Épülettervek/Hallgatói terv

Nyomdászház egy debreceni tömbbelsőben

1/23

Helyszínrajz

Helyszín

Földszinti alaprajz

Városi tér

Helyszín makett

Helyszín

Lejtő

Metszet

Épület makett

Helyszín

Déli homlokzat

Homlokzat

Helyszín

Hátsó homlokzat

Látványterv

Előtér

Gépterem

Terem

Hangulatképek

Megközelíthetőség

Régi nyomdák helye

Városszövet alakítás

Csépke Tamás

?>
Helyszínrajz
?>
Helyszín
?>
Földszinti alaprajz
?>
Városi tér
?>
Helyszín makett
?>
Helyszín
?>
Lejtő
?>
Metszet
?>
Épület makett
?>
Helyszín
?>
Déli homlokzat
?>
Homlokzat
?>
Helyszín
?>
Hátsó homlokzat
?>
Látványterv
?>
Előtér
?>
Gépterem
?>
Terem
?>
Hangulatképek
?>
Megközelíthetőség
?>
Régi nyomdák helye
?>
Városszövet alakítás
?>
Csépke Tamás
1/23

Helyszínrajz

Helyszín

Földszinti alaprajz

Városi tér

Helyszín makett

Helyszín

Lejtő

Metszet

Épület makett

Helyszín

Déli homlokzat

Homlokzat

Helyszín

Hátsó homlokzat

Látványterv

Előtér

Gépterem

Terem

Hangulatképek

Megközelíthetőség

Régi nyomdák helye

Városszövet alakítás

Csépke Tamás

Nyomdászház egy debreceni tömbbelsőben
Épülettervek/Hallgatói terv

Nyomdászház egy debreceni tömbbelsőben

2014.05.26. 10:01
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Debrecen, Magyarország

Építészek, alkotók:
Csépke Tamás

Vélemények:
1

Nyomdászház

Tervezés éve:
2013

Bruttó szintterület:
1272 m2

Stáblista

konzulens: Kállay Ferenc, Szentirmai Tamás DLA
statika: Vidra Róbert
épületszerkezet: Dudinszky Orsolya
gépészet: Bodó Béla
kivitelezés: Sztányi Róbert
nyomdászat: Novokrescsenszkov Tamás
opponencia: Földes László Ybl díjas építész 

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

Nem csak a funkció, de a helyszínválasztás is izgalmas Csépke Tamásnak, a Debreceni Egyetem Építészmérnöki karán elkészített diplomamunkájában. Az átalakulóban levő terület fókuszpontjába állított házban a helyi nyomdászati hagyományokra alapozott központot létesítene.

Előzmények

A diplomamunkám témája, a kézi betűszedést használó, századforduló előtti nyomdászatot bemutató épület. A nyomdászat szorosan kötődik Debrecenhez. A város a reformáció központja volt Magyarországon, Kálvinista Rómaként is emlegetik.

Mivel a nyomdászatot beindító folyamat nagyrészt a reformáció volt, ezért az évszázadok alatt összekapcsolódott a várossal. Sikerült felvennem a kapcsolatot egy nyomdász magángyűjtővel, aki hagyományos, kézi szedésű nyomdagépek gyűjteményével rendelkezik.

Szerettem volna a magángyűjteménynek méltó otthont kialakítani, és megfelelő módon látogathatóvá tenni. A gyűjtemény gépei jól karbantartottak, akár napi szintű használatba is állíthatók. Rövidebb kiadványok, egyedi készítésű meghívók, készítésére mai napig alkalmasak. Olyan épületet vizionáltam, amiben a gépeket munka közben is be lehet mutatni, és a nyomdászat egész témaköre is reprezentálható.

Helyszínrajz
1/23
Helyszínrajz

Helyszín

Az illeszkedés kérdése, valamelyest eltér a megszokottól, mivel olyan területre esett a választás, ami jelenleg még nem kialakult. A kutatás folyamán olyan feljegyzésekhez jutottam hozzá, amelyből sikerült a századfordulós nyomdák helyét visszakeresnem. Méltó lett volna a funkciót egy régi nyomdászat helyén feleleveníteni. Mivel az az épületállomány, amelyben az akkori nyomdászatok működtek lecserélődött, olyan helyszínt választottam, ami ezeknek a helyeknek a centrumában helyezkedik el és a városi szövetben is problémás a helyzete.

A Debrecen központjában található terület jelenleg kihasználatlan, és a dinamikusan fejlődő városmag problémás helyszíne. A tervhez a szabályozási tervben szereplő szándékok adtak alapot. A telektömb belsejében található néhány belső telek, melyek megközelítése esetleges, és jelenleg kihasználatlanok is. Ezeket a telkeket egy újonnan kialakítandó sétáló övezet tárná fel, a Debreceni Ítélőtábla tömbjétől indulva a Piac utca épületeiig. Ennek az új utcának, az induló pontjában helyezkedik el a tervezett épület.
A telepítést több szempont határozta meg. A terület több útvonalon is feltárható, így az épület egy csomópontban helyezkedik el. A kialakuló új utca vonalát szerettem volna elindítani ezért került annak vonalára a homlokzat. A fennmaradó telek területet, nem kertként alakítottam ki, hanem az utca előtt kialakuló városi park egy privátabb szegmenseként határoztam meg.
A parkolás lehetősége az Arany János utca felől megoldott, egy mélygarázs formájában. Az autóforgalom bevezetése felesleges zsúfoltságot és problémákat vetett volna fel a telektömb belsejében.

Metszet
8/23
Metszet

A telek keleti oldalánál, egy lejtő található. A város területét folyamatosan feltöltötték az évszázadok alatt, a talajvíz okozta problémák miatt. A szintkülönbség jól érezhető a telektömböt közrefogó utcák lejtésében, de ennyire szembetűnően csak ezen a ponton látható. Kb. három méteres szintkülönbség található. Úgy gondoltam ez a magassági eltérés megfelelően határolja a telket, és a városi szövetben is működőképes maradhat.

Koncepció

Az épület alapkoncepcióját a szövegkészítés adta. A feltevésem az volt, hogy az egyes betűkockák értelmes szöveget alkotnak, úgy az épület terei hozzanak létre egy lineáris térsort, amiben megtekinthető a nyomdászat. A szigorú technológiai sorrend, és a reprezentáltathatóság beleillett az alapkoncepciómba. A nyomdászat egy precíz, szabályozott folyamat, melynek megvan a maga játékossága, és szépsége. Szerettem volna ezeket az érzéseket átültetni az épületbe.

A bejárat helyzete a telepítésből adódott, az épület sarkán a közlekedési csomópont szerves részévé tud válni. Az anyagok terén igyekeztem az alaptémából meríteni, a textúrák és színek terén szintén. Enyhén iparias, de mégis elegáns megjelenésű épületet szerettem volna létrehozni. Az épület külseje előpatinázott fémlemez burkolatot kapott.

Előtér
16/23
Előtér

Lényegesnek tartottam, hogy a bekerülő régi gépek és bútorok hangsúlyt kapjanak. A belső falfelületek nyersbeton felületek, melyeket a szerelt falszerkezetek fehér színével igyekeztem oldani.

Tömegalakítás

Az épület tömege és alaprajzi rendszere szoros kapcsolatban van. A kubusokból összeálló tömeg a főbb belső terek határolása mentén tagolódik. Ezen tagolódások nyomán kialakult vertikális játékkal igyekeztem oldani az elnyúló tömeget. A nyílászárók tengelyekre szervezése, és a homlokzatburkolati elemek függőleges sávos kiosztása is erre a tömegjátékra igyekszik ráerősíteni.
A külső felületek egységét a homlokzatburkolat szerkezeti megoldásai segítik elő. Az ablakpárkányokat és attika fedéseket, a burkolat be- és átfordítása teszi egységes felületekké a homlokzatokkal.

Funkció

A funkciók kialakítása során fontos volt, hogy az épület minél jobban kihasználható legyen. A funkciók szerteágazók, ami a helyszínből és az épület szerepéből is adódik. Az elsődleges funkció a nyomdagépekkel történő munka, és annak bemutatása. Ezek a terek és a kiszolgáló raktárak a földszintre kerültek, a nyomdagépek statikai terhe miatt.

A földszinten vendéglátó egység került kialakításra, egy kávézó-könyvesbolt keretein belül. A kávézó az épület hátsó irányába nyit, a már említett városi tér kisebb szegmense felé, ez által szervesen összekapcsolva a teret az épülettel.
Az emeleti szinten, a nyomdászattal kapcsolatos kiállítások számára találhatók helyiségek. A kiállítótér folytatásaként egy foglalkoztató terem van, ahol gyerekeknek lehet foglalkozást tartani a nyomdászattal kapcsolatban, valamint nyomdászoknak előadásokat tartani a hagyományőrző technikákról. (A kutatás alatt megtudtam, erre is van igény.) Továbbá a kiszolgáló helyiségek, irodák, vizesblokk folytatja a sort.

Egy kisméretű könyvtár kapott még helyet az emeleten, ami betekintést enged a gépterem munkálataiba, és alkalmas felolvasások lebonyolítására is. Ezekben a helyiségekben főleg egyedi készítésű könyvek megtekintésére lenne lehetőség.

Hangulatképek
19/23
Hangulatképek

Szerkezet

Az épület teherhordó szerkezetei monolit vasbeton falak, a födémek a nagy fesztávolság miatt, előre gyártott vasbeton födémpallók, egyes helyeken monolit szerkezetek. Az esetlegesen fellépő zaj csökkentése érdekében hangelnyelő burkolatot került az álmennyezetre.

Összegzés

Diplomamunkámmal célom volt, hogy egy lassan elfeledett eljárásra hívjam fel a figyelmet a digitális technika korában. Valamint a városszövet problémájára megoldást keressek.

Csépke Tamás

 

 

Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2014.05.31.
18:08

Szép. Mind a környezet rendezésének szándéka, mind az épület logikus, a belső térrendszert sejtető külső tagolása nagyon rokonszenves és - amennyire a látványból meg tudom ítélni - sikeres. A cortenacél burkolat gyönyörű - legalábbis a renderingeken :-). Kérem a tervezőt, nézzen meg néhány megvalósult burkolatot Budapesten, akár a 4-es metróban, akár a Várbazár mozgólépcsőjén, akár másutt, Olaszországban, lényegében bárhol, és ne féljen kiábrándulni ennek az anyagnak a teljes homlokzati felületeket beborító alkalmazásából. Hasonló textúrát kap bizonyos fagyálló homlokzati kerámiák alkalmazásával: javaslom, tekintse meg egyik kedves budapesti épületem, a Noll Tamás tervezte Thaly Kálmán utcai Semmelweis Egyetemi Elméleti tömb külső borítását.

A belső terek szépek, természetes fénnyel bőven és izgalmasan ellátottak, ám kicsit sterilek. Talán a múzeum témája, a tipográfia adhatna grafikus ötleteket: alig van hálásabb díszítő motívum, mint a betű és annak százfélesége... Gratulálok, igényes munka.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.