Épülettervek/Hallgatói terv

Úszóstrand Budapesten

2016.09.27. 12:00

Pintér Sára diplomamunkája egy régóta aktuális problémakör - Budapest és a Duna kapcsolatának kialakítása - megoldási irányainak felderítésébe kapcsolódik be. Terve szerint a 70 éve még létezett dunai strandok visszahozása a rakpartok által elzárt Dunával való új, közvetlen kapcsolat kialakításának alapköve lehetne. 

Inspiráció

A témaválasztásnál azok a meghatározó élmények jelentették az inspirációt, amikor élő folyóvízben fürödtem és az árral szemben, vagy éppen az árral úsztam. Budapestiként ezt sokáig nem tapasztalhattam, először a Mosoni-Dunában mártóztam meg, ami olyan nagy élményt jelentett, hogy aztán a fővárosban és környékén is keresni kezdtem hasonló lehetőséget. Legközelebb Szentendrénél sikerült szabadstrandot találni, ugyanis Budapesten belül tilos a Dunában fürdeni. Ez akkor annyira felbosszantott, hogy azóta foglalkoztat ez a témakör és a diplomamunkámat is ebben a problémakörben készítettem el.

Előkép

Budapesten a 19. században már népszerű volt a dunai fürdés. Clark Ádám tervei alapján, bécsi mintára a parthoz rögzített, lehorgonyzott fakereteket engedtek a vízbe, majd ezt egy fémkosárral egészítették ki, amit beeresztettek a Dunába, így védve a fürdőzőket. 1910-ben már kilenc darab dunai strand volt Budapesten, az utolsó fauszoda pontosan a Parlament alatt úszott. A háború után, ahogy az erőltetett iparosodás elindult, fahiányra és fertőzésveszélyre hivatkozva nem állították fel újra a mobilstrandokat. Lehet, hogy elérkezett annak az ideje, hogy felülvizsgáljuk a Duna fürdővízminőségét és felelevenítsük ezt a régi szokást?

Koncepció

A tervemben egy olyan úszóstrand kialakítására vállalkoztam a Duna egy megfelelő budapesti szakaszán, amit könnyen elérnek, és előszeretettel látogatnak a városlakók, hogy az élő folyóvízben fürdőzhessenek. A strand helye évről-évre változhatna, mindig az aktuális trendeknek megfelelő ponton köthető ki, téli és nyári szezonra egyaránt alkalmas lehetne, a strandolás alapvető feltételeit biztosíthatná. A tervezési programot azzal a céllal állítottam össze, hogy ennek az egyszerű folyóvízi strandolásnak a minimális feltételei megvalósuljanak, hiszen a Duna egy természeti kincs, ami csak arra vár, hogy Budapesten is felfedezzék. Ehhez szeretnék keretet biztosítani, pótolni ezt a hiányt.

Funkció

Az úszóstrandon a Dunában való fürdésnek több formája is adott. Az eltérő igényekre szerettem volna ezzel a gesztussal reagálni, mivel vannak olyan emberek, akik szeretik az élő víz sodrását és vannak olyanok, például a gyerekek, akik nem elég magabiztosak a folyóvízben. Eszerint különböző típusú medencéket alakítottam ki: zárt- és nyitott rendszerűeket. A zárt medencébe (strandmedence és a szaunához tartozó melegvizes ülőmedence) folyamatos szivattyúzással kerül a folyóvíz, így az is élvezheti a Duna vizét, aki egyébként tartana a sodrástól, illetve a víz fel is melegíthető ebben a rendszerben, tehát a hűvösebb évszakokban is lehetőséget ad a szabadban való fürdőzésre. Ezzel szemben a nyitott rendszerű medencébe (úszómedence és a szaunához tartozó merülőmedence) szabadon áramlik a folyóvíz a perforált medencefalaknak köszönhetően. Ez a szűrő teszi lehetővé a biztonságos fürdőzést, hiszen kiszűri a nagyobb uszadékokat, valamint megóvja a fürdőzőket a hajóktól és veszélyes áramlásoktól is.

Sokszínű használat

Fontosnak tartom az úszóstrand szezonon kívüli hasznosítását. A Duna nagy előnye, hogy a nyári kánikulák idején is hűvös marad és felfrissülést nyújt a tavak könnyen felmelegedő vizével szemben. Ugyanakkor a strandszezon lerövidül és csak a nyári hónapokra korlátozódik, ezért szeretnék javaslatot tenni a további használatra. A szauna egész évben működőképes, a friss levegő és friss víz mindig adott. A strandmedence víztelenítés után egy kreatívan hasznosítható terület, helyet adhat különböző rendezvényeknek, például szabadtéri mozinak, színháznak, de az adventi időszakban karácsonyfát is lehetne itt állítani, a büfé minden eseményhez illeszkedik. Az úszómedence víztelenítése a felúszó födémnek köszönhetően megoldott, így létrejön egy nagyobb méretű hasznosítható tér, ami alkalmas lehet sportolásra, vásárok rendezésére, vagy akár egy mobil jégpálya telepítésére is.

Térszervezés

A térszervezést a medencék körüljárhatóságából kiindulva alakítottam. Tágas közlekedőket helyeztem el, mindent körbe lehet járni, amíg eljutunk egyik helyről a másikra minden pontról újabb és újabb átlátások-kilátások tárulnak fel, kényelmesen el lehet időzni valamelyik medence, vagy hajó szélén elhelyezett padon. A kiszolgáló egységeket is olyan dobozokba szerveztem, amik szintén a körüljárhatóak, minden oldalról egy új belső homlokzat mutatkozik. A napozóteraszt is galéria-szerűen körüljárható födémáttörésekkel szabdaltam, a medencéket visszhangozva itt is izgalmas fel-lelátások alakulnak ki.

Homlokzatalakítás

A homlokzatképzésnél egy szűrő létrehozása volt a célom. Ahogyan a vízfelszín alatt a medencék fala megszűri a vizet és óvja a fürdőzőket, úgy a felszínen a homlokzat jelenti ezt a szűrést, hiszen képes védeni az erős szél és napsütés ellen, de a kíváncsi tekinteteket is megszűri. Bentről kifelé nézve ugyanakkor mégis fontos átlátásokra ad lehetőséget, nem zárja be a fürdőzőket, a környezettel való kapcsolat tovább él. Ezt a szűrőt többek között az öltözőszekrények szétszórásával és homlokzatra szervezésével hoztam létre, amiket átlátszó plexi ajtókkal alakítottam ki, hogy tovább fokozzam az átlátás élményét, és egy mindig változó színes homlokzat alakulhasson ki.

Tömegformálás

A telepítésnél és tömegformálásnál általános követelményeknek kellett megfelelnem, hiszen a helyszín és ezzel a környezet is változó. Szerintem általános érvényű a rakpartokhoz való viszony, szerettem volna egy olyan tömeget formálni, ami lapos és hosszan a part mentén elnyúló tömegével, vízállástól függően, többnyire szabadon hagyja az alsó rakparton sétálók előtt a kilátást.

Összefoglalás

A diplomatervemmel egy olyan témát feszegetek, ami egyre több budapestit foglalkoztat: miért van olyan messze tőlünk a Duna? Úgy vettem észre, hogy a fővárosban élőknek nagyobb igénye lenne a Dunával való érintkezésre. Erre remek apropó a fürdőzés, nem hiába viseli Budapest a fürdők városa címet. Az összetett problémára adható válaszok közül ez csak egy apró felvetés, de bízom benne, hogy további kreatív válaszokat inspirálhat.

Pintér Sára

 


 

Opponencia

Úszóstrand - Duna - Budapest: a funkció és a helyszín elsőre meghökkentően és a valóságtól elrugaszkodottan kapcsolhatók csak egymáshoz. Fürödni a Dunán Budapesten? Sőt: fürödni a Dunában Budapesten? Esetleg eszünkbe juthatnak régi, kopott, fekete-fehér fényképek furcsa ruhájú fürdőzőkről, valahol az Országház előtt, de a jelenre vonatkoztatni nincs bátorságunk.

A budapesti Duna-part több, mint 40 éve az egyik legtöbbet emlegetett várostervezői topik. Több irányzat hagyott már tökéletesnek kikiáltott megoldást ebben az óriásira nőtt mappában. Az utóbbi évek - Dunához közvetlen kapcsolódásokat preferáló - törekvései, civil csoportok által szervezett eseményei egyre nagyobb hangsúlyt kaptak és ezek következményeként a városlakóknak ma már egyre hangosabb igényük van a vízzel való közvetlen közelségre. A budapesti Dunában fürdőzés viszont eddig - az elmúlt félszáz év szennyező iparosítása okán - nem sokakban merül fel. Ez a diplomaterv éppen ennek ellenkezőjét bizonyítja: az építészeti víziójában leírt mese - a terv alapos megismerése után - egy megvalósítható ötletté változik át.

A megoldás egy úszóstrand, a XIX. század vízre helyezett fürdőhelyeinek mai megfelelője. Az úszó építmény helyének kiválasztását egy megelőző kutatás igyekszik alátámasztani, és a 6 lehetséges helyszínből egyet kijelölve, részletes bemutatást kapunk annak működéséről, kialakításáról. A potenciális helyszínek kijelölésénél azonban az indoklások ismertetése több helyen csak általános információkat tartalmaz, hiányérzetet hagyva a Dunához való kapcsolódások morfológiai elemzésével, a rakparti kialakítások összehasonlításával, a javasolt úszóstrandok tervezett helyének bemutatásával, ezért összesítve vázlatos marad.

Az úszóstrandot, a jelenlegi szabályozás miatt, autóval nem, csak gyalogosan vagy kerékpárral lehet biztosan megközelíteni, ennek megoldása viszont túllép ennek a tervnek a kompetenciáján. A jelenlegi autóút és folyómeder közé a tervező által javasolt vízparti zöldsáv valóban jelentős mértékben emelné a parthasználók számát, a parton sétálás minőségi élményét (és nemcsak itt, de a budapesti folyópart más szakaszain is), viszont a sűrű hajókikötések miatt szükséges lenne a zöldsáv pontosabban és részletesebben megfogalmazott kialakítása.

A Duna-parton jelenleg sokasodó kiránduló-, szálloda- és étteremhajók egyre sűrűbben zárják el a partról élvezhető víz látványát, amely csak erősíti a Dunától való távolodás érzését. A tervezett úszóstrand, a maga 25 méteres hosszával nem tartozik a nagyméretű hajótestek közé, és lapos tömegével nem lenne zavaró jelenség.

Az úszóstrand épületszerkezeti megoldása nem megszokott építészeti ismeretet igényel. De az alapos utánajárás, hajómérnökkel való folyamatos egyeztetés olyan szerkezetileg és gépészetileg is megfelelő megoldást eredményezett, ami esélyt ad egy jövőbeni lehetséges megvalósításnak is.

A strandra lépőknek a tágas, átlátásokkal és kilátásokkal dúsított tér egyedülálló élményt nyújt. A logikusan elrendezett és megfelelő arányokkal kialakított kiszolgáló tömegek erősítik a terv két legfontosabb célját: az átláthatóságot és az átlátszóságot.

A medencék egymáshoz viszonyított elrendezése és azok nyújtotta eltérő vízélmények a tervező személyes indíttatását, erős vízióját sejtetik. Az úszóstrand évszakonként változni képes funkciója pedig olyan erős szerepet adhat a jövőben, amelynek következtében maradandó résztvevőjévé válhatna a budapesti Duna-partnak.

A kilátás, az áttetsző színes ruhákkal tarkított öltözőszekrények, eltolható plexifalak, függőleges téri kivágások, kapcsolódások mind-mind a tervező tudatos és érett térhasználati eszköztárát mutatja. A strandépítményen használt anyagok használata a fenti minőség folytatása: a fehérre festett acélszerkezet, borovi fenyő hajópadló, csúszásmentes acéllemez padlóburkolat együttesen az átlagos megoldásokon nagyvonalúan felülemelkedő, friss, kortárs választ biztosít.

Pintér Sára terve egy érzékenyen átgondolt tervezés eredménye. Kreatív gondolkodása az egyik legizgalmasabb aktuális témában ad magabiztos választ. Bízom benne, hogy az ebben a tervben megtapasztalt nyitott, alkotó szellemű attitűd meghatározó elem marad jövőbeli munkáiban is.

Pintér Sára diplomatervét elfogadásra javaslom!

Borsos Melinda