Programok

Sugár Péter habilitációs előadása

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Sugár Péter habilitációs előadása
Programok

Sugár Péter habilitációs előadása

2016.05.02. 10:01

Eseményinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Helyszín:
BME „K” épület, II. 210.

Esemény kezdete:
2016.05.12. 08:15
Esemény vége:
2016.05.12. 11:00

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tisztelettel meghívja Önt Sugár Péter Ornamentika és modernitás című, május 12-ei habilitációs előadására. 

A habilitációs előadás időpontja: 2016. május. 12. 10:15
Az oktatási előadás címe: Ornamentika és modernitás
A habilitáció helye: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem K épület 2. emelet 275., 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.

A kollokvium időpontja: 2016. május 12. 12:00
A tudományos kollokvium címe: Ornamentika és modernitás – Nyilvános kollokvium és kiállítás
A kollokvium helye: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
K épület 2. emelet 210., 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.

 

Alkotói tevékenység tézieskben


1. Történeti város és kontextualitás

A történeti város transzformációjának a vizsgálatával először 1980-ban, az egri Tetemvár városrész rehabilitációjával foglalkozó diplomatervemben tettem átfogó kísérletet. Ez a munka elindítója lett munkáimban egy kontextualista sze- mléletű gondolkodásnak, ami a településszövetbe való beillesz- téssel, a beépítés törvényszerűségeinek, jellegzetességeinek a felismerésével és megfogalmazásával, a meglévő környezet és az új elemek közti “törés" elkerülésével, a szétszakadt szövet- ek összevarrásával, a különböző struktúrák összefésülésével jellemezhető.

2. Identitás és térszervezés

Az identitás talán legeklatánsabb kifejeződése a térszervezés, hiszen az mindig valamilyen világmodellt, kozmikus képletet fogalmaz meg. Két iskola pályázati tervében kétféle térbeli mod- ell volt a térszervezés alapja, amelyek az iskola közösségének a világnézetével függenek össze.

3. Identitás és forma

A közösség magára ismerésének, magára emlékezésének egy másik kifejezési lehetősége a szimbolikus forma. A tolcsvai Oremus borászat tervezésekor az idézett forma sorolása kísérlet volt arra vonatkozóan, hogy egy motívummal, egy formával leírható-e, megfogalmazható-e egy épület külső képe.

4. A tájjal folytatott párbeszéd

A megművelt természetbe, a tájba történő integrálás tech- nikája a program megfelelő léptékű elemekre bontása, illetve olyan beépítési konfigurációk választása, amelyeknek az adott környezetben hagyománya van.

5. A várossal folytatott párbeszéd

A városi közegben való megjelenés nem feltétlenül csak igazodást kíván, adott esetben interaktív párbeszédre való ösztönzést is jelenthet. A budai Duna parton épült Lánchíd 19 szálloda összetett, többszintű kommunikációt folytat a várossal, a Dunával és az idővel.

6. Az ornamentika, mint kommunikációs stratégia

Munkáimban az ornamentikát a környezettel, a befogadó tár- sadalmi közeggel folytatott kommunikáció sajátos eszközének tekintem, amely az elvont építészeti nyelven túl konkrétabb és a laikusok számára is érthetőbb üzeneteket képes közvetíteni. Az anyagok ornamentális kezelése, mint a “közönséggel" folytatott párbeszéd lehetősége egyúttal a forma leváltásával kecsegtető stratégiát is jelent a számomra.

Sugár Péter

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.