A tatai Kálvária-dombon álló, téglából épült Fellner Jakab kilátóról első ránézésre nehéz lenne kitalálni, hogy valójában már a vasbeton szerkezetek korának elejéről, 1939-ből származó ipari építmény.
A hétvégéken belülről is látogatható épület eredeti neve söréttorony, az egykori Turul Sörétöntöde legfontosabb műtárgya. Az alján elhelyezett víztartályba fentről olvadt ólom csöpögött, amelyek onnan már ezernyi gömb alakú sörétként voltak kinyerhetők
A 39 méter magas torony csak rövid ideig látta el a funkcióját, jelenleg viszont kilátóként minden szintje, egészen a tetejéig látogatható.
175 lépcsőfok megmászása után sok más mellett Tata városközpontja is remekül belátható odafentről.
A Csákvár nyugati határában álló, megközelítőleg 200 éves torony eredetéről jóval kevesebbet tudni. Stílusa alapján akár a tőle másfél kilométerre lévő, híres Esterházy-kastélyhoz is tartozhatott, bár annak parkja épp a másik irányba nyúlik.
Az épület Lőportorony elnevezése valószínűleg a 19. század közepi háborús funkciójából ered, de a feltételezések szerint eredetileg csősztorony, vagy akár vadászles lehetett.
Sopron legismertebb tornya kétségtelenül a tűztorony, van azonban egy másik, rejtélyes magas építmény is, amely a Kurucdomb tetejéről jóval magasabbra emelkedik.
A szép, váltakozó kő és tégla falazatú torony elsőre egykori szélmalomnak tűnik, és ebben az esetben ez igaz is. Az 1841-ben épített gépezet a szeles hegytetőn még harminc évig állta a versenyt a korabeli gőzmalmokkal szemben.
1870-től Sopron város tulajdona a terület, ahol rövidesen laktanya épült. A hegytetőn elhelyezkedő épületegyüttest sokan mennyország kaszárnyának nevezték. Jelenleg bérlakások találhatók benne.
Budapesten, a lakótelepekkel és családi házakkal beépített kőbányai Óhegyen a 19. század közepén még végeláthatatlan szőlők húzódtak. Őrzésükre 1844-ben csősztorony és szolgálati lakás épült, Zofahl Lőrinc és Brein Ferenc tervei alapján.
A különleges épület csak a szőlőket kipusztító, 19. század végi filoxérajárvány idejéig láthatta el eredeti funkcióját. Később a rendőrség használta, ma étterem működik benne. 1949 óta műemlék.
A Bakony és a Tési-fennsík tövében elterülő óriási, terméketlen mező évszázadok óta a hadsereg gyakorlótere. A Baglyas-hegy alatti, keleti széle az utóbbi években már csak részben zárt terület, ez az itteni megfigyelőtoronyra is igaz.
Az épület múltja ma már nem ismert, 2013-ban romos állapotban vette át a területet kezelő Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. Felújítása után Maderspach Viktor-kilátó néven fogadja a kirándulókat.
Sopronhoz hasonlóan Szécsény városközpontjában is áll tűztorony, ráadásul a nyugati társához hasonlóan az itteni épülettel is súlyos szerkezeti gondok adódtak, bár egész más jellegűek: a torony szemmel láthatóan, 3 fokkal dől észak felé.
A torony történetéről eltérő adatok olvashatók, de az biztos, hogy jelenlegi magasságát többszöri ráépítések után, 1929-re nyerte el. A dőlése ekkor még nem volt jelentős.
Az alaposabb vizsgálatok szerint 32 centiméteres kihajlás oka, hogy az északi alapfalak nem kellően tömör feltöltésre épültek. A dőlés mára stabilizálódni látszik, 2004 óta pedig egy tűzoltóság témájú történeti kiállítás működik az alsó szinteken.
Budapest szélén, a harmadik kerületi Aranyhegyen áll a főváros talán legrejtélyesebb építménye, az egykori Koppány, mai nevén Pogánytorony. 1935-ben épült, a Turáni Társaság nevű szélsőséges vallási csoport tagjainak támogatásával.
Az építménynek eredetileg tucatnyi párja lett volna a Budai-hegyekben, de a hatalom megakadályozta a szervezet működését. Az egyetlen, romos torony felújítása 2020-ra készült el, további hasznosítását rendezetlen tulajdonviszonyok nehezítik.
