
Nyilatkozat a Körszálló bontási tervéről
A Körszálló tervezett bontásáról a Széchényi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) és az MMA néhány tagja további építészekkel kiegészülve nyilatkozatot fogalmazott meg. Mint írják, egy pótolhatatlan, ikonikus épület sorsáról, közös kulturális örökségünkről van szó. A megmentés a tét, lehet-e vajon a közvélemény, a tágabb szakmai nyilvánosság segítségével még az utolsó pillanatban hatni a döntéshozókra? Az alábbiakban a nyilatkozat következik.
“Március 6-án a Magyar Építőművészek Szövetsége szervezésében került sor a “Szocmodern épületek hasznosítása" című hiánypótló konferenciára, melynek záróprogramja a Körszálló átépítésének ismertetése volt.
A Körszálló funkcionális átalakítása az eredeti épület tömegének, arányainak, bravúros szerkezetének és a teraszos épületrész szobrászati megformálásának megtartásával őrizheti meg entitását. Az építtető és a tervező az építészeti kulturális érték iránti empátiáját és alkotókészségét igényli a nehéz feladat.
Szrogh György tervei alapján 1967-ben megépült és 58 év alatt ikonikussá érett Körszálló új tulajdonosa a telt házas konferencián hozta nyilvánosságra döntését, a városképileg védett épület teljes bontásáról, luxuslakások igényei szerint tervezett új épület visszaépítéséről. A szálló egészen napjainkig használatban volt, a magyar későmodern építészet eredeti, hiteles darabja, helyi védelem alatt álló alkotás.
Az elmúlt öt évben a 60-as, 70-es évek legnemesebb késő modern épületei Virág Csaba, Jánossy György, Laczkovics László, Pintér Béla és Szende László, Nánási Sándor alkotásai, a Magyar Rádió egykori székháza sorra váltak erőszakos bontás áldozatává. Most a nyilvánosságot kizáró több éves tervezői folyamat végén a Körszálló sorsa is megpecsételődni látszik.
Építészetünk múltja, kulturális értékeink megőrzése össztársadalmi felelősség, védelme magasabb rendű a magántulajdon és üzleti érdeknél, mégis szakmai és társadalmi konszenzus nélkül sajátítja ki az állam, a tulajdonos, a fejlesztő a döntések jogát. A bontás sérti a Magyar Építészetről szóló 2023. évi C. törvény 5. § A szükséges minimum elvét, sérti továbbá a 10. § Az építészeti örökség megóvásának és méltó hasznosításának elvét, de sérti a reusing, az adaptív építészet kiemelt, jövőbe mutató, az egyetemi építészképzésben évtizedek óta alkalmazott újrahasznosítás módszerét, aláássa ezen elvek hitelességét. Budapest 2. kerület Településképi rendelete értelmében helyi védettség alatt álló alkotást bontani nem lehet.
A projekt március 6-án nyilvánosságra hozott hivatalos marketing anyaga kerüli a bontás szó használatát, de kiemeli a fejlesztő környezettudatos elkötelezettségét, miközben az épületet bontani szándékozik és több ezer tonna bontási hulladék súlyos környezetkárosító hatását elhallgatja.
A hazai építészeti etika, a szakmai morál mércéje ma a Körszálló ügye.
Alulírottakban megütközést keltett a bejelentés és annak időzítése, hiszen a KÖZTI egykori mesterének alkotása éppen a patinás tervező vállalat fennállásának 75. évfordulóján a KÖZTI építészei által válhat bontógépek áldozatává.
A későmodern épületek hasznosításáról szervezett MÉSZ konferencián egy olyan projekt ismertetését láthatták a résztvevők, ahol az egyedülálló építészeti és kulturális örökséget képviselő Körszállót nem, csakis annak helyét kívánja tervező és fejlesztő hasznosítani.
A március 6-i záróesemény Szrogh György életművének, a magyar későmodern építészeti hagyaték megértésének legsúlyosabb kudarca.
Alulírottak a történtek miatt mély megdöbbenésüknek adnak hangot.
Czigány Tamás építész SZIMA,
Csomay Zsófia építész SZIMA
Detre Villő belsőépítész MMA
Dobai János építész SZIMA
Fülöp Gyula építész
Getto Tamás építész SZIMA
Jahoda Maja belsőépítész MMA
Kalmár László építész SZIMA
Karácsony Tamás építész SZIMA
Magyar Péter építész SZIMA
Mátrai Péter építész SZIMA
Patonai Dénes építész SZIMA
Roth János építész SZIMA
Schneller István építész SZIMA
Sugár Péter építész SZIMA
Sylvester Ádám építész SZIMA
Szilvási Attila építész
Vincze László építész SZIMA
Zsuffa Zsolt építész
Budapest, 2025.03.28."