Technológia

Napjaink budapesti díszvilágítása

1/17

Esti panoráma

A Budavári Palota díszvilágítása

Budavári Palota, Oroszlános udvar. Fotó: Wikipedia

Budavári Palota, Savoyai terasz éjjel. Fotó: Wikipedia

A Budavári Palota díszvilágítása

Az Erzsébet híd díszvilágítása

Az Erzsébet híd díszvilágítása

Az Erzsébet híd díszvilágítása

Az Erzsébet híd díszvilágítása

A Margit híd díszvilágítása

A Margit híd díszvilágítása

A Margit híd díszvilágítása

A Margit híd díszvilágítása

Az Országház díszvilágítása

Az Országház díszvilágítása

Az Országház díszvilágítása

Az Országház díszvilágítása egykor

?>
Esti panoráma
?>
A Budavári Palota díszvilágítása
?>
Budavári Palota, Oroszlános udvar. Fotó: Wikipedia
?>
Budavári Palota, Savoyai terasz éjjel. Fotó: Wikipedia
?>
A Budavári Palota díszvilágítása
?>
Az Erzsébet híd díszvilágítása
?>
Az Erzsébet híd díszvilágítása
?>
Az Erzsébet híd díszvilágítása
?>
Az Erzsébet híd díszvilágítása
?>
A Margit híd díszvilágítása
?>
A Margit híd díszvilágítása
?>
A Margit híd díszvilágítása
?>
A Margit híd díszvilágítása
?>
Az Országház díszvilágítása
?>
Az Országház díszvilágítása
?>
Az Országház díszvilágítása
?>
Az Országház díszvilágítása egykor
1/17

Esti panoráma

A Budavári Palota díszvilágítása

Budavári Palota, Oroszlános udvar. Fotó: Wikipedia

Budavári Palota, Savoyai terasz éjjel. Fotó: Wikipedia

A Budavári Palota díszvilágítása

Az Erzsébet híd díszvilágítása

Az Erzsébet híd díszvilágítása

Az Erzsébet híd díszvilágítása

Az Erzsébet híd díszvilágítása

A Margit híd díszvilágítása

A Margit híd díszvilágítása

A Margit híd díszvilágítása

A Margit híd díszvilágítása

Az Országház díszvilágítása

Az Országház díszvilágítása

Az Országház díszvilágítása

Az Országház díszvilágítása egykor

Napjaink budapesti díszvilágítása
Technológia

Napjaink budapesti díszvilágítása

2020.06.23. 14:06

Cikkinfó

Szerzők:
Deme László
Böröcz Sándor

Földrajzi hely:
Magyarország, Budapest

Cég, szervezet:
Lisys-Project Kft.

Dosszié:

A világítás az építészet 4. dimenziója, kreativitást és nyitott szemléletet követel minden feladat. A Lisys-Project Kft. nagy tapasztalattal rendelkező kollégái aktívan alakították Budapest díszvilágítását, így valósult meg a Puskás Aréna, az Országház és a Margit híd díszvilágítása is.

A most már lassan teljessé váló Duna-parti esti panoráma fokozatosan, évek alatt alakult ki. Ebben szerénytelenség nélkül állíthatjuk, hogy döntő szerepe van a Lisys-Project Kft. szakmai vezetőinek és munkatársainak, akik olyan szemet gyönyörködtető, de kihívásokkal teli projekteket jegyeznek, mint a Halászbástya, a Mátyás-templom vagy az Országház díszvilágításának rendszerszintű tervezése vagy tervezése és kivitelezése egyaránt.

Sokan furcsállják, hogy a díszvilágítás domináns színe melegsárga, ami elüt a másutt megszokott természetes fehér színű világításokétól. Mások meg éppen e különbség miatt tartják rokonszenvesnek. Hogy ez az uralkodó melegsárga színű világítás kialakulhatott, annak különös, véletlenszerű története van. A ´70-es évek végén a Halászbástya díszvilágítása elöregedett, le kellett cserélni. Korábban halogén- és normálizzólámpás fényvetők alkották a berendezést. Az új világítást az akkor modernek számító fémhalogénlámpákkal kívánták megoldani. A tervezés fázisában próbavilágítást is tartottak. A szemközti parton, az Akadémia előtt álló grémium elhűlve tapasztalta, hogy a nappal fehér Halászbástyát a 4000 K színhőmérsékletű fehér fémhalogénlámpák szinte halottá tették. Persze, hiszen a korábbi 3000 K-es melegfehér színű világítást már megszokták a szemlélődők. Megpróbáltak korrigálni, és a fémhalogénlámpás fényvetők mellé nátriumlámpásakat is helyeztek. A vegyes világítás nem sokáig élt, a nátriumlámpák elnyomták a fémhalogénlámpák hatását. Nyilván ez utóbbiakat tévedésnek vélte a legközelebbi fényforrás-cserénél a villanyszerelő brigád, és egységesen mindenhová nátriumlámpát helyeztek a lámpatestekbe. A nátriumlámpás díszvilágítások térhódítását elősegítette az egyre nagyobb súlyú nátriumlámpás közvilágítás is, így lényegében a díszvilágítás színével alkalmazkodni kellett a környezethez.

A Budavári Palota díszvilágítása
2/17
A Budavári Palota díszvilágítása

A világító berendezések töretlen fejlődése korábban elképzelhetetlen, sokszor lélekemelő látvánnyal örvendezteti meg az esti látvány szerelmeseit. Ugyanakkor a tervezésnél nagy érzékenység szükséges a megbízói – akár kimondatlan – igények maradéktalan kielégítéséhez; hogy mutatna egy múlt századi épület egy hozzá nem illő stílusú világítással? Ezzel a felfogással valósult meg kollégáink eddigi legnagyobb és legsikeresebb díszvilágítási munkája is, az Országház teljes körű díszvilágításának tervezése. Korábban az épület részleges díszvilágítással – lényegében csak a fehér színű kupola-világítással – rendelkezett, hiszen egy évtizedig állványok takarták a homlokzatokat. Ez annyira uralta a megszokott látványt, hogy fel sem merült az, hogy a Parlament épületét ne fehér színű fémhalogénlámpás vagy a már megjelent LED-es lámpatestekkel tegyék teljessé.

A történet emlékeztetett a harminc évvel korábbi Halászbástyán történtekre. A próbavilágítások során a Batthyány téren helyet foglaló illetékesek egyértelműen a nátriumlámpás világítás mellett foglaltak állást. Egy jellemző, a jövő éjszakai világításra is kiható, mára a szakmában már szinte legendává vált kijelentés is elhangzott: a műemlékes kolléga rámutatva a Szent Anna templomra ugyanilyen világítást szertett volna látni a túloldalon is. Ez két dolgot tett egyértelművé: az Országház épülete öltözzön melegsárga színbe, és helyi kiemelések nélkül, legyen egységes megjelenése. Egy díszvilágítás többféleképpen is meg lehet építeni. Alapvetően célszerű figyelembe venni az épület elhelyezkedését, környezetét. Megítélésünk szerint fontos, hogy egy távolról szemlélhető épületet egészében lássunk, körbejárható módon, egyben fedezhessük fel az építészeti finomságokat, a részleteket is. Más tervezői felfogás inkább a részleteket emeli ki fénnyel. 

Az Országház díszvilágítása
Az Országház díszvilágítása
16/17
Az Országház díszvilágítása

A Gresham-palota előtt sétálgatva megcsodálhatjuk a megvilágított homlokzati érdekességeket, míg a szemközti partról szemlélve elég nehezen jövünk rá, hogy milyen épületet takar a részleteket megmutató világítás. A teljes építészeti egység láttatásának szempontja nem érvényesült a Várkert bazár díszvilágításánál sem. A sok helyi fényből művészien megkomponált izgalmas esti látvány az épület előtt sétálva felejthetetlen élményt nyújt, ugyanakkor a túlpartról nem látjuk egységesnek az építményt. Utólagos világítási korrekciókkal igyekeztek a látványt összehangolni, simítani. A Budavári Palota egészét bemutató melegsárga színű világítás mellett továbbra is kicsit távolságtartónak tűnik a helyi fényekből felépített fehér színű berendezés. A volt karmelita kolostor díszvilágításának környezetbe illesztése hasonló példa: a Budavári Palota, a Sándor-palota, a Halászbástya és a Mátyás-templom melegsárga színű díszvilágítási ölelésében váratlanul felbukkant egy semleges fehér színű épület homlokzata. Az elkészült díszvilágítást végül melegsárga színű előtét fóliák alkalmazásával simították a fény-környezetbe.

A világítás az építészet 4. dimenziója, kreativitást és nyitott szemléletet követel minden feladat. Ezek olyan megoldásokhoz vezetnek, melyek a világítástervező szakértelme és találékonysága nélkül a legmodernebb technikával sem lennének megvalósíthatók. A Duna-parti látvány ékességei a hidak. A hidak világításában a legnagyobb tapasztalattal cégünk rendelkezik, hiszen kollégáink az összes híd-díszvilágítási projektben részt vettek, és számos innovatív megoldással álltak elő.

Az Erzsébet híd díszvilágítása
6/17
Az Erzsébet híd díszvilágítása

Minden híd önálló egyéniség, esti megjelenítésük is ezt tükrözi. Sokáig csak a Lánchíd rendelkezett díszvilágítással, de lassan minden belvárosi hidunk fényt kapott, így este is megcsodálhatjuk. A zöld Szabadság hidat nehéz más színben elképzelni, a fehér színű díszvilágítás hűen visszaadja a nappali látványt. Érdekesség, hogy a budapesti díszvilágításokban először itt alkalmaztak LED-es lámpatesteket. A vonalas lámpatestek a hosszanti íveket rajzolják meg. A Margit hídnál az íveket rutinszerűen ugyancsak vonalas LED-es lámpatestekkel „húzták meg". A pasztell színű szerkezetet, a szobrokat természetesen melegfehér színű világítás teszi még vonzóbbá. A fehér Erzsébet híd világításánál sem gondolt senki a melegsárga fény alkalmazására. Ugyanakkor egy korábban nem ismert kihívás megoldása várt a tervezőkre: a hosszanti tartókábeleket nem volt honnan megvilágítani. Egy merész ötlet kapcsán a járdákba építettek be olyan fémhalogénlámpás lámpatesteket, amikkel a kábelkötegek alját egyenletesen lehetett láttatni. Ehhez speciális lámpatest-családra volt szükség, hiszen egyenletesen kellett megvilágítani a sodronyokat, amik 34 m és a 0,8 m magasság között húzódnak a járdák felett. 

Akár a Margit hídról, akár a rakpartokról, a várból vagy a Gellért-hegyről, nézünk végig az esti Duna-parton, lényegében elégedettek lehetünk a látvánnyal és büszkén vallhatjuk, hogy ez nagymértékben a Lisys-Project Kft. munkatársai munkájának eredménye is. Persze az ember mindig kicsit többet, jobbat szeretne. Erre a továbblépésre lehetőséget kínálhat a Lánchíd rekonstrukciója. Ha minden az általunk készített terv szerint történik, színváltós RGBW LED-es díszvilágítást kaphat a híd. Ez lehetőséget ad arra, hogy a mindennapokban egyébként melegfehér színnel megvilágított híd, az ünnepek alkalmával a kívánt színben jelenjen meg. Ez az igény már korábban felmerült, de a jelenlegi berendezésnél az esetenként kívánt színeket a fémhalogénlámpás fényvetők elé szerelt színes üvegekkel vagy fóliákkal érik el. Mintegy provizórikus bemutatóként az egy éve átadott Gellért-hegyi vízesés színes díszvilágítást kapott tőlünk, így a Művészetek Palotája után újabb színes világítás jelent meg.

Az innovációk mentén fejlődő iparágban csak az tud a piac meghatározó szereplőjévé válni és folyamatosan az elsők között működni, aki lemaradás nélkül követi és alkalmazza a technológiai fejlesztéseket és beszállító partnerei között a világ legnagyobb világítástechnikai gyártóit tudhatja. A Lisys-Project Kft. megalakulása óta a hazai világítástechnikai piac meghatározó szereplője, és a legjelentősebb iparági szereplőkkel sok olyan projektet is jegyez, amelyek nemcsak meghatározzák Budapest éjszakai képét, de a jövő fejlesztéseire is hatással lesznek. Véleményünk – és a visszajelzések szerint a szakma véleménye – szerint ilyen az általunk tervezett 2019. novemberében átadott Puskás Aréna díszvilágítása. A rendszer a színes képek variációjának özönével képes elkápráztatni a szemlélőket. Persze mondhatjuk, hogy egy külső területen ez elképzelhető, de a belvárosban aligha lenne létjogosultsága. Ennek ellentmond, hogy a stadion a Citadelláról kitűnően látható este. Örömmel mondhatjuk, hogy a belváros látványa mögött a stadion képe is markánsan megjelenik és jól megvannak egymás mellett. Ismét gazdagabb lett az esti Budapest.

A Lisys-Project Kft.-ről – bár fiatal cég – elmondható, hogy nagy tapasztalattal rendelkező kollégái aktívan alakították Budapest díszvilágítását. Így mindig öröm és megtiszteltetés, hogy sok idelátogató vendég sötétedés után még szebbnek tarja fővárosunkat a nappal megcsodált látványnál is.

Böröcz Sándor, Deme László

(x)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.