Népművészet és középkori minták – Kós Károly építészete

A zebegényi katolikus templomot Kós Károly igen fiatalon, mindössze 25 éves korában tervezte két kollégája, Györgyi Dénes és Jánszky Béla közreműködésével.

Az 1908-ban tervezett épület szerkezete az egyhajós román templomokra vezethető vissza. A kortárs finn építészet is nagy hatást gyakorolt a tervezőre, a legegyértelműbb párhuzam Lars Sonck tamperei katedrálisa (1902-1907).

A toronysisak izgalmas, sokszögletű, pillérekkel alátámasztott kialakítása Kós Károly eredeti tervein nem szerepel, az építész által is esztétikusabbnak tartott megoldás Jánszky Bélához köthető.

Az épület belső tere igen látványos. Az üvegablakokat maga Kós tervezte, a falfestményeket pedig a Gödöllői Művésztelep alapítója, Kőrösfői-Kriesch Aladár és diákjai készítették 1914-ben.

A belső dekoráció tervezésében, a program kialakításában Jánszky Béla és Györgyi Dénes is nagy szerepet vállalt, a mű elkészültét Leszkovszky György irányította.

A színvonalas templombelső önálló műalkotásként is felfogható, mely fontos helyet foglal el a Gödöllői Művésztelep alkotóinak életében. Színeivel azonban elvonja a figyelmet a templom modernitásáról és annak jelentőségéről.

Az 1908 és 1930 között épült pesti Wekerletelep a brit Garden City Movement egy igen korai, és egyetlen magyar példája. Tervezésében Kós Károly 1912-től vett részt, a főtér is róla kapta nevét.

A Kós Károly által tervezett épületeken egyértelműen érezhető a finn kortárs építészet hatása mellett az erdélyi építészet és népművészet erőteljes hatása.

A Kós Károly által meghatározott program jellegzetes elemei a magas tetőidomok és a fa művészi megmunkálása, melyhez a tér épületeit tervező többi építésznek is alkalmazkodnia kellett.

A Wekerletelep egyik jelképévé vált az összekötő áthidalással tervezett, kapuépítményként is felfogható ház, mely a Kós Károly teret köti össze a Hungária úttal.

A főtér megtervezése során Kós a középkori erdélyi városokat tekintette példának, a középkori jelleget a rusztikusan megmunkált fém részletek is erősítik.

A főtér házainak tervezésében több építész, Zrumeczky Dezső, Tornyallyai Zoltán, Györgyi Dénes, Schodits Lajos, Éberling Béla és Wälder Gyula is részt vett.

A pesti Állatkert épületeit Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervezték. A népi építészet és a finn kortársak mellett az állatok származási országai is hatottak az egyes épületekre, ezért hasonlít az elefántoknak és vízilovaknak otthont adó ház egy mecsetre.

A Városmajor utcai Elemei Iskola és Óvoda 1910 és 1911 között épült, a Bárczy István polgármester nevéhez köthető nagyszabású iskolaépítési program részeként.

A Györgyi Dénessel közösen tervezett iskola ma Kós Károly nevét viseli. (Györgyi Dénes nevét egy másik munkája, a balatonalmádi iskola vette fel.)

Az épületet kiváló minőségű képzőművészeti munkák, illetve kiegészítő dekorációs elemek teszik színvonalasabbá. Ezekről, és az építész életéről Anthony Gall Kós Károly című könyvéből még többet megtudhatunk.

A vársomajori iskola a megépítése idején egy kertesházas övezet és a sűrűn beépített, nagyvárosi környezet határán feküdt, léptéke és formavilága ehhez igazodik, átmenetet képez a kettő között.

A városmajori Kós Károly Általános Iskola melletti Temes lépcsőn 2013 óta látható az építészt ábrázoló emlékmű, mely Melocco Miklós munkája.

A városmajori iskolán megfigyelhetők Kós jellegzetes térformáló eszközei: az aszimmetrikus főhomlokzat, a meredek oromzat, a változatos tetőidomok, és a torony. Ezek mellett finn, erdélyi és középkori elemeket is láthatunk.