„Speci” gyermekotthon és utógondozó a Dürer Kertben – Kéri Juli diplomamunkája a MOME-n

Milyen lenne egy olyan bentlakásos iskola, ahol nehéz sorsú fiatalok igényes, támogató és inspiráló környezetben élhetnének? Milyen az ideális „speci" azaz speciális gyermekotthon, ahol 12 évnél idősebb, súlyos pszichés- illetve disszociális tünetekkel diagnosztizált vagy szerhasználó tinédzserek kaphatnak segítséget? Diplomamunkájában Kéri Juli, a MOME MA hallgatója, érzékenyen keresi a téri megoldást egy fontos társadalmi problémára. 

Elméleti felvetés: Elméleti dolgozatom és mestermunkám célja a problémás magaviseletet mutató fiatalkorúak számára létrehozott szociális intézmények újragondolása volt, ez inspirálta a helyszín- és programválasztásomat. A hierarchikus és szegregált környezettel és nevelési formával szakítva, egy több szempontból is integrált modellre teszek kísérletet. Az elő- és utógondozás fontossága egyaránt kiemelkedő, ezért két eltérő csoportokat segítő, ugyanakkor egymással szoros szociális és térbeli viszonyban működő párhuzamos intézmény létrehozásának lehetőségeit vizsgálom. A szakellátásba érkező gyerekek számára támpontot jelenthet, és személyes integritásuk kialakulását is elősegítheti, ha a közösség – a belső “minitársadalom" – aktív tagjaiként megtapasztalják a kollektív cselekvés és az egymás iránt vállalt szolidaritás és felelősség felhajtóerejét. Fontos szempont a gyermekközpontúság, de ugyanilyen figyelmet kell fordítani az itt dolgozók mindennapjainak és térbeli igényeinek feltérképezése. Mestermunkámban olyan nagyvonalú térbeli konfigurációk létrehozására és építészeti formába rendezésére törekszem, amelyek rugalmas keretként szolgálhatnak olyan demokratikusabb pedagógiai és nevelési gyakorlatok kimunkálásához, amelyek személyes és kollektív méltóságot is adnak ezen alulfinanszírozott intézmények marginalizált, sok esetben stigmatizált lakóinak. A mestermunkában a gyermekotthon épületét terveztem meg részletesen.

A tervezési program: Mestermunkám programjaként – a szakdolgozat tanulságaiból kiindulva – három fő egységből álló komplexumot terveztem. A fókuszban egy speciális gyermekotthon (“speci": az ellátórendszerben dolgozók rövidítése) áll, melyet kiegészítek egy utógondozó otthonnal, illetve egy tornacsarnokkal. A speciális gyermekotthonokban olyan 12- 18. életévüket betöltött gyerekek kerülnek elhelyezésre, akik súlyos pszichés- illetve disszociális tünetekkel küzdenek, vagy pszichoaktív szereket fogyasztanak. Az utógondozó otthon olyan, rendszerint a korábban már intézményesítésre került fiatalok számára nyújt otthont, akik nappali tagozaton tanulnak vagy önálló életvitelre nem képesek, így segítségre szorulnak. A speciális gyermekotthon tehát egy bentlakásos intézmény, mely 4x 8 főről gondoskodik, az utógondozó pedig 80 fő befogadására alkalmas.

A helyszín: A Városliget melletti Istvánmező villanegyedének peremén, a jelenleg Dürer Kert- és Rendezvényközpontként ismert területre esett a választásom, ami szigetszerű jellegét megőrizve lehetőséget nyújt egy ifjúsági központ létrehozására. 

Az 1884-ben, eredetileg francia alapítású, Sacré Coeur (Szent Szív) női szerzetesrend számára épült zárdát a terület középső részén helyezték el. Ezt egészítették ki egy elemi iskolával, úgymond „képezdével", melyet pár évvel később, 1889-re leánynevelő intézetté alakítottak. Ez később polgári iskolává alakult, majd gimnáziummal egészült ki. A parkszerű jelleget megőrizve az 1970-es években az akkori felhasználó Pártfőiskola uszodát, tornatermet, könyvtárat és kollégiumot hozott létre. 

Ezt a területet 4 jellegzetes oldal határolja. Az Ajtósi Dürer sor felől a Városliget, a Zichy Géza utca felől a Stefánia Palota és Honvéd Kulturális Központ, a platánsorral szegélyezett Abonyi utca túloldalán elhelyezkedő diplomata negyed, illetve közvetlen szomszédságában a Szent István gimnázium helyezkedik el. Ezen, a jelenleg alulhasznált helyszínen az alábbi épületek foglalnak helyet. Dürer Kert és koncertterem, Dürlin Művészeti Egyesület, és Cinema Hall. Vannak kiadó irodák, próbatermek, műtermek és rendezvénytermek. 

Bontások és építések: A jelenlegi épületállomány többsége megfelelő keretet biztosít annak az elképzelésnek, hogy itt egy ifjúsági központ létesüljön. Az általam bontásra ítélt, rossz műszaki állapotú épületben jelenleg egy crossfit terem működik. Ezt a területet egészítem ki az új intézményekkel, ami egy szokatlan, integrálásra ösztönző egységként jelenik meg a területen.

Az általam tervezett hármas egység a terület dél-keleti sarkára fókuszál, nincs elkerítve, ezzel erősíti az integrálódást. A tornacsarnok a terület súlypontja felé orientálódott, ezt bárki használhatja növelve a találkozások esélyeit. A zárvány peremterülete felé a két másik tömeg található, melyek eltérő térrendszerrel operálnak. Ez a diffúz térhasználat egy viszonylag homogén rendszer melynek vannak téri minőségei, sűrűsödési pontjai. Ebből a súlypontból közelíthetjük meg az épületeket.

A speciális gyermekotthon épülete:  A szakmai előírások miatt 2 szintes speciális gyermekotthon egy centrális épület belső átriumra szervezve. Az utógondozó otthon egy feszített, sűrű, magas épület melyet egy hasíték oszt ketté. A sportcsarnok pedig egy félig földbe süllyesztett katlan.

A tornacsarnok -1 szintjén található a sportpálya, a hozzá tartozó öltözők, gépészeti helyiség valamint szertár. A funkcióból adódó nagy fesztávú térre reagálva a szerkezete BSH ragasztott fatartókból áll. A földszinti előtérből megközelíthető a félszint eltolással kialakított lelátó, a mosdók, és a tetőtéri nyitott sportpályára vezető közlekedő.

A vasbeton pillérvázas szerkezetű utógondozó otthon két traktusra oszlik, egy szintenként 4 apartmant magába foglaló tömegre, valamint egy közösségi igényeket kiszolgáló toronyra. A tömegeket szintenként hidak kötik össze. Az épület egy nagy belmagasságú árkádsor felől közelíthető meg, itt helyezkedik el a helyi igényeket kiszolgáló kávézó, valamint az otthon portája.

A speciális gyermekotthon bentlakásos intézmény, mely 16 fiú, és 16 lány számára nyújt ideiglenes otthont, valamint lehetőséget a későbbi integrációra. Az épület fő kompozíciós eleme az archetipikus, zárt központi udvar, e köré rendeződnek a vegyes használatú oktatási és lakóegységek. Ez, a régről ismert toposz segít az átláthatóságban, és a vizuális kapcsolatteremtésben. Az erősen befelé figyelés nem azt jelenti, hogy az épület csak befelé kommunikál. A földszinti zónák többsége a külső oldalra szerveződik, és az emeleten lévő erkélyek is a külvilág felé nyitnak.

A dupla belmagasságú előtérből érhetők el a részben közönség forgalmi terek az igazgatással, orvosi szobával, majd a műhelyek, az étkező- konyha, illetve a tantermek. Ezek a csoportszobák változatosan használhatók. Átlagosan 4- 6 gyerek tanul együtt az eltérő korosztály miatt. Kell, hogy legyen alsó és felső tagozat, valamint gimnáziumi csoport is. A 32 gyerek közül van, aki megfelelő magatartása miatt külső iskolába járhat, de a gyerekek többsége jellemzően bent is tanul. Az épület szegleteiben szabadabb funkciókat helyeztem el. Ilyen például a rádió- és zeneterem, valamint az edzőterem. Az előtérrel átellenesen helyezkedik el a szintén dupla belmagasságú színház- és előadótér.

Az emeleten lévő 2x 16 fő számára létrehozott otthontér külön közlekedőkkel rendelkezik. Ezt, a két elszeparált tömeget a fiúk és lányok szükséges szétválasztása indokolta. Megérkezéskor egy nagy előszoba/ zsilip fogad minket, amely a 16 fő előszobája, valamint a nevelők és gyermek felügyelők nappalija. Innen közvetlen és transzparens a kapcsolat a gyerekek nappali terével, valamint innen közelíthetők meg a privát nevelői szobák. A nappali térből a további 8-8 egységre tagolt zónákba érünk, ahol a gyerekek alszanak és tanulnak Itt, alkalmazkodva a gyerek pszichés állapotához eldönthető hogy mi a jobb neki, ha egyedül alszik, vagy ha a közvetlen környezetében más is van. A flexibilitást támogatja, hogy a szobák tolóajtókkal egybenyithatók. Ezek az előre elkészített bútordobozok rejtik az ágyakat, szekrényeket és vizesblokkokat. A tervezésnek ez az eleme visszaköszön a nappalin végigfutó bútorban, ami a konyhát, olvasó szekrényt, kiegészítő funkciókat rejti. Ezek az egységek előre gyártható CLT panelekből épülnek fel, épp úgy, mint a válaszfalak. Szintén előre gyártott hőszigetelő CLT elemeket használok homlokzati burkolatként az acél szerkezetre rögzítve. A szobák szigorú elkerítését és rácsos megoldásait igyekeztem elkerülni, és egy hosszanti erkélyt csatoltam az épülethez, melyet acélsodronnyal burkoltam, szakítva a klasszikus börtön analógiával. Ez lehetőséget biztosít vertikális kert- és növény árnyékoló létrehozására, valamint homlokzat képző elem.

A tető egyfajta emelt udvar, ahol építészeti precendensekre utaló, különböző rendeltetésű tárgyak kaptak helyet. Ilyen például a szabadtéri előadótér, üvegház- és növénykert, esővízgyűjtő és napelemek valamint sportolási és szórakozási lehetőséget biztosító funkciók.

Kéri Juli

Szerk: Somogyi Krisztina