A főváros feletti Rózsadombon, illetve a folytatásában emelkedő József- és Ferenc-hegyen már a szőlők 19. század végi hanyatlása után megjelentek a felső tízezer villái, de a gyors fejlődés az 1920-as években kezdődött. Forrás: Fortepan/Sattler Katalin
A Rózsadomb 50-70 méterig emelkedő lejtőjén fokozatos az átmenet a 19. századi építészettől a modern felé. Legszebb képviselőik a Zrumeczky Dezső tervezte Áldás utcai iskola, vagy a Szemlőhegy utcai Haas-villa
Az utóbbi épület 1928-ban épült Kiss Géza tervei szerint. Gazdag díszítései ma is eredeti formájukban láthatók.
Az Áfonya utca 7 alatti villa megjelenése már az új időket hirdeti, tervei Pogány Móric irodájában készültek 1934-ben. Két lakása elsősorban persze a táj felé nyílik, ahol tágas teraszok is helyet kaptak.
Az utcai homlokzaton a látványos lépcsőké a főszerep.
Alig húsz méterrel odébb, szintén Pogány Móric műhelyében, de főként Janáky István tervei szerint épült a jóval szögletesebb, szintenként itt is egy-egy lakásos ház.
Az épület minimalista, modern stílusa az építése idején elérhető csúcstechnikát rejtette a falakon belül is. Eredeti, tágas fürdőszobái, benapozott szobái ma is megnyerők lennének, de a háború után kilenc kisebb lakásra osztották.
Mai szemmel talán még időtállóbb megjelenésű a Harangvirág utca 11. alatti Tyroler-villa. Pedig ebben az esetben is egy közel kilencven éves, műemlék épületet látunk.
A ház Molnár Farkas tervei szerint épült, és az igazán különleges megoldásai szintén nem az utcáról láthatók: szobái eredetileg eltolható mobil falakkal voltak variálhatók, tetején zuhanyzós kert adott előteret a panorámának.
A Rózsadomb egyik legelegánsabb és legnagyobb villája sajnos épp a leginkább eltakart is, csak az oldalára nyílik rálátás. Pedig a Kozma Lajos tervezte Berkenye utcai Magyar-villa igazán látványos, szerencsére építéskori fotókkal kiválóan dokumentált.
A Pasaréti út egyik kevésbé frekventált, nagy telkén épült fel 1940-re a Budai Tornaegylet sporttelepe, amit ma is eredeti funkciója szerint használnak.
A Korozmai Vilmos tervei szerint épült főépület mára kissé átépült, főbejárata előtt az 1950-es évek végétől állnak Szabó István és Kamotsay István sportoló-szobrai.
A közeli Hermann Ottó út 10 és 12-ben áll a kor egyik legismertebb lakóház-tervezője, Kozma Lajos két villája. Az előbbi, 1932-re elkészült Vázsonyi-ház kevésbé hasonlít az építész két évvel korábbi Napraforgó utcai épületeire.
A szomszédos 10. szám alatti Klinger-villa már letisztultabb, és persze itt is elsősorban a táj felé tájolt.
A Ferenc-hegyen 1941-re készült el a Baba utcai Járitz-villa. Fischer József pompás épületét háborús találatok, és a földszint átépítése is sújtotta, megmaradt viszont a hozzá tartozó, óriási telek, ami ritkaság a sűrűsödő beépítésű környéken.
A domb tövében a századelő rendezési terve nyomán tömbházak sora választja el a kertvárost a Margit-körúttól. Ennek lezárására épült 1937-ben Domány Ferenc és Hofstätter Béla tervei szerint a 15-17. alatti pompás bérház.
Budapest egyik legismertebb bauhaus épületének két bejárata is van, a domboldal miatt másfél szint eltolsással. A hozzájuk tartozó két különleges, kör alakú üveglift miatt kapta a dugattyús ház nevet. Ma is jó állapotban áll, immár műemléki védelemmel.
A modern kertváros szélén modern mozi is épült, szintén Kozma Lajos tervei alapján. Az Átrium filmszínház különlegessége, hogy a mai napig közel eredeti állapotában csodálhatjuk meg, immár színházként.
