedés, röhögve írta alá ezeket a papirokat.
De most majd meg lesz a megoldás, a kertész szakon végzett településtervezők (akik az új jogszabály szerint csak ők végezhetnek településtervezői tevékenységet), majd mindent megoldanak!
10:13
@Hartmann György Sándor: "Valamit kezdeni?" Hát, adják vissza a Felvonulási teret, gyeppel-fával a Ligetnek! Bontsák le a Pecsát (micsoda név...) és rekultiválják a területét. Takarítsák el a BNV minősíthetetlen épület-maradványait a Liget legközepéből. És ápolják a növényeket...
Kicsit más, de ide tartozik. Régi mániám, hogy a Műcsarnokot a Szépmű alá kéne rendelni, mint időszaki kiállítások méltó helyszínét. És irányítsa Baán László mindkettőt, mert BL ugyan alaposan elszállt mint városépítész, de kiváló múzeumigazgató es kiállításszervező.
12:51
@Hartmann György Sándor: Az átmenő forgalom csillapítását azért nem biztos, hogy úgy kéne megoldani, hogy beépítjük a Liget egy részét. Főleg, mert nálunk kevés beépítés szokott forgalomcsillapítással járni. Ráadásul a szóban forgó eset nem is olyan egyszerű probléma.Tegyük hozzá, a forgalomcsillapítás környezetvédelmi jellegű feladat, és ugyan mikor volt mostanában a környezetvédelem prioritás? Pont ebben a kiírásban szerepel, hogy "a jelenlegihez képest megnövekedjen a zöldfelület biológiai aktivitása", ami ki tudja, mit jelent, mindenesetre egyebek közt úgy akarják elérni, hogy FELÉPÍTENEK egy valamilyen "ökologikus oktatási- és látogatóközpontot".Végül pedig, hol szerepel a kormányhatározatban, hogy kitiltanák az átmenő forgalmat a Ligetből? Sehol. Pedig ez egy elég könnyen kommunikálható cél lenne, nem? Csak annyit írnak, hogy ÁTALAKÍTJÁK a közlekedést és ÚJ ÚTVONALAKAT HOZNAK LÉTRE.
23:06
@Pákozdi Imre: Értem. Ezesetben linket please. Ugyanis ezekről nem hallottam. Hozzáteszem nem vagyok se építész, se pesti. Én csak egy lelkes amatőr vagyok, aki bezony le-lemarad bizonyos eseményekről, és csak a háborgás hangjai jutnak el hozzám...
23:09
@Pákozdi Imre: Ez nekem elég jó ötletnek hangzik, bár akkor a Petőfi Csarnokot is "új helyre kellene költöztetni"... Ismét egy monológ indulhatna róla...
05:13
@kronosz: Nem kell máshová költöztetni. Rengeteg a jó buli-színhely ma Budapesten, a Petőfi Csarnok pedig avittas, csúnya, a hatvanas-hetvenes évek gagyi középület-építészetének könnyűszerkezetességgel súlyosbított selejtje.
16:04
@Pákozdi Imre: Ebbe is igazat adok, de biztos benne, hogy nem lenne siránkozás utána?
08:10
@kronosz: Nem vagyok biztos, pláne, ha a honlapjukra nézek: ez ui. meglehetős aktivitást, sőt, pezsgést tükröz. De akkor építsünk oda valami újat, zuglói rendezvény-központ vagy mi címén... Ami, megjegyzem, mégsem ártana, ha odébb, jóval kijjebb, mondjuk a Keresztúri út vagy éppen a Füredi út környékére települne, a ménkű nagy lakótelepek közé. Ahol a közönségigényt semmi hasonló nem szolgálja, pedig a közönség nagy része ott van. De ez mellékszál, bár a felvetése jogos.
11:09
@Pákozdi Imre: Hát, én átmeneti megoldásnak arra gondoltam, hogy a koncerteket meglehetne rendezni a budapesti futball stadionokba is (jutott eszembe arról, hogy pont ma 60 éves a Puskás, amire én fene mód büszke vagyok, nagyon szeretem azt a stadiont), hisz szerintem a most épülő Fradi stadion, vagy épp a Puskás alkalmas (lesz) ilyen méretű rendezvények lebonyolítására is, nem mellesleg azt a városi legendát jó lenne kiverni a magyar fejekből, hogy egy stadion csak a focinak, focistáknak épül...
12:31
Tisztelt Levegő Munkacsoport, kedves Kollégák!
Őszintén örülök közleményüknek, amely azt jelzi, hogy az új múzeumi negyed illetve a Liget Budapest projekt kapcsán Önökkel megkezdett, környezetvédelmi fókuszú egyeztetés tovább folytatódhat. Meglepetés, s egyben izgalmas szellemi kihívás, hogy a Levegő Munkacsoport immár nemcsak az ökológiai vetületeit vizsgálja a projektnek, hiszen a közleményükben felvetett témák több mint fele kifejezetten múzeumszakmai kérdés. Mi természetesen ezekben a felvetésekben is készen állunk Önökkel a párbeszédre, annak érdekében, hogy a budapestiek és az idelátogatók kulturális, szabadidős tevékenységét és szórakoztatását szolgáló Városliget a projekt révén tudatos ökológiai megfontolásokon alapulva, európai rangon újulhasson meg!
Üdvözlettel, Rostás Zoltán projektigazgató
13:22
@zrostas: van abban valami végtelenül ironikus, hogy egy folyamat projektigazgatója a hozzá intézett kérdésekre [némi bujtatott szurkálódással] reagál*, majd annyira készen áll a párbeszédre hogy a felvetett 7 kérdésből _egyetlen egyre sem_ válaszol... ... [*itt szándékosan nem használtam, hiszen nem használhattam a 'válaszol' kifejezést]
13:58
@másik: Ironikus? Inkább írnék szomorút, lehangolót, kiábrándítót, pökhendit, dühítőt, vérlázítót (ez utóbbi kettőt hangsúllyal, hiszen a projektigazgató úr és a kormánybiztos úr nem a saját pénzét szórja, hanem a köz pénzét, a köz tereinek - többünk szerint - tönkretételére). És ez az övéktől eltérő szak- vagy közösségi véleményeket megcsúfoló, magát süketnek tekintő erőszakos menetelés zajlik Baánék részéről a Múzeumnegyed kapcsán, idestova két éve.
Ezért is örülök a Levegő Munkacsoport megszólalásának, bár sok esélyt nem adok nekik. Mert hol is van a civil szervezetek létjogosultsága a jelenlegi kormány szerint? Ahol azok állami vagy önkormányzati feladatot vesznek át*. Nohát, ez a megszólalásuk nem ilyen, hanem független véleményt hangoztat, úgyhogy várhatóan, coki. Vagy mégis jogosult ez a megszólalás? Merthogy a kormányzatilag és önkormányzatilag elmulasztott "mérlegelés" és "végiggondolás" feladatát veszik át...? Mindenesetre a pökhendiség, ahogy Baán és munkatársai semmibe veszik a terveik ellen felszólaló szakmabelieket, azok szervezeteit és az egyszerű polgárokat, valahol a jelenlegi kormányzat civil-politikájából ered, ld. a fentebb hivatkozott, alábbi törvényszöveg-részleteket.
* "közhasznú tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja..." ahol "közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat…" (2011. évi CLXXV. törvény)
05:57
Köszönjük, Levegő Munkacsoport. Erre való a civil függetlenség. Diszkusszió egyébként van illetve volt itt, e hasábokon is, bőven: kérem, nézzék vissza, akár FenyvesiHK, akár bardóczi akár Ráday Mihály, akár az Önök által is említett Magyar Urbanisztikai Társaság nyilatkozatát, valamint a hozzájuk csatlakozók írásait. Csak éppen hatástalan, ami köszönhető a magát buldózerré átképző és ezzel egyidejűleg városépítészeti (!) ambíciókat dédelgető Baán László művészettörténész minden ellenvéleményt letaposó kormánybiztosi tevékenységének.