Parametrikus profilok és megújult függönyfaltervezés az ARCHICAD 22-ben

Piacra került a magyar alapítású és központú Graphisoft SE piacvezető építészszoftverének legújabb verziója, az ARCHICAD 22. Az évente megújuló szoftver idén elsősorban a függönyfalhomlokzatok tervezésében nyújt újat, segítve a magyar építészek versenyképességének növelését. A szoftver újdonságairól Kuźniarski Tamással, a Graphisoft SE BIM tanácsadójával beszélgettünk.

Mielőtt a szoftver sajátosságairól kérdezném, járjuk körbe, milyen változások zajlanak az építészeti szakmán belül és az ehhez kapcsolódó szakágak életében. Milyen igények és fejlődési irányok indokolják, hogy minden évben új szoftvert kínáljanak a szakemberek számára?

A tervezői-építőipari elvárások, valamint az informatikai lehetőségek gyors fejlődése megköveteli a folyamatos naprakészséget. Mind az építészek, mind a kivitelezők munkáját számos területen megkönnyíti és hatékonyabbá teszi a modell alapú tervezés. A Graphisoft fejlesztői folyamatosan azon dolgoznak, hogy a digitális tervezés előnyeit újabb és újabb területen elérhetővé tegyék. Mondok egy példát: az épületeken belüli lépcsők tervezése nagyon komoly építészszakmai kihívás. A tavalyi ARCHICAD verzióban erre fejlesztettünk ki egy világszintű tervezési megoldást. Idén a függönyhomlokzatok tervezéséhez nyújtunk segítséget. Minden évben kiválasztunk egy adott területet, melyet hangsúlyosan kezelünk és fejlesztünk. Ez természetesen minden esetben az építészszakma igényeire reflektál, és mivel a Graphisoft budapesti központú cég, a magyar építész és építőipari szakemberek véleménye hangsúlyozottabban jelenik meg a fejlesztési igényekben.

Ez kissé úgy hangzik, mintha nem a szoftverfejlesztő piac követné az építészek szakmai fejlődését, hanem fordítva, a szoftvergyártó igyekezne előidézni a minél gyorsabb változást, fejlődést az építészet területén.

Folyamatosan igyekszünk a legjobb eszközt adni a tervezők keze alá. Indirekt módon hatással vagyunk az építészetre és az építőművészetre is. A megvalósult épületeket szemlélve gyakran tetten érhető, melyik évben milyen újítással gazdagodott a szoftver. Megfigyelhető például, mely évtől lettek elterjedtebbek az íves vonalak az épületeken. Ha megvizsgáljuk a tervezés folyamatát, megállapíthatjuk, hogy annak nagyjából tíz százaléka történik papíron, kilencven százaléka pedig feldolgozás közben zajló munka. Rengeteg adattal kell tehát megbirkózniuk a szakembereknek, amit valahol az építőművészek sem kerülhetnek meg. Az ARCHICAD technikailag kimondottan sokat tud hozzátenni ahhoz, hogy élményszerű maradjon a tervezés, miközben a megnövekedett piaci elvárásoknak eleget téve megteremti azt az alapos technikai hátteret, amely ma már elengedhetetlen feltétele a piacon maradásnak.

Fontos jellemzője a programnak, hogy segítségével egy adott projekten dolgozó szakemberek a világ bármely tájáról kapcsolatba léphetnek és könnyedén működhetnek együtt.

Igen, ez nagyon erős oldala a szoftvernek, az ARCHICAD régóta biztosít lehetőséget a csapatmunkára. Támogatja továbbá az OPEN BIM együttműködést, ami azt jelenti, hogy minden szakág használhatja a saját szoftverét, mivel van egy közös nevező, az IFC formátum, mely segítségével modell szinten képesek kommunikálni a munkában résztvevő szakemberek.

Mit jelent a BIM?

Building Information Modeling, tehát az épületinformációs modellezés rövidítése. Ebből manapság az információn van a hangsúly. Megkülönböztethetünk adathalmazt és információhalmazt. Előbbi kontrollálatlan és szűrés nélküli, nagy mennyiségű adatot jelent, amihez nem teszünk hozzá többletjelentést. Mindez akkor válik információvá, ha megtöltjük tartalommal, majd a felhasználó önmaga számára hasznos következtetéseket von le belőle és számszerűsíthető gazdasági előnyre tesz szert. Az ARCHICAD 22-es verziójának kiemelt jelentőségű fejlesztése az úgynevezett expression, mely segítségével az adatállományból egyszerű műveletekkel nyerhető ki információ.

Szemléltetné ezt egy konkrét példával?

Az épületek esetében jogszabály szerint meg kell vizsgálni az egyes helyiségek benapozottságát. Ezen a téren meg kell felelni egy adott szabványnak. Ezt eddig csak egy külön erre a célra létrehozott táblázatban lehetett kiszámolni, most már azonban a szoftveren belül is lehetőség nyílik ennek a hányadosnak a kiszámítására. Léteznek természetesen egyéb felhasználási módok is. Azt is ki tudjuk számolni például, hogy egy faltest felépítéséhez hány téglára lesz szükség és hogy ez hány raklappal lesz lefedhető. Ebben a példában tetten érhetjük az építőipar egyre aktívabb jelenlétét. A terület képviselői nagyon fogékonyak erre a fejlesztésre. Az igény gyakorlatilag tőlük érkezett, ugyanis már jó ideje szeretnének mennyiségi kimutatást létrehozni a programmal. Összességében azt mondhatjuk, a szoftvert használva egyszerű matematikai és logikai függvények segítségével, illetve operátorokkal új tulajdonságokat és információtartalmakat lehet létrehozni.

A benapozottság kérdése kapcsán a szoftver fejlesztői tehát egy hatályos szabályozásra reflektáltak, megkönnyítve a tervezők munkáját.

Mondhatjuk, bár ez az opció csak egy lehetséges felhasználási módja a fejlesztésnek. Az ARCHICAD 22-t használó tervező kollégáktól azt a visszajelzést kaptuk, hogy már régóta várták ezt a lehetőséget, és nagyon meg vannak elégedve vele.

Nemcsak a hazai, a nemzetközi piacra is dolgoznak. Miként lehet megfelelni a világ különböző területein működő építészek igényeinek? Léteznek olyan fejlesztések, amelyek kimondottan egy-egy világrész specifikumait veszik figyelembe?

Több mint száz országban értékesítjük az ARCHICAD-et. Egyes országok és régiók esetében is teljesen eltérő lehet a szabályozás. A régióspecifikus lokalizált verzióban igyekszünk a területi szabályozást figyelembe véve aktualizálni a fejlesztéseinket, ahogy a lépcsőszerkesztés szabályait régiónként követő prediktív lépcső eszköz esetében. Jelenleg azon is dolgozunk, hogy létrehozzunk egy, a magyar piac számára releváns sablon file-t. Egyes nyugat-európai országokban, ahol szabványosítottak a követelmények, már létezik hasonló. Hazánkban ez némileg nehezebb, célunk azonban összefogni a különbözőségeket és közös nevezőre hozni azokat. A piac részéről már megszületett az igény, bízunk benne, hogy mielőbb sikerül megvalósítanunk ezt a fejlesztést.

Több, az építész szakma részéről felmerülő igényt is említett. Melyeket látják a leginkább aktuálisnak?

Nehéz lenne erre válaszolni, mert többezer tételes kívánságlistánk van, melyet folyamatosan karban tartunk. Ezek közül jónéhány bekerül minden egyes új verzióba a lehetőségeinkhez és kiválasztott főbb fejlesztéshez mérten.

A kívánságok számossága ellenére meg lehet határozni valamilyen irányvonalat?

A 22-es verzió újításai is választ adnak a kérdésre. Két olyan eszközt is bevezettünk idén, melyet nagyon vártak a tervező kollégák. Az egyik a függönyfal homlokzatok tervezését segítő eszköz, mely bár már a korábbi verziókban is létezett, a fejlesztések révén most érett be igazán. A klasszikus függönyfal szerkezetektől egészen a szabadkézi rajzzal kombinált amorf formákig számos elképzelés létrehozható az eszköz használatával. A másik jelentős idei fejlesztés a parametrikus profilok alkalmazása. Alapvetően „oszlop", „gerenda" és „fal"eszközökkel létrehozott elemeknél használható, de lényegében minden olyan elemnél, ami vonal mentén ismétlődik, extrudálható és kihúzható. Lehet ez például réteges alapozás, vagy egy attika kialakítása, de akár bútorokra is értelmezhető. Eddig minden egyes eltérő változatra külön készíteni kellett egy profilt. Most azonban lehetőség van ezek parametrizálására, aminek eredményeként egyebek mellett például több azonos szerkezeti rendszerű, de eltérő pozíciójú és rétegvastagságú oszlop, gerenda, faltest kialakítása végezhető el. Ugyanazt a parametrikus profilt használhatjuk, a paraméterek segítségével egyedivé alakítva. Számtalan egyéb példát is említhetnék: léteznek olyan elemek, melyeket az ACHICAD 22 előtt időigényesebb volt előállítani, ilyen például a valós fúgaméretekkel készített burkolatkiosztás. Problémaként jelentkezett például, hogy nagy felület esetén a fúgaméret miatt elcsúszás következhetett be, hiszen ilyen esetben nagy a hibalehetőség. A jelenlegi eszközzel számos variációt kipróbálva -- parametrizálva a csempe és fúga méretét -- rövid idő alatt egyszerűen elvégezhetjük a pontos és gyors csempeosztást. Izgalmas felhasználási lehetőség továbbá az álmennyezetek precíz megrajzolása is.

A függönyfal tervezésének folyamata tekintetében miben mutat újat a 22 a korábbi verziókhoz képest?

Az ARCHICAD 22 dedikált épülete a Degelo Architekten építésziroda által tervezett Freiburgi Egyetemi Könyvtár. Az épület tömege 15 dőlt függönyfallal határolt. Ez az épület valóban jó példája a függönyfal eszköz különlegesebb igényeknek is megfelelő használatának. Ami újdonság a 22-es szoftver esetében, hogy az eddigi függönyfalakhoz képest új alelem csoportokat is létrehoztunk általa. Nemcsak különböző keretek, bordák és osztóbordák alkalmazhatóak vele, hanem panelosztályok létrehozására is lehetőség nyílik a használatával. Tetszőleges számú keret- és paneltípust alakíthatunk ki. Újdonság továbbá, hogy mindezt egyszerű testre szabni. Négy különböző beépített keretosztály létezik: vannak sarok- és határolókeretek, valamint kereszt és függőleges osztóbordák. Kiemelendő továbbá, hogy míg eddig minden függönyfalkomponens azonos „építőanyaggal"rendelkezhetett, mostantól minden egyes elem rendelkezhet saját építőanyag típussal. Érdemes megemlíteni, hogy a panelek esetében számos beépített sablon használatára nyílik lehetőség, illetve a csomópontok és a bordák esetében az eddigiekkel ellentétben mód van átlós és profilozott borda képzésére is, amire eddig nem volt lehetőség. Hat különböző beépített intelligens sarok kerettípus is van, melyek sokoldalúan használhatóak. Ezek közül a legintelligensebb a regular double frame with cap, mellyel valamennyi alelem típusát és anyagát állíthatjuk. Geometriáját az alaprajzon vagy 3D-ben módosítva automatikusan minden részletében intelligensen leköveti. Érdemes kipróbálni.

Molnár Zsuzsanna