Nemzeti Színház - bokréta-ünnep

A miniszterelnök köszönetet mondott a magyar kormány nevében a teátrumot tervező Siklós Máriának, Schwajda György kormánybiztosnak, a mérnököknek és valamennyi, az építkezésen dolgozó munkásnak. Bálint Péter, a beruházást végző Arcadom Rt. vezérigazgatója elmondta: a jelenleg 25 százalékos készültségű épület a következő hónapokban napról-napra változik majd.

Egyetlen keserű ízt sem kell éreznünk a szánkban, hiszen e magyar ötletből megszülető szép épületet magyar tervezőkkel és magyar vállalkozókkal tudtuk megvalósítani, és ez legalább annyira fontos, mint maga az épület - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Budapesten, a szerkezetkész állapotú Nemzeti Színház bokréta-ünnepén.

Orbán Viktor szerint felemelő érzés látni az alkotókedv újraéledését mindenütt az országban.

- Mindannyian érezhetjük, hogy Magyarország újra gyarapodik - fogalmazott a miniszterelnök, de Orbán Viktor a sok építkezés közül is különlegesnek tartja e beruházást.

- A Nemzeti Színház ugyanis iskola, a nemzet részeit összekötő út és évszázadokon átívelő híd is egyszerre - mondta a kormányfő.

Orbán Viktor köszöntőjében rámutatott arra is, hogy a Nemzeti Színház az elmúlt sűrű évszázadban különleges szimbólummá vált, olyan nemzeti jelképpé, mint a címer, vagy a Himnusz.

- Olyan jelképpé, amelyet sokan akartak megsemmisíteni és kisajátítani - szögezte le.

A miniszterelnök szavai szerint mindannyian tudjuk ma már, hogy a Nemzeti falait felrobbanthatták, épületét eltörölhették, de az ürességet és a hiányt, amely a helyén tátongott, semmivel sem lehetett betölteni.

Orbán Viktor megítélése szerint van valami sorsszerű abban, hogy egy idegen eszmével és katonasággal megszállt országban nem lehetett a nemzetnek új Nemzetije.

- Azonban ma itt áll előttünk az új évezred üzenete, a korszakváltás szimbóluma - mondta.

A kormányfő utalt arra is, hogy magánszemélyek, kormányzó pártok, köztük a legnagyobb is, elmondták már, mi mindent képzeltek el a Nemzeti Színház környezetébe.

- Mindenki, aki ebben az ügyben kifejtette a véleményét, egy olyan területet képzel el ide, ahol a nemzeti örökség megtapasztalható és tovább gyarapítható - fűzte hozzá Orbán Viktor.

A miniszterelnök jelezte azt is, hogy a volt Expo-telken épül fel a XX. századi kortárs művészetet befogadó múzeum, a Hagyományok Háza, ide tervezik Közép-Európa legnagyobb konferenciaközpontját, lesz kiállítási csarnok, több szálloda, koncertterem és gyógyfürdő.

A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra is, hogy száz esztendeje nem volt példa ilyen hatalmas vállalkozásra Magyarországon, ilyen léptékű városkép-alakító beruházást egy évszázada nem tapasztalt meg Budapest.

A szándék, az elkötelezettség kétségtelenül megvan a tervek megvalósításához és a gazdasági erő is rendelkezésre áll - mutatott rá Orbán Viktor.

A miniszterelnök végül köszönetet mondott a magyar kormány nevében a teátrumot tervező Siklós Máriának, Schwajda György kormánybiztosnak, a mérnököknek és valamennyi, az építkezésen dolgozó munkásnak.

Bálint Péter, a beruházást végző Arcadom Rt. vezérigazgatója elmondta: a jelenleg 25 százalékos készültségű épület a következő hónapokban napról-napra változik majd.

A késedelmes kezdés ellenére is az ütemtervnek megfelelően tudtak haladni a munkákkal - jelezte Bálint Péter, utalva arra, hogy az építkezés elindításához szükséges engedélyek megszerzése sok időt vett igénybe.

Garas Dezső, a Nemzet Színésze cím birtokosa a művészek nevében szólva röviden annyit mondott: le a kalapot minden munkás előtt, aki dolgozott a teátrum megvalósításán, mert elképesztő munkát végeztek mindvégig.

A Soroksári úton épülő teátrum bokréta ünnepén a munkások az építmény legmagasabb pontjára, a főszínpad fölötti tetőre emeltek májusfát, amelyre Orbán Viktor miniszterelnök is felkötött egy szalagot.

(MTI)