rozsdás vaskapu csikorog... — irodalmi est az N&n galériában

Hans-Henning Paetzke • Petri német szerkesztője és fordítója mesél és olvas2009. január 28-án, szerdán

az N&n galéria tisztelettel meghívja önt és barátait

a petri györgy terembe

2009. január 28-án, szerdán 18 órára

rozsdás vaskapu csikorog...

Hans-Henning Paetzke • Petri német szerkesztője és fordítója mesél és olvas 

az est háziasszonya Sándor Erzsi

Petri György: Varázs

rozsdás vaskapu csikorog
ólálkodó fejfájás hangján

a porra por száll
amit a porba ejtenek
arra is mint a porra por száll
ha majd engem felejtenek
itt akkor is még az a por száll

elszabadult zöld gyomok
között a rozsdás kapu csikorog

HANS-HENNING PAETZKE

EMLÉKSZILÁNKOK EGY KÖLTŐ ÉLETÉRŐL

1970 tavasza lehetett. Meller Ágnes meghívott a Városmajor utcai lakásába. Sokan jöttek össze, főképp fiatalok, cigarettáztak, ittak, nevettek, halkan beszélgettek a beavatottak madárnyelvén, gesztikuláltak, gúnyolódtak, mint egy méhkas zümmögtek körülöttem a szavak. Csak két személyre emlékszem az egész társaságból: Csalog Zsoltra, akinek az akkor talán tíz éves fiáról Ági odaadóan állította, hogy még sokra viszi zongoristaként, és Petri Györgyre, akit a háziasszony mint jövendőbeli nagy költőt mutatott be. Lehet, hogy ekkor ismerkedtem meg Kenedi Jánossal, Szentjóby Tamással és Erdély Miklóssal is. Petri György verseitől féltem (a Magyarázatok M. számára csak egy évvel később jelent meg), valamilyen megmagyarázhatatlan félelem volt ez attól, hogy verseket kezdjek olvasni anélkül, hogy a minőségüket igazán meg tudnám ítélni, a lefordításukról nem is beszélve.

Hamarosan az egyik száműzetésből a másikba mentem, keletnémet létemre Magyarországról Nyugat-Németországba, és egyre több magyar irodalmat fordítottam. Tíz év múltán Petri-versekkel is meg akartam próbálkozni, épp akkor jelent meg az Örökhétfő az AB Kiadónál, találkozni akartam vele, de éppen annyira tartottam tőle, mint ő éntőlem. Kitért a találkozás elől, nyilvánvalóan nem akart tudomást venni rólam, mint ahogy évekkel később Hans Magnus Enzensbergerről sem: neki, miután bemutattam őket egymásnak, és pár szót váltottak, tüntetően és közönyösen hátat fordított. Hatékonyabb közvetítésre volt szükség, mielőtt két üveg pálinka között találkozhattam Gyurival. A másodikat akkor, a délelőtt folyamán eregette bele törékenynek tetsző testébe, mialatt kölcsönös, óvatos verbális puhatolózásunk zajlott. Különösebb meggyőződés nélkül kértem a biobibliográfiáját meg egy újabb találkozót egy hét múlva. Jólesően lepett meg, hogy amikor félórás késéssel megérkeztem, a megállapodás szerinti helyen várt, és a kért feladatokat is pontosan teljesítette. Három általam válogatott, fordított és szerkesztett kötete jelent meg azóta a Suhrkampnál és az Ammann-nál.

(Kőszeg Ferenc fordítása)

a galériában megtekinthető
molnár farkas és gyarmathy katalin terem
sporaarchitects
képregény • comics

következő kiállítás
2009 02 04 • molnár farkas terem
richter gedeon

a megnyitó alatt a galériában megtekinthető

a petri györgy terem

a kiállításon láthatóak
balla zsófia • báthori csaba • erős kata • farkas péter • forgách andrás • forgács péter • forgács zsuzsa • garaczi lászló • halas istván • hans henning paetzke • iványi gábor • jeles andrás • jeney zoltán • kamondy zoltán • karádi éva • kántor péter • kisbali lászló • kiss ilona • konrád györgy • kovács andrás • kőszeg ferenc • márton lászló • mink andrás • nagy bálint • németh gábor • parti nagy lajos • perneczki géza • petri lukács ádám • radnóti sándor • rajk lászló • rakovszky zsuzsa • réz pál • sáska géza • szilágyi lenke • szilágyi sándor • szőcs géza • tamás gáspár miklós • tóth krisztina • vajda mihály • várady szabolcs emléktöredékei, írásai

a galéria látogatható hétfőtől péntekig 9–18 óráig, ettől eltérő időpontban és hétvégén telefonos egyeztetés alapján gyakorlatilag bármikor.

N&n galéria 1065 Budapest, Hajós utca 39.
+36 1 302 45 96, +36 1 301 04 50, +36 30 934 73 89

galeria/kukac/nagybalint.hu
www.nagybalint.hu

the N&n galery cordially invites you and your friends to
the györgy petri hall on 28th january 2009, on wednesday at 6 pm 

die N&n galery lädt sie und ihre freunde am mittwoch,
den 28. januar 2009 18 uhr herzlich in den györgy-petri-saal ein

a rusty iron gate is squeaking...

es quietscht ein rostiges eisentor...
 
hans-henning paetzke • the german editor and translator of petri talks and reads • petris deutscher herausgeber und übersetzer erzählt und liest

the hostess of the evening is ms. erzsi sándor

György Petri: Zauber

Es quietscht ein rostiges Eisentor
bringt Töne lauernden Kopfschmerzes hervor

auf Staub sinkt Staub
was man in den Staub fallen läßt
auch darauf wie auf Staub sinkt Staub
wenn ihr mich dann alsbald vergeßt
sinkt hier immer noch der gleiche Staub

losgelassen schießt Unkraut empor
dazwischen quietscht das rostige Tor.

HANS-HENNING PAETZKE

FRAGMENTS OF MEMORY ON THE LIFE OF A POET

It must have been in the spring of 1970. Ágnes Meller invited me to her apartment in Városmajor street. There were a lot of people who came around, mostly young ones, smoked, drank, chatted quietly in the patter of insiders, flourished, mocked, words were buzzing like a beehive around me. I only remember two persons of the party: Zsolt Csalog, of whose probably ten-year-old son Ági devotedly claimed that he would go very far in playing the piano, and György Petri, who was introduced by the mistress as a great poet of our future. It might have occurred at this time when I got János Kenedi, Tamás Szentjóby and Miklós Erdély to know. I was afraid of the poems of György Petri (the Explanations for M. got published only a year later) it was an unexplainable fear of reading poems without being able to ajudge their qualities, not to mention translating them.

It came soon that I went from one exile to the other, from Hungary to West-Germany, in spite of being East-German, and started to translate more and more pieces of Hungarian literature. After ten years I wanted to try with Petri's poems, the Evermonday was just published at AB Publishing Company, I wanted to meet him, but I feared him just as he feared me. He eluded the meeting, he apparently wanted to let me go by, just like years later he let Hans Magnus Enzensberg: after I introduced them to each other and they talked a few words he demonstratively and languidly turned his back on Enzensberg. A more efficient ministration had been needed before I could meet Gyuri between two consequent bottles of pálinka. The second one he just seeped into his fragile looking body during the morning while our mutual and alert verbal sounding-out weltered. Without any conviction I asked for his bibliography and another meeting to one week later. It pleasently surprised me when, me arriving half an hour late, he waited at the set place and got the tasks wanted accurately ready. Since then, three volumes of his poems got published at Suhrkamp and Ammann, selected, translated and edited by me.

HANS-HENNING PAETZKE

ERINNERUNGSSPLITTER - AUS DEM LEBEN EINES DICHTERS

Im Frühjahr 1970 könnte es gewesen sein. Ich sprach schon leidlich ungarisch, als ich in der Budapester Városmajor utca zu Ágnes Meller eingeladen worden bin. Viele waren zusammengekommen, meist junge Leute. Sie rauchten, tranken, lachten, unterhielten sich leise im Slang der Eingeweihten, gestikulierten, ironisierten, die Worte schwirrten umher wie im Bienenkorb. Nur an zwei aus dieser verschworenen Gemeinschaft erinnere ich mich: an Zsolt Csalog, von dessen damals vielleicht zehnjährigem Sohn Ági schwärmte, er werde es als Pianist noch weit bringen, und György Petri, den mir die Gastgeberin als künftigen großen Dichter präsentierte. Auch János Kenedi, Tamás Szentjóby und Miklós Erdély könnte ich damals kennengelernt haben. Vor György Petris Gedichten hatte ich Angst (Erklärungen für M. erschien erst ein Jahr später); es war die unerklärliche Angst, mich auf die Lektüre von Gedichten einzulassen und nicht wirklich deren Qualität beurteilen, geschweige denn, sie übersetzen zu können.

Bald darauf ging ich von einem Exil ins andere, ein Deutscher aus Ostdeutschland nach Westdeutschland, übersetzte zunehmend ungarische Literatur, wollte es zehn Jahre später auch mit Petri-Gedichten versuchen, wollte ihn, von dem gerade Ewigblauer Montag im AB-Verlag erscheinen sollte, treffen, hatte ebenso viel Angst vor ihm wie er vor mir. Er wich mir aus, wollte von mir offensichtlich ebenso wenig wissen wie Jahre später von Hans Magnus Enzensberger, dem er, nachdem ich die beiden miteinander bekannt gemacht hatte, demonstrativ und desinteressiert den Rücken kehrte. Es bedurfte intensiver Vermittlung, bevor ich Gyuri zwischen zwei Flaschen Schnaps treffen durfte. Die zweite des Vormittags ließ er in den fragil wirkenden Körper während unseres gegenseitigen vorsichtigen verbalen Abtastens rinnen. Ohne wirkliche Überzeugung bat ich ihn um eine Biobibliographie und um ein weiteres Treffen eine Woche später. Nicht schlecht überrascht war ich, als er mich, der ich mich eine halbe Stunde verspätet hatte, am verabredeten Ort erwartete und der ihm aufgebürdeten Bitte präzise nachgekommen war. Drei von mir ausgewählte, übertragene und herausgegebene Bände sind seither bei Suhrkamp und Ammann erschienen.