Az Építészet Ligete – a Hetedik Műterem pályaműve

A Hetedik Műterem az Építészet Ligete pályázatra beadott terve egy transzparens, publikus funkcióknak otthont adó földszinti struktúrával, és a "kalapszerű" felső szintek eltérő megformálásával osztja a telket eltérő hangulatú udvarokra. A tervpályázaton a stúdió pályaművét kiemelt megvételben részesítette a bírálóbizottság.

TERÜLETKIALAKÍTÁSI, ELHELYEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI KONCEPCIÓ. A BEÉPÍTÉSI PARAMÉTEREK VIZSGÁLATA

Az Építészet Ligete tervezett épület- és szabadtér-együttesének megvalósulásával a mindenkori magyar kortárs építészet rég várt és méltó otthona születhet meg. Kivételesen jó helyszíne mindennek a Városligeti fasor menti kijelölt terület, amelyet nem csupán városközponti elhelyezkedése, de sokrétű építészeti karaktere is különösen alkalmassá tesz az együttes fő hivatására: az építészet önreprezentációjára.

De kiállítható-e az építészet? A válasz nagyban függ attól a téri koncepciótól, amelynek kiválasztása jelen tervpályázat tárgya. A helyszín meglévő történeti-kulturális rétegeinek minél komplexebb integrációja az építészeti koncepcióba, meggyőződésünk szerint csak itt és most megvalósítható, gazdag építészeti, téri, szabadtéri világ megalkotását teszi lehetővé.

A terület heterogenitása lehetne hátrány is, pályaművünk azonban arra tett kísérletet, hogy egységes értelmező téri keretbe foglalja a széttartó karaktereket. Az új épület éppen ezért szándékaink szerint több, mint az együttes főépülete: sokkal inkább transzparens téri rendezése meglévő és új, belső és külső terek izgalmas szövetének. Az épület amőba-szerűen lakja be, teszi értelmezhető arányúvá, tagolja a különféle kertrészeket, és reflektál a meglévő épületek térfalaira.

A telepítési koncepció belülről kifelé építkezik: a Városligeti fasor és a Bajza utca mentén nem térfalakat fogalmaz meg, hanem a belső kertet engedi ki egészen az utca vonaláig, s így a főbejáratot a terület belsejében, az épületegyüttes szívében hozza létre. De az épületek szervezésénél is a kert kapta a főhangsúlyt: teljesen transzparens földszinti kialakítást fogalmaz meg javaslatunk. Az egyes eltérő karakterű kertrészekben, az új épületekben vagy épp a meglévőkben járva a folyamatos átlátásokkal, új látványok feltárulásával, egyéni nézőpontok átélésével az általunk javasolt épületegyüttes önmagában is a kiállítás részévé, az építészeti teret átélhető gazdag térszövetté, nem csupán annak keretévé válhat.

Tervünk alapvetően megfelel az érvényes szabályozási előírásoknak, azokat mindössze az építési hely szükségszerű pontosításában látjuk érdemesnek korrigálni.

KAPCSOLÓDÁS A VÁROSI SZÖVETHEZ, AZ EGYES ÉPÜLETEK ELHELYEZÉSE, KAPCSOLÓDÁSA EGYMÁSHOZ

Az új épület valójában három eltérő funkciójú és karakterű részből áll: a VILLÁból, az AGÓRÁból és a CSARNOKból.

• A VILLA épületrésze a Benczúr utcai beépítések vonalát követő földszint + 3 szintes épület, amely tömegarányát tekintve is a szűkebb és tágabb környék hagyományos, reprezenetatív villaépületeivel szeretne párbeszédet folytatni. Ebben az épületben javasoljuk elhelyezni magának az állandó kiállításnak a terét, kihasználva a többszintes kialakításból adódó téri változatosságnak az építészeti kiállításokat erősítő lehetőségét.
• A terület belsejében elhelyezett AGÓRA szándékaink szerint a teljes épületegyüttes szíve. Itt javasoljuk kialakítani a főbejáraton keresztül feltáruló előcsarnokot, amely azonban transzparens kialakítása révén mindhárom udvarral aktív kapcsolatot képes kialakítani. Ugyanebben az épületben helyeztük el a konferenciatermet és a múzeumpedagógiai tereket is.
• Az egykori Herczel-szanatórium épülete mellett épülne meg a CSARNOK, amely a space box funkciója mellett műhelyeknek is helyet adva a térkísérletek helyszíne lehet.

A VILLA, az AGÓRA és a CSARNOK egymással könnyed, transzparens folyosókkal vannak összekötve, amelyek mind funkcionálisan, mind építészetileg az összetartozásukat erősítik. Mindhárom épület földszintjén 1-1 publikus, jegyvásárlás nélkül látogatható közösségi funkció alakul ki: a VILLA földszintjén kap helyet a múzeum shop, amely közvetlenül az AGÓRA fő teréből, az előcsarnokból érhető el, amelyből a CSARNOK terébe érkezve a külön is üzemeltethető kávézó érhető el.

Ez a funkcionális és térbeli szerkezet teszi lehetővé az Építészet Ligete három eltérő karakterű udvarának megfogalmazását.

• A Bajza utca felőli inkább a fő megközelítés, egyfajta reprezentatívabb, kültéri rendezvényhelyszínként is használható udvar jön létre, amely kellő teret biztosít a Walter Rózsi-villa különleges épületének, magát is kiállítási tárgyként megfogalmazott helyzetbe hozva. A VILLA épülete mellett elhaladva akár belátunk annak földszinti kiállítási terébe, ami már első élményként kifejezi a teljes együttes téri koncepcióját.
• Az AGÓRA és a CSARNOK által kijelölt udvar csendesebb, ligetes terület, amelyre nem csupán a konferenciaterem, de a CSARNOKban kialakított space box éppúgy megnyílik, utóbbit kültéri manipulációs térrel egészítve ki.
• A Városligeti fasor felől a két egykori szanatóriumépület között, alternatív bejárati útvonalon érhetjük el a harmadik udvart, ahová a múzeum shop, az előcsarnok és a kávézó terei nyílnak.

A TERÜLET KÖRNYEZETALAKÍTÁSA, A GYALOGOS- ÉS GÉPKOCSIFORGALOM MEGOLDÁSA, A TEHER- ÉS MŰTÁRGYSZÁLLÍTÁS BIZTOSÍTÁSA

A teljes terület éjszakai zárását filigrán, áttört kerítés biztosítja, amelyen mind a Városligeti fasor, mind a Bajza utca felől kapuk nyílnak. A koncepció alapeleme – a Bajza utcai főbejárat egyértelmű dominanciája mellett – a terület gyalogos megközelítésének biztosítása mindkét utca felől, meglehetősen szabad átjárást téve lehetővé a teljes területen. Természetesen megmarad a két egykori szanatóriumépület Városligeti fasor felőli megközelítése, ahogy a Walter Rózsi-villa, ill. a 6-os és 7-es és az azok melletti épületek Bajza utcai közvetlen megközelítése is.

A látogatói és dolgozói gépkocsiforgalom a Bajza utca felől, a Grünwald-épület és az új épület VILLA épülettömege közötti térrészen elhelyezett rámpán keresztül lehetséges. Úgy ítéltük meg, hogy ez az a pozíció, ahol a legkevésbé zavaró ennek a műtárgynak a látványa, és forgalmi szempontból a leginkább optimális a megközelítés.

A TERÜLET ZÖLDFELÜLETI RENDSZERE, MIKROARCHITEKTURÁLIS ELEMEI

A terület egészén kiemelt hangsúlyt kapnak a zöldfelületek. A meglévő és új épületek egy egységes zöld szövetbe ágyazva helyezkednek el, és a burkolt szabad tereket is minden esetben zöldfelület övezi. Alapkoncepció, hogy a használati terek a terület belsőbb részén helyezkednek el, feltárásuk minden esetben egy intenzív kerti zónán keresztül történik. Szintén alapelv, hogy a nyílt gyepes felületek és a fák dominálnak, és ezáltal a szabad terek átláthatók, tágasak. Cserje és évelő felületek elsősorban a telekhatárok mentén találhatók, valamint ott, ahol gyepfelület hosszútávon nem tartható fenn (pl. facsoportok alatt, épületek árnyékában, stb.).

A meglévő, értékes faállomány megóvására kiemelt gondot fordítottunk, mindemellett a területen jelentősebb fásítást is tervezünk. A ligetes karakterű fatelepítést a telekhatárok felől, a belsőbb, intenzívebben használt területek felé ritkulóan alakítottuk ki. Ügyeltünk rá, hogy a fák nagyrésze zöldfelületben álljon, mert ez kedvezőbb életkörülményeket biztosít, de kerültek fák zúzalék felületbe, és burkolatban faveremráccsal elhelyezve is (ez utóbbi esetekben a burkolat alatt gyökércellás rendszert kell kiépíteni).

A terület egészén megjelenő ligetes fa filter", amellett, hogy kedvező mikroklimatikus helyzetet teremt a környező utcák zaj- és porterhelését is megszűri. Elsősorban hazánkban honos, és a városi környezet szélsőséges viszonyait jól tűrő fák alkalmazását javasoljuk, magas törzsön nevelt, laza lombkoronájú fajtákkal. A cserje és évelő foltokat egymás mellé rendezve, nagyvonalú, homogén felületekként hoznánk létre. Ez semmi esetre sem vezet fajszegénységhez, mert a sávokat mozaikos kiültetéssel, a termőhelyi adottságokat maximálisan figyelembe véve készítenénk.

A Bajza utcai főbejárati sétány mentén kapott helyet egy kisebb játszóhely, ami mind az ide látogatók, mind a környék lakói számára szórakozási lehetőséget kínálhat. Ide az ütéscsillapító szórt burkolatba egyedi megjelenésű, absztrakt formavilágú, szoborszerű játszó elemek kerülnek, amik az építészethez kötődnek.

ÉPÍTÉSZETI FORMÁLÁS, ANYAGHASZNÁLAT, MŰSZAKI IGÉNYSZINT MEGFOGALMAZÁSA

Az új épületek tömegformálásánál arra törekedtünk, hogy azok egyrészt kortárs átiratai lehessenek a környező villák összetett tetővilágának, másrészt úgy szóljanak azonos építészeti nyelven, hogy közben “egyéniségekként" tükrözzék a bennük elhelyezett téri, funkcionális különbségeket. A tetők irdalt kialakításának iránya merőleges a Városligeti fasorra, amivel szerettünk volna utalni a területre jellemző egykori keskeny telekstruktúra karakterére. A VILLA épületének tetején az állandó kiállításnak a legoptimálisabb bevilágítást biztosító, karakteres, íves formájú bevilágító felületeket helyeztünk el. Az AGÓRA épülete csarnokszerű, shed-rendszerű, de alacsonyabb hullámmagasságú tömege mellett a CSARNOK épületének három nagy egységből álló tetősíkjából kettő a space box bevilágítását segíti elő, egy pedig az emeleti műhelyekét és a földszinti kávézóét. Az épületeket egymással és a Herczel-szanatóriummal 1-1 üvegezett, földszintes nyaktag köti össze.

Az épületegyüttes anyaghasználatát úgy fogalmaztuk meg, hogy az alapvetően a környék karakterét írja tovább. A nemesvakolattal ellátott tömegekbe ezért olyan mázas, színes kerámiaelemeket javasolunk beépíteni – a lábazati zónától a tető felé ritkuló mintázat szerint –, amelyek reflektálnak a tágabb környék villaépületein is megjelenő díszítő kerámiabetétekre. A belsőkben fehércement alapú nyersbeton felületeket javasolunk, amelyek a nagy földszinti megnyitásoknál a homlokzaton bélletes keretezésként jelennek meg. A nyílászárók esetében hőhídmentes acélszerkezeteket terveztünk, a lehető legfiligránabb hatás elérése érdekében.

A meglévő épületek vonatkozásában lényegében műemléki igényességű helyreállítást javasolunk. Ez alól kivétel a Grünwald-szanatórium és a Herczel-szanatórium homlokzati megnyitása a bennük kialakított étterem, ill. könyvtár külső kapcsolatai miatt, valamint az utóbbi tetőkialakítása, amely a lehetőségekhez képest az egykori állapot rekonstrukciója kíván lenni, annak egyszerűsített, kortárs részletképzésével.

A BELSŐ FUNKCIONÁLIS TÉRALAKÍTÁSA

Az új főépület

Az új főépület alá kétszintes pince kialakítását javasoljuk. A -2. szinten részben a kiírás szerint elvárt parkolókat helyeztük el, részben a CSARNOK alatt a szükséges dupla belmagasságú raktárakat, a hozzájuk tartozó előkészítő helyiségekkel, restaurátori műhellyel, részben az AGÓRA alatt a várhatóan komoly méretű gépészeti terekkel, részben további raktárakkal. A -1. szinten a parkolók mellett a CSARNOK alatt restaurátori műhelyeket javasolunk elhelyezni (kapcsolódóan az itt lévő teherlifthez), az AGÓRA épülete alatt pedig részben a földszinti előcsarnok pincei bővületét, ahonnan elérhető a ruhatár és a közönségforgalmi vizesblokk, részben pedig a rendezvényi és catering előkészítők, raktárak és gépészeti tér.

A földszint a három épületrészben elhelyezett 3 lift-lépcsőblokkal van összekötve a pincei terekkel, amelyek közül a VILLA épületében lévő - annak magassága miatt - túlnyomásos kialakítású. Az AGÓRA szintjeit összekötő lépcső a mellette lévő, földszint és emelet közötti légtérrel nagyvonalú, nagy belmagasságú téri helyzetet teremt, ugyanakkor nem éreztük szükségét a teljes előcsarnok nagyobb belmagasságú kialakításának, hiszen az épületegyüttes alacsony és nagy belmagasságú terek váltakozó füzére.

A teljes amőba-szerű földszint szervezési elve, hogy az általuk U-alakban körbevett udvarra az előcsarnokkal, kávézóval és múzeum shoppal néznek, míg attól távolodva a space box (CSARNOK), a rendezvényterem (AGÓRA) és az állandó kiállítás földszintje (VILLA) kap helyet. A rendezvényterem északkeleti homlokzata fedett-nyitott árkáddal kapcsolódik a kültérhez, amely kiválóan alkalmas átmeneti tér kültéri kiállítások megrendezéséhez, de a rendezvénytermi események kézenfekvő külső tereként is hasznosulhat.

A VILLA épület lényegében egy légterű, 4 szint magas tér. Az állandó kiállítás terének megfogalmazásakor azt szerettük volna elérni, hogy:

• Attraktív, élményszerű, a legkülönfélébb téri helyzetek átélésére alkalmas látogatói útvonal és kiállítási tértípusok rendszere alkossa az új kiállítóteret.
• A kiállítótér alkalmas legyen akár egymástól leválasztott tematikájú kiállítások megrendezésére is.
• Az alapvetően felülvilágított karakter mellett legyen lehetőség egyrészt sötétséget igénylő kiállítási elemek elhelyezésére, másrészt a kiállítási útvonal tegye lehetővé a környező építészeti-táji világgal való folyamatos kapcsolatot. Ez utóbbi okból ablakokat is elhelyeztünk az épülettömegre, amelyek természetesen szükség esetén teljesen besötétíthetők.

Ennek megfelelően fogalmaztuk meg a “ház a házban"-elvet, amely már önmagában is kiállítási helyzetben képes értelmezni a kiállítóteret magát is, de ezen túl a kéthéjú felépítésével izgalmas téri helyzeteket hoz létre a közlekedés és a nagy belmagasságú, keskeny külső, és a szintekre osztott belső térfajták között. Ez utóbbi - a külső homlokzatburoktól visszahúzott fekete tömeg alul és felül a legnyitottabb, míg a két közbenső szinten zártabb karakterű. A látogatói útvonal nyitott lépcsőit mindig a hosszoldalakon helyeztük el, így a kiállítóterek bejárásával természetes módon adódik a következő szint elérése. Természetesen van arra is lehetőség, hogy a liftet használják a látogatók a megérkezéshez vagy éppen a távozáshoz - függően a kurátori koncepciótól.

Az egykori Herczel-szanatórium épülete

Az 1894-1903 között épült épület esetében az új főépülettel való teljes integrációt javasoljuk, ennek érdekében kötöttük össze a pincei és földszinti tereket, és helyeztük el az épületben a múzeumegyüttes működésével szerves összefüggésben lévő funkciókat.

A földszinten javasoljuk kialakítani a könyvtárat. Ez a pozíció alkalmassá teszi azt az új épület központi előcsarnokból való könnyű elérésre, és a pincei szinten kézenfekvő módon alakítható ki a szükséges könyvraktár. A kert felé néző nagyobb olvasó esetében annak a kert felé történő lépcsős megnyitását javasoljuk, ezáltal – zárt kertrészt feltételezve – akár egy kültéri olvasókert is ki tudna alakulni.

Az első emeletre javasoljuk elhelyezni a vezetőségi, a múzeumpedagógiai, a könyvtári irodákat, a központi titkárságot ill. a digitalizációs osztályt. Eggyel feljebb, a második emeleten középen egy nagytárgyalót, bal oldalon az MDK kutatószolgálati tereit és raktárait, míg jobb oldalon a MÉM kutatószolgálati tereit javasoljuk elhelyezni.

Az eredeti tervek alapján újjáépítendő tetőtérben kapna helyet javaslatunk szerint a kutatási, múzeumi és dokumentációs osztályok számára szükséges irodaterek összessége.

Mindezek kialakításához a belső fal-nyílás struktúra lokális átalakítására van szükség.

Az egykori Grünwald-szanatórium épülete

Az 1905-1906 között épült épületbe olyan funkciók elhelyezését érezzük helyesnek a teljes koncepció viszonylatában, amelyek a nagy egésztől részben vagy teljesen függetlenül is képesek működni, ezért – és egyéb építészeti okok miatt – ezt az épületet nem kötöttük össze a főépülettel.

A földszint kismértékben a terepszint alatti, amely helyzetet a Herczel-szanatórium és az új épület felé a terep lesüllyesztésével azonos szintbe hoztunk. Itt kiváló helye lenne az étteremnek, amely így az új épületegyüttes U-alakú udvarára tudna rányílni, közvetlenül a Városligeti fasorból is elérhető lenne, és az épület azonos szintjének túlfelén könnyen kialakítható a szükséges konyhaüzem is.

A magasföldszinten co-working irodát és a kiírás szerinti kisebb kiállítóteret javasoljuk kialakítani kapcsolódó catering helyiséggel, az emeleten további co-working irodák és egy klubhelyiség kerülne, a csonka emeleti szinten pedig további irodák és egy általunk javasolt makettező tér kialakítására tettünk javaslatot. A nagyméretű tetőteret nem építettük be, de helyenként a padlásfödém kibontásával láttatni javasoljuk a fedélszéket.

A belső fal-nyílás struktúra lokális átalakításaira ennél az épületnél is szükség van.

A 6-os és 7-es épületek

A 6-os és 7-es épületek a teljes épületegyüttes meghatározó déli térfalát alkotják. A pillérvázas, jó minőségű, a 60-as évek végéről ill. a 80-as évek elejéről származó modernista épületek mindösszesen 9 szintesek. A két épület lényegében egy, nagyrészt azonos szintmagasságokkal, összeépített szintekkel. Az épület szerkesztése okán lehetőség van szabad téralakításra, a funkcionális követelmények szerinti tervezéskori vagy későbbi szabad átalakításokra is.

Alapvetésünk volt, hogy a két épület két önálló házként, külön bejáratokkal, de egymás között továbbra is átjárhatóan működjenek. A 6-os épületet vegyes rendeltetéssel javasoljuk megvalósítani: az alagsorban, a földszintes és az első három szinten az MDK+MÉM raktárait, irattárakat helyeztünk el, míg a, 4.-6. szinteken alakíthatók ki a szállásfunkciók, a 7. emeleten skybar-étteremmel. A 7-es épület irodaház-funkciójú lehet, alagsorában bérelhető irodai raktárakkal, összes többi szintjén bérirodákkal. Az épületpáros homlokzati nyílásrendszere nem változik, az építés korabeli fa anyagú nyílászárók állapotukból kifolyólag cserélendők. A nyitható (tömör) és fix nyílászárók szigorúan szerkesztett ritmusa adja a homlokzat markáns megjelenését. A homlokzati falfelületek fehérre vakoltak.

BELSŐÉPÍTÉSZETI, TECHNOLÓGIAI, INFOKOMMUNIKÁCIÓS MEGOLDÁSOK

Az új épületegyüttes három tömegének, mint az Építészeti Múzeum három fő funkcionális egységének belsőépítészeti kialakítását egységes anyaghasználattal terveztük. A földszinti, kerthez szintben kapcsolódó közönségforgalmi terek a kert központi, burkolt részének üvegfalakkal leválasztott belső terei. A padlóburkolatok a kültéri antracit színű, természetes alapanyagú, téglaburkolattal azonos árnyalatú, sötét terrazzo felületek. Az egyes épülettömegekben “dobozként" kialakított funkcionális egységek matt, sötétszürkére festett MDF lappal burkoltak. A padlóval vizuálisan összekapcsolódó, visszafogott kialakítású blokkok a kert felé felnyíló homlokzatoknak köszönhetően alapvetően a kertet helyezik az együttes különböző téri helyzeteiből feltáruló középpontjába.

A fő tereket lezáró, felülvilágítókkal irdalt, kalapszerű, felső szinteket összefogó külső héjak belső felületei, sima, fehér felületek. A kiállító- és rendezvényterekre buraként ráülő fehér felületek oldják a padlószint sötét felületét, azzal szép kontrasztot alkotva.

A tervezett összetett funkció egy könnyen befogadható, egyszerű, egységes, egyedi infografikai megoldást kíván. A különböző infokommunikációs elemek a sötétszínű MDF felületeken, azzal kontrasztosan, fehérben kialakított, maszkolt, festett szöveges és piktogrammos rendszerrel tervezzük.

Hetedik Műterem

Szerk.: Pleskovics Viola, Winkler Márk