Páratlan Budapest: Városi séták a környékeden

Az elmúlt években tavasszal Budapesten minden napra több tematikus városi séta is jutott, a kijárási korlátozás miatt viszont ezek idén elmaradtak. A gyakori egészségügyi séták során azonban egyre többen fedezik fel saját lakókörnyezetüket. A városi séták jelenségéről és a saját környezetünk felfedezésének módjairól Klaniczay János írt az Építészfórumra.

Tematikus séták során a városaink egyes rétegeit fedezzük fel. Ilyen tematikákat végtelen mennyiségben lehet gyűjteni, az épített környezetnek számtalan rétegét lehet felfejteni. A turisták számára tartott idegenvezetések a városok gyorsabb megismerését teszik lehetővé, azonban a főbb látnivalókon kívül nem igazán marad idő a helyi értékek mélyebb megismerésére. Az elmúlt években egyre több kezdeményezést látunk világszerte alternatív városi séták szervezésére, különböző tematikák mentén. Ezek a séták viszont már nem csak az ideiglenes látogatóknak, hanem a helyi közösségeknek is új perspektívát tudnak nyitni a saját városukkal kapcsolatban.

A turizmus negatív hatásairól sokszor hallunk, de a budapesti gazdag városi sétás kultúrát is elsősorban a látogatóknak köszönhetjük. A történelem során mindig léteztek különböző korszakok, amik felkeltették a turisták érdeklődését, és a célváros meglátogatása során idegenvezetők tudására támaszkodva nézték végig a látványosságokat. Ilyen volt az Augustus-korabeli Római birodalomban a hellén örökség felkeresése, a Reneszánsz emberének az Antikvitás, a Felvilágosodás időszakának ifjú angol arisztokratái pedig szinte kötelező jelleggel vettek részt a Grand Tour-on, végignézve a reneszánsz építészeti örökséget. 

A mai napra viszont városaink összetettsége, a látogatók sokszor speciális érdeklődési területe és az “autentikus" élmény iránti igény vezetett a tematikus városi séták népszerűségéhez. A “turista tekintetét" vezetni kell, hogy megtalálja a helyi, számára sokszor idegen, heterogén környezetben azokat az érdekes részleteket, amikre kíváncsi. Ilyenkor már egyre nagyobb szükség van specifikus helyismerettel rendelkező vezetőkre, mint ahogyan a riói brazil modernista építészet megismerésében is szakértő kalauzolást kapott Csaba László 1962-ben.

A környéket, a helyi értékeket megismerni a városok fenntarthatósága érdekében is fontos. Jane Jacobs az 1960-es években a Greenwich Village-i helyi, lokálpatrióta közösség megszervezésével tudta megakadályozni a területet veszélyeztető autópályabővítést. De hasonló helyi értékekre építő összefogásokat Budapesten is sokat ismerünk. A Budapest100 a csatlakozó házak lakói számára különleges közösségi élményt tud teremteni a saját épületükkel kapcsolatban, az épített értékek megismerésén keresztül. A budapesti tematikus városi séták pedig szintén ezt a célt is szolgálják. Ha jobban ismerjük lakókörnyezetünket, jobban fogjuk értékelni azt, jobban vigyázunk az állapotára, sajátunknak érezzük, és törődünk vele.

Március közepe óta a kijárási korlátozásra való tekintettel azonban elmaradtak a városi séták Budapesten. Ki hogyan viselte a sétamentes állapotot? “Röviden: rosszul" - mondja Merker Dávid a Hosszúlépés. Járunk? alapítója, hiszen ez a gyönyörű tavaszi idő tökéletes lett volna a már bejáratott és az új séták megtartására. A nagyobb, tematikus sétákkal foglalkozó cégek ugyan ideiglenesen mind leálltak, de a megkérdezettek bizakodóak az újraindítással kapcsolatban. “A mostani helyzetben a járvány és a gazdasági válság mellett a város lelke is sérült, és ezt csak közösen tudjuk meggyógyítani. Ebben hatalmas felelősségünk van, ezért amint biztonságosan meg tudjuk szervezni, újra fogjuk indítani a sétáinkat", emellett új, a kialakult helyzetre is reagáló programokkal készülnek a Hosszúlépésnél. Káldi Emese, az Imagine Budapest alapítója gyakran sétál a munkahelytől hazafelé a tömegközlekedést kiváltva, szerinte “a városi séták kifejezetten olyan kikapcsolódási lehetőségek, amelyek biztonságosan vihetők. Jórészt szabadban zajlanak, kis létszámú csoportban, ahol meg lehet tartani a kellő távolságot". A Sétaműhelyet vezető Lénárd Anna szerint a kialakult kényszerszünetben “sok idő van a kreatív dolgokra, új sétákat összerakni, reflektálni az eddigi eredményeken. Az eddigi 2-3 órás sétáknak már megvan a közönsége, de még sok módja van a város felfedezésének." A kijárási korlátozás végével az ő sétáikra is számíthatunk, bár az intézménylátogatásokra még valószínűleg várnunk kell.

De hogyan lehet pótolni a kimaradt élményeket? Az Imagine BP csapata rövid videókat készített a sétavezetőikkel a korlátozás alatt, és kérdésünkre Káldi Emese külön ajánlotta az örök klasszikusokat Budapest megismerésére: “Krúdytól Buza Péterig, Máraitól Térey Jánosig. Hihetetlenül izgalmas dolog egy jó könyv nyomán útnak indulni. Keresni azt a sarkot, azt a házat, azt a hangulatot." A séta nélküli világban a Hosszúlépésnél is csak az online felületeiken tudták elérni az évek során kialakult összetartó közösségüket, azonban “az általunk nyújtott városélmény analóg, ezt nem tudjuk és nem is szeretnénk digitalizálni". Ők is a szépirodalmat emelik ki, mint a járványhelyzet alatti alternatív városmegismerés lehetőségét. “Olvassunk Ottlikot Újbudán, Téreyt a Hegyvidéken, Fejes Endrét Józsefvárosban vagy Békés Pált Erzsébetvárosban. Szinte minden városrésznek megvan a maga írója, aki a környék lelkével foglakozott" - üzeni Merker Dávid. A Sétaműhely hírlevelében sok játékot lehet találni, melyek megoldásával sétautalványt nyerhetünk, és a sétavezetők live videói is segítenek az elmaradt városélmény pótlásában. Az elmúlt években kidolgozott “családi sétáik" során pedig Lénárd Annáék csapata a generációknak közösen nyújtottak élményt, amit hamarosan online is el lehet majd érni, így téve izgalmasabbá a közös sétálásokat. A korlátozások lazításának köszönhetően a tavasszal elmaradt városi séták most végre elindulhatnak, mindhárom szervezet meghirdette új időpontjait és újra sétálhatunk velük is.

A KÉK - Kortárs Építészeti Központnak is több városi sétákhoz kapcsolódó projektjével lehetett találkozni az elmúlt években, idén tavasszal például az Velencei építészeti biennálé magyar pavilonjának Othernity projektjéhez kapcsolódva nyitott ki a vizsgált 12 épületből már kettő, és a további 10 is szervezés alatt van, bár az újra lebontással fenyegett Országos Villamos Teherelosztó lehet ki fog maradni. A tavalyi évben pedig gimnazisták számára szervezett “építészet és város" kurzus során születtek a helyi épített környezetet bemutató útvonalak.

Lakóhelyünk környékének felfedezésére világszerte buzdítanak, és a sok online is elérhető helytörténeti anyagnak köszönhetően nem is kell sokáig kutatni, hogy érdekességekre bukkanjunk. Budapest megismerésére számtalan forrás áll rendelkezésünkre, az egészségügyi séták során már negyvenedszer végigjárt utcák pedig mindig rejtenek újabb, még fel nem fedezett részleteket!

Páratlan Budapest néven a KÉK Városi Séták oldalán készült gyűjtés, aminek segítségével most mindenki könnyebben felfedezheti a saját környezetének potenciális látnivalóit, történetét, épített örökségének értékeit. Az egyes térképes adatbázisoknak köszönhetően saját tematikus sétákra indulhatunk. Ezeket az adatbázisokat állami, magán és civil kezdeményezések hozták létre, egymástól függetlenül, de mindig hasonló céllal: megmutatni a helyi értékeket. Most pedig egy helyen böngészhető az összes építészeti örökséget gyűjtő térkép.

Én személy szerint rájöttem, hogy a környéken lakott Popper Péter, a szembe lévő épület csillagos ház volt, az utcánkban több helyi védettségű műemlék található, tele van a környék szecessziós csodákkal és naponta sétálok el gumiszerelőkről készült szocialista domborművek mellett.

Budapest csoportosan és egyedül is páratlan, és a felfedezés élménye idén tavasszal sem kell, hogy elmaradjon. Jó sétálást mindenkinek!

Klaniczay János, KÉK - Kortárs Építészeti Központ

Sétaélményeket és személyes útvonalakat e-mailen vár a KÉK a varosisetak(kukac)kek.org.hu címre.