Rugalmas szabályozási terv

A szabályozási terv közhatalmi eszköz, amely meghatározza egy terület építési feltételeit. A befektető által a telkekért fizetett összeg az építési lehetőség ára, amelyet éppen a szabályozási terv biztosít.

A szabályozási terv közhatalmi eszköz, amely meghatározza egy terület építési feltételeit. A befektető által a telkekért fizetett összeg az építési lehetőség ára, amelyet éppen a szabályozási terv biztosít. Értelmezhetjük úgy is, mint a rehabilitáció koncepciójának műszaki keretét, központi része annak, de nem egyenlő vele. Lényege, hogy a közösség egyértelműen a szóban forgó terület fejlesztése mellett teszi le a voksát, és rögzíti a fejlesztés lehetséges irányait.

A Rév8 Rt-nél a várost folyamatosan változó, sokkal inkább fejlődő, mint fejlesztendő egységnek tekintik. Ezért a várostervezést egy folyamat tervezéseként, "process management"-ként képzelik el, amely nem csak az épített környezetet szabályozza, hanem célja sokkal inkább a városi élet minőségének, feltételeinek biztosítása. A tervezés során olyan átlátható rendszer jön létre, amely lehetővé teszi, hogy egyes pontok módosításával más irányt szabjunk a fejlődésnek, korrigálhassuk a hibákat.

Éppen ezért a szabályozási terv is csak keretszerűen határozza meg az építés feltételeit, azért hogy rugalmasan alkalmazkodjon a változó elvárásokhoz. Ellentétben a korábbi szakmai gyakorlattal, a szabályozási tervben a lehető legkevesebb elemet rögzítettek.

A szabályozási terv legfontosabb célja, hogy meghatározza az egyéni és közösségi terület határát, ezzel kijelöli az ún. környezetterhelési határértéket. Megszabja, hogy milyen funkciójú épületből, mennyi épüljön egy területen: hány lakás, ipari vagy kereskedelmi létesítmény, iroda, stb. Ennek jelentőségét a város egészének szempontjából értékelhetjük igazán, hiszen fontos, hogy se túl kevés, se túl sok ne legyen egy bizonyos épülettípusból. A keretszabályozással megerősítették a közterületeket, és meghatározták az építménymagasságokat. Budapesten a maximális érték 30 méter, a Corvin-Szigony akcióterületen 16 és 23 méter között változhat. Végül, de nem utolsósorban kijelölték, hogy mely épületeket kell mindenképpen megvédeni.

A SZT-vel kapcsolatosan nyilvánosságra került, hogy a korábbi befektető jelölt az önkormányzati testület által elfogadott szabályozási terv hiányában nem tudott hitelt felvenni. A szerződéskötés időpontjában ez valóban nem került még elfogadásra, csak 2002. márciusában. A szerződés elválaszthatatlan részét képezte azonban a koncepció, és az önkormányzat garanciát vállalt arra, hogy ezt a tervet fogja elfogadni. A szerződésnek ez az eleme elegséges biztosítékot jelentett a hitelfelvételhez. A véglegesítés hiánya még előnyös is volt a befektető számára, hiszen ez lehetőséget kínált arra is, hogy a Szabályozási Tervet a megrendelő igényei szerint részleteiben még módosítani lehessen.