Mogyoród fölött, a Gyertyános-hegy tetején az ezredforduló óta áll különleges építmény, amelyet a leírások szinte fele-fele részben kápolnaként, illetve kilátóként említenek. Mindkettő igaz.
A korábban itt állt kilátó helyén közadakozásból épült új torony, amelynek tervezését Makovecz Imre ingyen vállalta.
A bejárattal szemben, részben föld alatt kapott helyet a kápolna, benne Sebestyén Zoltán nagy méretű Szent László-szobrával.
Az épület állapota húsz év alatt gyorsan romlott, végül 2020-ban sor került teljes felújítására, ami a tetőszerkezet megerősítését is magában foglalta. Jelenleg szabadon látogatható.
Budapest beépítésének történetéből elsőre ősidők óta tartó fejlődésnek tűnik, pedig valójában a pusztulás is a folyamat része volt. Ennek egyik példája a mai Pesthidegkút fölötti Gercse falu, aminek csak a temploma maradt meg.
Az eredeti falu mintegy száz lakosú, egyutcás település volt, amelyhez hasonlóból számos akad a mai Budapest területén. A valószínűleg fallal és temetővel is körülvett, 800 éves templom fennmaradása viszont egyedülálló.
A felvidéki templomokra jellemző, patkó alakú szentély, és a római kori köveket is tartalmazó falak is átvészelték az évszázados elhagyatottságot. 1956-ban konzerválták, mai formájában az 1997-es felújítása óta áll.
A ma is működő templom a pesthidegkúti vitorlázó repülőtér és a Csúcs-hegy szomszédságában népszerű úti cél, az istentiszteletek mellett esküvők helyszíne.
Egy másik, mára elveszett falu, a mai Tököl déli határában létezett Bagamér temploma, a Szent Anna-kápolna, ipari parkok között áll, de ezt feledtetik a köré ültetett fák. Átvészelte a török pusztítást, mai formájában 1981 óta látható.
A Budai-hegyvidék egyik leghangulatosabb erdei temploma Budakeszi erdőbe nyúló határában áll. A közel 300 éves Angyalok királynéja templom a Normafához vezető túrautak egyik népszerű állomása, valamint búcsújáróhely.
A barokk templomépület története a 18. század végi, évtizedes elhagyatottságról, majd a 20. századi, hasonlóan hosszú újjáépítésről szól, ami csak 1947-re fejeződött be.
A templom központi hajója fölött hatalmas csehsüvegboltozat áll. Szépen faragott szószéke a falaknál alig fiatalabb, 1760 körül készülhetett.
A templom körüli ősfás park védett természeti érték. Innen látható jól a torony teteje, rajta már csak üres körként a 19. század eleji óra helyével, csúcsán a Xaver Pfendtner budakeszi kovácsmester által készített eredeti kereszttel.
Az album legfiatalabb képviselője a Budaörs fölötti sziklás dombok egyikén álló Szeplőtelen Fogantatás kápolna, amely 2003-ban épült, természetesen nem előzmények nélkül.
A kápolna építői nagyrészt Wendler Ferenc terveiből, és archív fotókból dolgozva, hatvan év után építették fel ismét a második világháborúban elpusztult épületet, amely 1855 óta állt itt.
A kápolna a Kő-hegy különleges sziklái, és panorámája mellett népszerű úticél. Misézésre csak alkalmanként használják, állapota viszont közel húsz év után is kiváló.