A város talán legismertebb szecessziós épülete az 1902-ben épült híres Cifrapalota, azaz a Városi Képtár. Az egyetemi tanulmányokat sosem végzett Márkus Géza műve legutóbb a 2010-es évek végén kapott teljes felújítást.
Bár a cifrapalota név a jól ismert gyerekdalból visszaköszön, annak szövegét népdalként alig tíz évvel a megépítése után, Székelyföldön rögzítette Kodály Zoltán, így minden bizonnyal nem a kecskeméti épület ihlette.
Az épület mai képe sajnos állványzat mögött, de egy önmagában is igazán szép hálóval eltakarva látható. A soron kívüli felújítás oka a homlokzatot díszítő Zsolnay-csempék 120 éves habarcsának láthatatlan öregedése, ami miatt néhány elem lehullott a helyéről.
A Cifrapalotával szemben áll az egykori Zsinagóga. Zitterbarth János tervei alapján 1868-ban, tehát még jóval a szecesszió kora előtt épült, a legtöbb ilyen témájú gyűjteményben mégis helyet kap a gazdagon díszített épület.
A második világháború után funkció nélkül maradt templomot a város 1966-ban megvásárolta, és rendezvénytérré alakította. Ma a Tudomány és Technika Házaként ismert, de állandó szoborkiállítástól az alkalmi rockkoncertig sokféle programmal találkozhatnak a látogatói.
A szomszédos Széchényi-téren áll a városi iparszervezetek egykori székháza, az Iparosotthon. 1902-ben épült a hazai szecesszió egyik legtermékenyebb építésze, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján.
Az 1983-ban véget ért felújítása óta az épületben művelődési ház és közösségi tér működik.
A vasútállomást az egykori piactérrel összekötő Rákóczi út a 20. századra a város egyik legfontosabb utcája lett. A Cifrapalota melletti díszes épülete az egykori úri kaszinó, 1911-re készült el Jánszky Béla és Szivessy Tibor tervei alapján. Mai állapota sajnos a legrosszabb a szecessziós belvárosi épületek között, de még könnyen megmenthető.
Időrendben haladva az út ismét a Szabadság-térre visz, amelynek közepén látványos makett segíti a tájékozódást, a városban nem is az egyetlen. A tér legnagyobb épületét, az 1912-ben épült Református Újkollégiumot nem is lehet eltéveszteni.
A hatalmas épület terveit mindössze 25 éves korában vetette papírra Mende Valér, akinek tragikusan rövid pályafutása alatt is tucatnyi hasonló, modern megközelítésű szecessziós épület kötődik a nevéhez.
A rendkívül összetett formájú homlokzat részleteinek, üvegablakainak kialakításában számos neves iparművész működött közre. Jó minőségű anyagokból, gondosan megépítve, a tér többi új épületéhez hasonlóan, szinte sértetlenül vészelte át az 1911-es, 5,6-os erősségű földrengést.
A homlokzat eltérően megformált két sarka közül a városháza felé néző jóval zártabb, konzervatívabb, de nem kevésbé látványos. A falak közt ma a Kecskeméti Református Gimnázium működik.
A tér déli lezárását a monumentális városháza adja, amelyet közelmúltban véget ért felújítása után, az Építészfórum részletesen is bemutatott.
Időrendben a tér első nagy szecessziós épületeként, Lechner Ödön tervei szerint, 1897-ben épült, és ma is változatlanul városházaként működik. Előtte egy évtizeddel később került a helyére Telcs Endre hatalmas, bronz Kossuth-szobra.
A főtereket szegélyező kisebb utcákban is közel száz kisebb, műemlék épület sorakozik, és hasonló számú, védelem nélküli, de mutatós szecessziós ház is. A Batthiány utca 9. az utóbbiak közé tartozik, tulajdonos NAV irodaházaként működik.
A református újkollégiummal szemben, szinte azonos időben, és szintén Mende Valér tervei szerint épült a Luther-palota, az egyházközösség bérháza.
A homlokzat apró részleteiben itt is hosszú percekre el lehet veszni.
A szelíd homlokzat mögött meglepően szögletes, geometrikusan megformált boltozatokon mai szemmel már a következő korszakok formavilága érződik.
