RAK-PARK: íme az eredmény

Elkészült a Duna-partok rendezésének első üteméről szóló tervpályázatok bírálata. A díjakat dr. Szeneczey Balázs, városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes és Finta Sándor, Budapest főépítésze adta át december 1-jén a Bálnában.

Szokásos pénteki sajtótájékoztatóján Tarlós István főpolgármester bejelentette, hogy a Főváros már korábban megkapta a tulajdonjogát a Duna-partoknak, azok rendezése „városrendezési és szolgáltatási szempontból" is figyelemre méltó lesz.

A munkát 3 szakaszra bontják, a mostani pályázat a pesti belvárosi szakaszt érinti, a Fővám tér és a Kossuth tér között. (A második ütem a Kossuth tér és a Dagály fürdő közötti rakpartszakaszra, a harmadik pedig Budán az I. és a II. kerületi szakaszra vonatkozik). A főpolgármester hangsúlyozta: a Dunával együtt élő város koncepcióját igyekeznek megvalósítani. (A folyópartok átfogó megújítását más fővárosi projektek is szolgálják, mint a Margitsziget komplex fejlesztése, a befejezés előtt álló budai fonódó villamoshálózat Bem rakparti ága, a csillaghegyi öblözet árvízvédelme, a Lánchíd és a Váralagút előkészítés alatt álló rekonstrukciója vagy a 2-es villamos rekonstrukciója.)

A tervpályázat célja a rakpartok és a csatlakozó terek gyalogos és kerékpáros orientációjú rehabilitációja, a Dunára telepítendő közcélú úszóműrendszer kialakítására vonatkozó javaslatok kidolgozása volt, a közlekedést, a zöldfelületeket és a közműveket is érintően. Cél volt az is, hogy az elmúlt években megújított belvárosi köztérhálózat a Duna-partra is kiterjedjen, szerves kapcsolat legyen a város szövete és folyó között. A projekt szakmai alapja a 2013-ban elkészült tanulmányterv volt.

Az alsó rakparton a fő cél a közúti forgalom megtartása mellett az irányonkénti forgalomcsillapítás, a teherforgalom korlátozása, a parkolás átszervezése, hogy zöldfelületekkel tagolt kerékpárút és sétány épülhessen, a 2-es villamos viaduktja alatti kihasználatlan helyiségek közösségi és kereskedelmi célú hasznosítása lehetővé válhasson. A projekt fókuszterületei közé tartozik a közcélú úszóműrendszer kialakítása is, amely – a kortárs európai trendek alapján – rekreációs és művészeti események, koncertek, kiállítások befogadására alkalmas, kávézókkal adhat helyet, és kiszolgálja a kikapcsolódás és a városi élet igényeit. Fókuszterületnek számít a Széchenyi tér és a Belgrád rakpart is.

A tervpályázat iránt hatalmas volt az érdeklődés – mondta Tarlós István, hozzátéve: közel száz érdeklődő volt, szinte az összes hazai tervező, valamint holland, olasz, angol és kanadai tervezők is. A dokumentációt 64 személy váltotta ki, a bírálóbizottság 13 pályaművet értékelt. (A bizottság a szakmai kamarák és szervezetek neves képviselőiből állt, e 12 tagot további 12 szakértő segítette). A tervpályázat díjazására 18 millió forint állt rendelkezésre. Az első díjat egy feltörekvő magyar tájépítész-iroda, a Korzó Tervezési Stúdió nyerte el, őket Erick van Egeraat holland sztárépítész irodája, valamint a Finta és Társai Építész Stúdió – Garten Stúdió páros követi. Kiemelkedő értékű pályaművet nyújtott be – így rangsorolás nélküli megvételben részesült – az MG Építész Kft., a Város-Teampannon Kft., valamint a CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő Zrt. vezette konzorcium.

A kiviteli tervezés 2016 júniusra fejeződhet be, fél év az engedélyek megszerzése, 2017-ben indulhat a megvalósítás – mondta a főpolgármester. A projekt „bőven befejeződik ebben a ciklusban", ahhoz uniós támogatások mellett fővárosi és állami forrásokat használhatnak fel.

Részlet a Zárójelentésből 

A Bírálóbizottság összetétele

Ajánlatkérő a tervpályázat súlyára tekintettel 12 bírálóbizottsági tagot kért fel a bírálati feladatok ellátásra, és a díjak odaítélésére, mely munkát az egyes építészeti, tájépítészeti, örökségvédelmi, közlekedési, mérnöki, vízgazdálkodási és jogi feladatok ellátására 12 szakértő segítette.

Tagok:

1. Dr. Szeneczey Balázs, elnök (Budapest Főváros Önkormányzata, főpolgármesterhelyettes, nem szakmai tag)
2. Kovácsné Tóth Ágnes, társelnök (Budapest Főváros Önkormányzata, főpolgármesteri irodavezető, építőmérnök)
3. Kalászi Hajnalka (Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Polgármesteri Hivatal, főépítészi irodavezető, nem szakmai tag)
4. Szécsi Zsolt (Budapest Főváros Önkormányzata, önkormányzati tanácsadó,
építészmérnök)
5. Dévényi Tamás (Budapesti Építész Kamara, építészmérnök)
6. Benkő Melinda PhD (Magyar Építész Kamara, urbanista-építészmérnök)
7. Jámbor Imre CSc, DLA (Magyar Építész Kamara, tájépítész mérnök)
8. Rhorer Ádám (Magyar Mérnöki Kamara, közlekedésmérnök)
9. Romhányi Péter (Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, építészmérnök)
10. Riedel Miklós (Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft., építészmérnök)
11. Rostás Zoltán (Budapesti Közlekedési Központ, Igazgatóság, építészmérnök)
12. Albrecht Ute (Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft., építészmérnök,
településtervező)

Szakértők:

1. Maczák Johanna (Főpolgármesteri Hivatal, építészet)
2. Csók László (Főpolgármesteri Hivatal, vízgazdálkodás)
3. Lampert Rózsa (Budapest Főváros Önkormányzata, örökségvédelem)
4. Janča Tibor (Budapest Főváros Önkormányzata, közlekedés)
5. Herczeg László (Magyar Építőművészek Szövetsége, építészet)
6. Kassai Ferenc (Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara, műtárgyak)
7. Szalma Botond (Magyar Mérnöki Kamara, hajózás és úszóművek)
8. Győr Attila (Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, örökségvédelem)
9. Dományi Bálint (Budapesti Közlekedési Központ, építészet)
10. Dr. Farkas Róbert (Budapest Főváros Önkormányzata, önkormányzati főtanácsadó, jogi szakértő)
11. Dr. Ujvári Éva (Főpolgármesteri Hivatal, jogi és közbeszerzési szakértő)
12. Prof. Ferencz István Habil, DLA (Magyar Művészeti Akadémia, építészet)

Bírálati szempontok

A pályaművek értékelése során a Bírálóbizottság az alábbi bírálati szempontokat összességében érvényesítve értékelte a pályaműveket és döntött a rangsorolásról:

• Építészeti és környezetrendezési szempontrendszer
– funkcionális igények teljes körű kielégítése
– magas szintű térépítészeti, építészeti és zöldfelületi minőség
– környezethez való illeszkedés
– örökségvédelmi, városképi szempontok érvényesülése
• Közlekedési szempontrendszer
– térszervezés és közlekedési útvonalak összhangja
– kapcsolatok a szűkebb és tágabb környezet közlekedési hálózataihoz
– közlekedési ágak prioritásrendszerének érvényesítése
• Megvalósíthatósági szempontrendszer
– reális időbeli ütemezettség
– reális költségű, megvalósítható műszaki megoldások alkalmazása
– későbbi ütemekhez, más projektekhez történő kapcsolódás biztosítása
• Fenntarthatósági szempontrendszer
– környezeti feltételekhez való alkalmazkodás
– kedvező anyaghasználatú, energiatudatos szerkezetek használata
– alacsony üzemeltetési költségű, fenntartható megoldások alkalmazása
– üzleti célra hasznosítható létesítmények helyes aránya
• Tervi szempontrendszer
– kidolgozottság, részletezettség
– közérthetőség, tervpályázati kiírás szerinti megítélhetőség
– kiírásnak való megfelelés

5. Összefoglaló értékelés

Tervezési feladat

A tervpályázat kiírására Ajánlatkérőt az a problémafelvetés ösztönözte, hogy a belvárosi Duna-part és a csatlakozó vízfelület építészeti és környezeti adottságaihoz képest ma gyakorlatilag kihasználatlan. A folyam és a csatlakozó vízpart jelenleg mind közlekedési, mind rekreációs és turisztikai szempontból alulhasznosított, a kikötők rendezetlenek, a folyópart a rakparti közút izoláló hatása miatt nehézkesen közelíthető meg, és huzamosabb ott-tartózkodásra alkalmatlan.

A tervpályázat célja az volt, hogy a pesti belvárosi Duna-part Kossuth tér – Fővám tér közötti szakaszának rekonstrukciójával az elmúlt években megújított belvárosi közterület-hálózat fejlesztése a Duna-partra is kiterjedjen, ezzel szerves kapcsolatot teremtve a városszövet és a folyam között.

A feladat tárgyát a rakpartok és a csatlakozó terek gyalogos és kerékpáros orientációjú közterületi rekonstrukciójára, valamint a Dunára telepítendő közcélú úszóműrendszer kialakítására vonatkozó építészeti, város- és szabadtér-építészeti javaslatok kidolgozása képezte, az építészeti tervpályázatoktól elvárt tervi mélységben, ideértve a szükséges közlekedés-, zöldfelület-, közmű- és vízilétesítmény-tervezési munkarészeket is.

A tervpályázati kiírásban az Ajánlatkérő rögzítette, hogy a belvárosi Duna-partok komplex közterületi megújítása több szakaszban, a finanszírozási lehetőségek függvényében szakaszonként több ütemben tervezett. Ennek megfelelően a tervpályázat keretében az Ajánlatkérő a feladatra komplex, reális alapokon nyugvó, a rendelkezésre álló erőforrásokat értékteremtő módon aktivizáló, ütemesen megvalósítható megoldásokat várt.

A tervpályázat eredménye

A tervpályázati kiírásra a kiírásban meghatározott határidőn belül összesen 14 db pályamű érkezett be. Adminisztratív okból egy esetben történt kizárás: a beérkezett pályaművek közül 1 db pályamű a benyújtási határidő után került feladásra, ezért ezt a pályaművet a Bírálóbizottság a tervcsomag felbontása nélkül kizárta a tervpályázatból. Ennek megfelelően a Bírálóbizottság 13 db pályaművet értékelt.

A pályaműveket áttekintve a Bírálóbizottság megállapította, hogy a tervpályázat eredményes volt. Kellő számú érvényes pályamű érkezett be, a pályázók érdemi, a megvalósításhoz jól hasznosítható javaslatokat adtak. Ugyanakkor az is látható volt, hogy nem érkezett be olyan pályamű, amely a kiírásban megfogalmazott tervezési koncepciónak teljes egészében meg tudott volna felelni, a terület egészére minden részletében kifogástalan megoldást tudott volna javasolni. Ennek ellenére a Kiíró számára a városszerkezeti kapcsolatokra, a közterületek kialakítására, az úszóművek elhelyezésére, illetve építészeti, tájépítészeti és műszaki kialakítására, a meglévő épület- és helyiségállomány hasznosítására, az új épületek tömegformálására, valamint a közlekedési hálózat kialakítására, és több egyéb részlet megoldására a lehetséges, továbbtervezésre érdemes megoldások kirajzolódtak a pályaművekben.

A tervezési feladat alapján 5+1 fókusztéma rajzolódott ki, melyekre külön-külön és együtt tekintve is többféle koncepcionális javaslat érkezett. Ennek megfelelően a bírálat legfontosabb módszere az alábbi fókusztémák és felvetések értékelése volt:

− Kiemelten fontos a közúti közlekedés komplex kérdésköre, különös tekintettel a közterületek újrafelosztása (gyalogos ás kerékpáros forgalom előnyben részesítése), a parkolásra, a több pályaműben megjelenő költséges műtárgyakra (alagutak,
mélygarázsok), illetve a tervezési területen túlmutató közlekedésszervezési
javaslatokra.
− Az Id. Antall József rakpart megújítása, összefüggésben a sétány északi
meghosszabbításával.
− A Széchenyi István tér esetében a tér közép- illetve hosszú távú megújításának lehetőségei, a két ütem kapcsolata; valamint a – finanszírozási lehetőségek figyelembevételével – a reálisan csak hosszútávon megvalósítható tervjavaslatok esetében a tér kiemelt szerepéhez méltó térépítészeti és funkcionális kialakítása, különös tekintettel a közúti forgalmi szerep megtartásának megoldására.
− A Jane Haining rakpart és a Vigadó tér kapcsolata, az alsó rakpart jelenleg
alulhasznosított adottságait kihasználó, értékteremtő funkcionális kialakítása.
− A Belgrád rakpart és környezetében a rendelkezésre álló keresztmetszet
funkcionális felosztása, illetve a nemzetközi hajóállomás területének megnyitása a városlakók számára, ezzel összefüggésben a jelenleg itt álló épületek hasznosítása és a több szintes rakpart kialakítása.
− A tervezett úszóművek elhelyezése, városképre gyakorolt hatása, funkcionális és műszaki kialakítása.

A továbbtervezés során – a fókusztémák mentén – javasolható a tervezési feladat több szakaszra bontása a projekt ütemezett megvalósíthatósága érdekében. A pályaművek részletes áttanulmányozása alapján, a továbbtervezés lehetőségeire és a fókusztémákra tett általános ajánlásokat a Bírálóbizottság az alábbiakban foglalja össze. 

I. díj: Korzó Tervezési Stúdió: 

A Bírálóbizottság I. díjban, és az ezzel járó 7 000 000 Ft díjazásban részesíti a 8. sz. pályaművet, illetve szerzőit: Korzó Tervezési Stúdió Kft.
Vezető tervezők: Grabner Balázs, Terhes Dénes, Noll Márton, Nyéki Anikó, Ercsényi Balázs

II. díj: designed by Erick van Egeraat

A Bírálóbizottság II. díjban, és az ezzel járó 5 000 000 Ft díjazásban részesíti a 12. sz. pályaművet, illetve szerzőit: designed by Erick van Egeraat
Vezető tervezők: Erick van Egeraat, Balajti Zita
Szakági tervezők: Pej Kálmán, Balogh Andrea, Horváth Ágnes
Munkatársak: Bódi Eszter, Sara Amrus, Egle Kalo, Xiaochen Che, Göcsei Sándor, Szemes Viktor, Rajnai Csaba, Majoros Csaba, Mandel Mónika, Sasvári Attila

III. díj: Finta és Társai Építész Stúdió – Garten Stúdió

A Bírálóbizottság III. díjban, és az ezzel járó 3 000 000 Ft díjazásban részesíti a 7. sz. pályaművet, illetve szerzőit: FINTA ÉS TÁRSAI Építész Stúdió Kft., Garten Stúdió Kft.
Vezető tervezők: Dóczé Péter, Fekete Antal, Szloszjár György, Stéhli Zoltán, Sebestyén Gábor, Dohány Máté, Dr. Nagy Béla
Munkatársak: Magyar Mária, Tóth Petra, Csákó Edina, Ilyés Miklós, Pajor Péter, Tóth Gergely

A Bírálóbizottság rangsorolás nélkül az alábbi pályaművek megvételéről döntött:

• 2. bírálati sorszámú pályamű

pályázó neve: MG Építész Kft.
Vezető tervezők: Dr. Márkus Gábor, Stróbl Renáta, Barta Gyöngyi
Szakági tervezők: Nádai Brigitta, Mohácsi Katalin, Beller Roland
Munkatársak: Páll-Sámson Rita, Remport-Sas Csilla, nagy Ágnes, Szabó Krisztina, Bartal Ágnes, Csikós Pajor Lívia

• 10. bírálati sorszámú pályamű

pályázó neve: CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő Zrt.
pályázó neve: Lépték-Terv Kft.
pályázó neve: CDC Településfejlesztési Tervező és Tanácsadó Kft.
pályázó neve: Pro Arch Építész Stúdió Bt.
pályázó neve: Fehérvári és Fekete Kft.

Vezető tervezők: Takács Ákos, Kerekes György, Szakács Barnabás, Dr. Ruszty Lászlóné
Szakági tervezők: Takács Ákos, Fehérvári András
Munkatársak: Földes Dalma, Bartus Tamás, Annus Zsuzsa, Szendrői Júlia, Mottl Rita, Kovács Eszter, Takács Nóra, Verebély-Papp Tibor, Turcsányi Katalin, Angyal Andrea, Moraru Bettina, László Viktor, Rudd Mátyás, Kelemen Edmond, Galambos Máté, Szatmári Szidónia, Varga Balázs

11. bírálati sorszámú pályamű

pályázó neve: Város-Teampannon Kft.
Vezető tervezők: Koszorú Lajos, Szántó Katalin, Germán Tibor, Juhar Katalin, Magyar Gergely, Benke László,
Szakági tervezők: Egyházi Ferenc, Koszorú Bálint, Pécsi Máté, Hanczár Gábor, Haász Ferenc, Győri Benjámin, Turáni Zoltán, Csordás Zoltán,
Munkatársak: Gódor Júlia, Tokai Gábor, Mészáros Dóra, Ortutay Tamás, Varga Zsolt, Skorka Lajos, Baráth Gergely, Lázás Dorottya