Nézőpontok/Vélemény

Nyílt levél Noll Tamásnak, a Magyar Építész Kamara elnökének

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Nyílt levél Noll Tamásnak, a Magyar Építész Kamara elnökének
Nézőpontok/Vélemény

Nyílt levél Noll Tamásnak, a Magyar Építész Kamara elnökének

2012.07.19. 09:55

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Noll Tamás

Vélemények:
4

Dosszié:

A közelmúltban lezajlott, és szokatlanul nagy számú kizárással végződő Istvánmezei pályázaton induló építészek egy csoportja nyílt levélben fordul Noll Tamáshoz, a Magyar Építész Kamara elnökéhez. Arra kérik, hogy a Kamara indítson vizsgálatot, amely felöleli a kiírás körülményeit, a válaszokat, a zsűri munkáját, az eredményhirdetést, és a Kamarát képviselő kollégák tevékenységét.

Tisztelt Elnök Úr!
Kedves Tamás!


Azért emelünk szót, hogy az Istvánmezei pályázat tanulságaira felhívjuk a figyelmet, a szakmánk, a pályázók, és a magunk érdekében.
Nem először mondjuk azt, hogy ilyen malőr, kellemetlenség, mások munkájának meg nem becsülése ne fordulhasson elő többet.

Kérjük, hogy a fentiek elkerülése érdekében a Kamara indítson vizsgálatot, amely felöleli a kiírás körülményeit, a válaszokat, a zsűri munkáját, az eredményhirdetést, és a Kamarát képviselő kollégák tevékenységét.


Főbb megállapításaink:


A Nemzeti Sportközpontok (1146 Budapest, Istvánmezei út 3-5), mint ajánlatkérő tervpályázatot írt ki „Az Istvánmező rehabilitációs programjához kapcsolódó városépítészeti koncepció kialakítása" címmel 2012. április 27-én.

A kiíráson túl „Kiegészítő tájékoztatást" adott (kérdés-válaszok) 2012. május 29-én.

Ennek a két dokumentumnak az együttes figyelembevételével és maradéktalan betartásával kellett a pályázatot elkészíteni.

Az építész szakma nagy örömmel fogadta a tervpályázat kiírását. Annak ellenére, hogy a kiírás nehéz és összetett volt, 23 tervezőcsoport adta be pályaművét. A szakma öröme rövid volt, mert a hivatalos eredményhirdetés után derült ki, hogy 11 pályaművet kizártak a részletes bírálatból, általában a titkosság megsértése miatt. Ilyen mennyiségű és főleg közel 50%-os arányú kizárásra a hazai tervpályázati rendszer 1907-es kezdete óta nem volt példa. Az elmúlt években néhány kizárás történt a tervpályázatokon, ahol általában digitális adathordozón lévő különböző kódok, jelek, nevek miatt történt. Ezek tanulságára a kormány új rendeletben szabályozta a tervpályázatokat és azok eljárását (305/2011. XII. 23. Korm. rend.), amelyet 2012. január elsejétől kötelezően kell alkalmazni a meghirdetett tervpályázati eljárásokra. (Megjegyezzük, hogy a hazai tervpályázati szabályzat, amely 1907. óta szinte semmit nem változott, a magyar törvények és rendeletek közül változatlan formában a legrégebbi. Fenti számú kormányrendelet legfontosabb változtatása a CD/DVD-k alkalmazására és kezelésére szolgált, miszerint az elektronikus adathordozó kötelezően a lezárt borítékba kell tenni. Ezáltal a bírálat során felhasználni nem lehet.)

Az Istvánmezőre meghirdetett tervpályázat kiírása a KBT 2011. évi CVIII. törvénynek, illetve a 305/2011. (XII. 23.) Korm. rend-nek megfelelően történt.

  • A kiírás 16. oldal Formai követelmények BORÍTÉK TARTALMA cím 2. pontja szerint:

    „A teljes pályázati anyag elektronikus formában (használható formátumok: jpg, tif, pdf digitális adathordozón, CD-n vagy DVD-n."
    (A teljes szó itt egyértelműen azt jelenti, hogy nemcsak a rajzi munkarészeket, hanem a szerzőket, vállalási nyilatkozatokat, szöveges munkarészeket is el kell helyezni a digitális adathordozón.)
  • A 305/2011. XII. 23. Korm. rend. 3. TITKOSSÁG c. fejezete, 5.§ (2) b. pontja szerint:

    „A pályázók nevét lakcímét, székhelyét a kiírásban kért egyéb adatait, valamint a digitális adathordozót a pályaműhöz lezártan kell csatolni."


A kormány (illetve a kormányrendelet alkotói) nagyon helyesen fontosnak tartották a teljes tervpályázati anyag CD-n, vagy DVD-n való elkészítését a későbbi tájékoztatás, nyomtatás, ismeretterjesztés és archiválás érdekében. A CD (DVD) tervpályázatok bírálata során nem ismerhető meg a zsűri által. A bírálat lezárását követően, a díjazott és megvásárolt pályaművek kiválasztása után lehet csak a nyertes borítékokat felbontani. Ekkor ismerhető meg a nyertesek személye, illetve CD-je. A nem nyertes pályaművek borítékját tilos felbontani és a CD-jüket megismerni.

Jelen pályázat kiírása nagyon helyesen ennek szellemében készült. Sajnos a Kiíró a Bíráló Bizottság jóváhagyásával kiegészítő tájékoztatást adott, amihez természetesen joga volt, de az első oldal második kérdésére adott válaszával súlyosan megsértette a tervpályázati rendelet 5.§ 2/b. pontját. A válasz szerint:

  • A dokumentációval átadott borítékban a dokumentáció 16. oldalán található „BORÍTÉK TARTALMA" pontban leírt anyagokat kell beadni, kivéve a felsorolás 2. pontjában leírt, a pályaműveket elektronikus formában tartalmazó adathordozót, amelyet a borítékon kívül kell a küldeményben elhelyezni.


Ezzel a Kiíró és a Bíráló Bizottság megsértette fenti vonatkozó kormányrendeletet és mivel megnézte a CD-ket, nem biztosította a pályázat titkosságát. Ez a szabálytalanság olyan zavart okozott, hogy minden beadott pályamű szerzője vétett a szabályoknak, illetve előírásoknak.

  • A nyertes pályázók nem tartották be a kiírás formai követelményeit, mert a CD-re nem a teljes pályázat anyagát tették fel, hanem csak a tervek rajzi munkarészeit.
  • Három pályamű szerzője nem tartotta be a Kiegészítő tájékoztató CD-re, iletve DVD-re vonatkozó előírását, mert azt a zárt borítékba tette.
  • 11 pályázó pedig csak részben törölte a CD-ről a személyi adatokat.
  • Feltételezhető az is, hogy egy megvételt nyert pályázó pedig az összeférhetetlenségi szabályokat szegte meg.


A pályázók közel felének 11 pályázó csoportnak (közel 100 tervezőnek) több mint egy hónapos munkája veszett kárba, amely igen nagy anyagi és erkölcsi veszteséget jelent számukra.

A Kiíró is nagy veszteséget könyvelhet el, mert 11 ötlet a Kiíró saját hibájából ment veszendőbe.

Magunk, és a kizárt pályázók nevében kérjük, hogy a vizsgálatot mielőbb lefolytatni, és  annak eredményét a megfelelő fórumokon közzétenni szíveskedjen.

Helfrich Szabolcs    
Keller Ferenc - Építész Stúdió
Komjáthy Attila - I+H Kft.
Meditz László - I+H Kft.
Nagy Iván - Építész Stúdió
Skardelli György - KÖZTI Zrt.
Tóth Zsuzsanna - Jot-design Kft.


és munkatársaink

Vélemények (4)
mB
2012.07.22.
12:13

Van ahol ezt máshogy intézik - nézzük, hogy is megy a stadionépítés Londonban: a három hónappal korábban (!) és a tervezettnél 10 millió fonttal olcsóbban (!!!) felépül stadiont most jelölték a RIBA Stirling díjára. Ők hosszabb távon gondolkodnak: - A stadion bármikor lebontható és egy más helyen összeszerelhető - vagy akár méretében csökkenthető; - A tervezők célja volt a létező leginkább fenntartható olimpiai stadion létrehozása, a felhasznált beton és acél minimálisra csökkentésével, megvalósítva ezzel a modern kor egyik legkönnyebb stadionszerkezetét. (Nekem apró fájdalmam hogy a fenti Nyílt levél a főoldalról eltűnvén most már alig kereshető elő - valamiért a párhuzamos témájú cikkek sem ajánlják fel "kapcsolódó cikk"-ként. Nagyon szurkolok (a választ várva) és nagyon sajnálnám ha elsüllyedne az egyéb cikkek között.)

Hartmann György Sándor
2012.07.19.
21:46

A MÉK érvényes zsűriori szabályzata szerint: 1. Kamarai delegáltként a zsűror feladata, hogy  érvényt szerezzen az építész szakma jogainak és érdekeinek,  felügyelje a tervpályázat szabályszerű lebonyolítását, a vonatkozó rendeleteknek, a kamarai Tervpályázati Szabályzatnak, és a kamara által jóváhagyott kiírásnak megfelelően. Ezen kérdésekben a kamarai zsűror a kamara nevében ad hangot véleményének. 2. Építészként a feladata, hogy  meggyőződése szerint, képviselje az építészeti minőség és építészeti értékteremtés szempontjait. E minőségében személyes véleményét képviseli, tehát nem láttathatja úgy, mint ha az az egész építész szakma, vagy a kamara, mint szervezet egységes állásfoglalása volna az építészetről. Igaz, hogy ez nincs hozzáigazítva a január 1-én hatályba lépő jogszabálynak, mert a pályázat szakszerűségért a kiíró felel (egyet kivéve, ha maga a zsűri késziti el a tervpályázati kiírást - külön díjazaért!). Ma a zsűribe delegát személy egyet tehet, elfogadja, vagy nem a megbízást! Igaz, hogy ezzel, lehet, hogy meghosszabodik a tervpályázat előkészítése (mig sikerül összeverbuválni a zsűri tagjait, mert őket nevesíteni kell a kiírásban a szakértőkkel együtesen), de ezt írja elő a jogszabály. Ryhe Ui. És mint azt korábban is leírtam, a MÉK-nek ebben az ügyben egyetle bűne csak az, hogy nem igazította hozzá a hatályos rendelethez a szabályzatát, pedig erre a májusi közgyűlésig lett volna elég ideje! Mert ami van, a mostanra frécművé változott. Mert azt is el tudom képzelni, hogy éppen a zsűri írta elő (a jogszabály így fogalmaz: a zsűri kérése alapján), a "mozgatható" przstó módon csak 3D-s látványterveket. Sőt azt is előírhatta, hogy a felhők mozgásának az uralkodó szélírányt kell követeni, az attól való eltérés max. 5 % lehet (a titkosság betartása érdekében), ellenkező esetben kizárás és pallós általi fővesztés jár.

zapata
2012.07.20.
07:34

@Hartmann György Sándor: Lehet, hogy az én készülékemben van a hiba, de nem látok különösebb ellentmondást a szabályzat és a rendelet között. Az, hogy a szakszerűségért a jogszabályi felelősség a kiírót terheli, nem jelenti azt, hogy a MÉK képviselője erre ne is figyeljen oda. Nekem inkább az a bajom az idézett szabályzati kitételekkel, hogy túl általánosak, nehezen megfoghatók, a "szerezzen érvényt" kitétel pedig olyan hatáskört tulajdonít a zsürornak, ami nincs neki (hogy tudna nyarat csinálni a szegény egy szál fecske?). Amit a MÉK zsürorok tevékenységét több-kevesebb joggal kritizálók elvárnának tőlük, az úgy sem foglalható szabályzatba egzakt módon: az, hogy a MÉK zsüror demonstratív módon álljon fel és vonuljon ki a zsüriből akkor, amikor már tisztességgel ott maradni nem lehet. Ehhez tudomásom szerint eddig senkinek sem volt még bátorsága, pedig nem egy ilyen esetről olvashattunk itt. Az én véleményem szerint egyébként sem egy kilencvenkilencedik szabályzatra vagy a meglévők toldozására lenne itt szükség, hanem legalább egy ilyen határozott kiállásra, ami többet érne, mint egy teherautónyi MÉK szabályzat és hasonló esetekben talán még követőkre is találhatna.

Hartmann György Sándor
2012.07.20.
08:16

@zapata: Tisztelt zapata! A stabályzat tovább is van! De a rendelet megszüntette a MÉK vétőjogát a pályázat kiírásával kapcsolatba, tehát egy marad vagy vállalja a delegált a tagságot (ebben a pénztelen világban), vagy nem! Itt kezdődik minden, ezután a MÉK-nem további teendője nincs! Ryhe Ui. Viszont még senki sem válaszolt arra a kérdésemre, amit már korábban feltettem, jogosult volt-e a tervező egy stadionaas ötletre pályázatot benyújtani. Mert ha nem (mint ahogy írtam, már törvényben is foglalták a két satdionos megoldást, akkor Skardelli mester, akadémikus terve eleve nem felet meg a pályázatnak. Továbbá a rendlet így fogalgalmaz: 7. A pályázó 12. § (2) A pályázó azzal, hogy pályaművét benyújtotta, a tervpályázati kiírás feltételeit magára nézve kötelezőnek elfogadja. Tehát a pénztártól való távozás után reklamációnak hely nincs. (Nem kell mindenre pályázni, ez is lehetne jelzés azoknak, akik a pályázati eljárás során nem szabályszerűen járnak el.) Ryhe De szerintem van még ennél nagyobb gond is, amelyre nem figyelt fel az építész társsadalom. (Ez a megjegyzés lehet, hogy a DR. Szaló Péter úr interjújához inkább kacskolódna - amelynek az olvasása elenyésző a lap egyes cikkeihez képest), de ugyanigy kapcsolódhat ide is. Olvasom a rendőrminiszterünk által előterjesztett (az Országgyűlés honlapjáról letöltött, igaz még nem iktatott, így lehet, hogy nem is hiteles) Építési törvény módosításában: „(3a) A magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínein lévő, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam kizárólagos tulajdonába tartozó építmények vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlék-együttesek, továbbá országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetésű építmények telkére, valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkekre vonatkozóan az ott megvalósítandó közérdekű beruházás érdekében a Kormány rendeletben megállapíthatja a beépítés szabályait.” Mert lejjebb még ez is olvasható: (2) Ha országos közérdekből vagy kiemelt nemzetgazdasági érdekből szükséges, törvény a települési önkormányzatot kötelezheti, hogy – a Kormány által rendeletben meghatározott határidőre – gondoskodjon a településfejlesztési koncepciójának, integrált településfejlesztési stratégiájának és a településrendezési eszközeinek elkészítéséről, módosításáról, azok jóváhagyásáról. Ilyen esetben a pénzügyi fedezetnek az éves központi költségvetésben történő tervezéséről a Kormány gondoskodik. Tehát önkormányzatok (ami ma az Alaptörvény és az önkormányzatokról szóló törvény szerint azért mértékadó a területfejlesztés ügyében),főépítészek, stb, le lesztek sajnálva! Vagy hiába nyilatkozta Dr. Szaló úr, hogy a polgármestereknek 15 napjuk lesz az előzetes településképi véleményt 15 nap alatt kell kiadni, máris megtalálható Köszegi Zoltán Fidesz - Magyar Polgári Szövetség módosító indítványa, hogy ez 30 nap legyen. (Mert valószínűleg a polgármester úrak nem érnek rá a hivatalukba belátogatni és ennyi idő alatt még csak el sem tudják olvasni a levelezésüket.)

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.