Építési engedélyt kapott a Semmelweis Egyetem új oktatási központja

A Semmelweis Egyetem Thaly Kálmán utcai Elméleti Oktatási Központja új épületegyüttessel bővül az utca szemközti oldalán. A Közti Zrt. által tervezett rugalmas oktatási tér a “nyitott egyetem" koncepciójának értelmében 0-24 órában hozzáférhető lesz az orvostanhallgatóknak – az épületet Peschka Alfréd Ybl-díjas építész ismerteti részletesen.

A tervezési helyszín Budapest IX. kerületében, Középső-Ferencváros kiemelt helyén, a Thaly Kálmán utca - Tűzoltó utca – Viola utca által meghatározott tömbben található. A három, önálló helyrajzi számmal rendelkező telken jelenleg használaton kívül álló romos lakóépületek vannak. A telekegyesítés után kialakuló ingatlanon, a meglévő épületek bontása után a Semmelweis Egyetem egy olyan új oktatási épületet kíván kialakítani, amely a tervezési területtel szemben található Elméleti Orvostudomány központ (EOK I.) bővítéseként, fejlesztéseként funkcionálna. Az EOK II. elsődlegesen a hallgatói terek megnövelésére, a hallgatókat kiszolgáló infrastruktúra megteremtésére lesz hivatott.

A tervezett épület – ahogy azt a neve is sugallja - elméleti központ, bizonyos értelemben vett „hagyományos" egyetemi oktatási épület. Ezen elsősorban azt kell érteni, hogy nem találhatóak meg benne az orvos szakma különleges helyiségei, nincsenek laborok, speciális tantermek. Alapvetően az elméleti oktatás a fő fókusz és a hallgatóság minél jobb elhelyezése, kiszolgálása, tanórán kívüli egyetemista életük „bázisának" megteremtése.

A COVID járvány óta azonban már semmit nem lehet „hagyományosnak" értelmezni, ez az orvostudományban tevékenykedőkre és környezetükre hatványozottan igaz. A térhasználat módja és dinamikája változóban van, a járvány kényszerműködése mellett ezt az oktatás módjának, módszertanának korszerűsödése is jelzi.

A „tanterem – előadó – tanári szoba" hármas struktúra helyett sokkal rugalmasabban használható többcélú terekre van szükség. Ez elsősorban az előadóteremmel, oktatótermekkel szemben támasztott igényekre vonatkozik, de legalább ennyire fontos a tantermi foglalkozásokon kívüli egyéni vagy kiscsoportos tanulás, a  hallgatói közösségi élet, a hallgatók számára 0-24 órában működő „nyitott egyetem" lehetőségének megteremtése.

Így került például a tervezési programba a klasszikus orvosi előadó helyett egy nagyméretű – 1000 férőhelyes – multifunkcionális terem, mely mobil falainak és mozgatható lelátóinak köszönhetően sík padlózatú teremből lépcsős előadóvá alakítható, így előadásokra, rendezvényekre, de akár az egyetemi zenekar koncertjeinek megtartására is alkalmas. Igény volt az egész létesítményben minél sokoldalúbb térstruktúra, az idővel rugalmasan alakítható térrendszer kialakítása.

A tervezési feladat különlegességét az is jelentette, hogy a fentiekben megfogalmazott korszerű épületet egy lehatárolt geometriájú, kvázi foghíj telekre kellett elhelyezni. A Tűzoltó és a Viola utcai épületek homlokzatai ráadásul helyi védettséget is élveznek. Építészeti értelemben nem különlegesek, de az egységes utcaképben betöltött szerepük alapján mindenképpen értékesek, megtartásuk indokolt volt.

A végső megoldáshoz segítséget adott a környező tömbök tanulmányozása. A kerületi tömbrehabilitáció kapcsán nagyon sikeresen nyitottak össze belső udvarokat, és sok helyen új építés esetében is – ez pont a szomszéd épületnél is így adódott – belső gyalogos passzázsokat, átjáró udvarokat hoztak létre.

Ez adta az ötletet, hogy a tömböt úgy tárjuk fel, hogy az épület fő tömege egy Kelet-Nyugat irányú üvegezett, utca jellegű átriumra szerveződjön. Erre nyílnak az emeleti tantermek, irodák és egyben ez a tér válik az épület fő hallgatói tereinek befogadójóvá.

Az épület Tűzoltó utcai szárnya a meglévő belső udvarokhoz csatlakozik, tömörsége okán elsősorban zártabb kiselőadókat tartalmaz.

Magassági értelemben is limitált volt az építési hely, így a nagy multifunkciós terem a -1 szintre került, melynek galériaszintje kapcsolódik a bejárati zónához. Tetején intenzív növénytelepítéssel kombinált nyitott kiscsoportos közösségi tanulóhelyek lesznek.

A tanulás számára – a felsőbb szinteken – többféle hierarchiájú tér lett kialakítva, a zárt, elvonulást biztosító könyvtári kutatószobától, a nagyteres tanulószobán át a közlekedőkkel összenyíló galériás tanulóterekig. Ezek a terek a hasznos oktatási terület kb. 20 %-át teszik ki. Fontos belső publikus terület még a kb. hétszáz négyzetméteres könyvtár, az első emeleti hallgatói központ és annak átriumba nyíló közösségi tere, valamint az étterem – büfé  nyitott fogyasztótere is.

A kisebb tantermeket és oktatói szobákat tartalmazó épületrészek is modern elvek szerint lesznek kialakítva, szerkezetükben jobban hasonlítanak egy korszerű irodaházhoz vagy inkubátorházhoz, mint egy hagyományos egyetemi épülethez. A 8,1 méteres pillér raszter és az 1,35 méteres homlokzati rendszer lehetővé teszi a területek rugalmas alakítását, esetleges későbbi átrendezését, megfelelve ezzel a változó és korszerűsödő térhasználatnak.

A racionális, tiszta alaprajzi szerkesztési elvek a homlokzati rendszer kialakításában is megmutatkoznak. Az épület alaprajzi struktúrája a homlokzatokon világosan kirajzolódik. A bevilágító udvarok felé, a lehető legtöbb természetes fény bejutása érdekében függönyfalas homlokzatok néznek. A tömör és az üvegezett homlokzati szakaszok közötti éles váltásokat oldandó az épület összes oldalán, amolyan második héjként egy váltakozó sűrűségű kerámia lamella árnyékoló/burkolat kerül elhelyezésre. A lamella vöröses színe és anyaga reflektál az EOK I.-es épület homlokzati felületére.

Az átrium köztes klímatérként is funkcionál, mivel fontos szerepe van a lehűlő felületek csökkentésében, hiszen a termek nagy része erre nyílik, valamint átszellőztetve, árnyékolókkal védve a tavaszi, őszi időszakban is hozzájárul az épület megfelelő légtechnikai és hőmérsékleti komfortjához. Az épület gépészete környezettudatos megoldásokat tartalmaz, a hűtés/fűtés rendszereket levegős hőszivattyúk látják el, az elektromos ellátást napelem rendszer egészíti ki.

Az épület a környezetével a tervek szerint „nyitott kapcsolatban" tud majd működni, hiszen a földszint a három utca felől megközelíthető, a Thaly Kálmán és Viola utca közt átjárható. Az étterem külön bejárattal nyílik ki az épület előtti térre, amely egyben az oktatási központ fő megközelítését is szolgálja. Így a Szentágothai János tér is aktív részévé válik a városi és egyetemi életnek.

Peschka Alfréd

Szerk.: Borenich Levente